Technology

Detrekõi Ákos: Nem félt, hogy elsüllyed, amikor a vízilabda-vb nõi döntõje után bedobták a vízbe?

Nem, sõt egészen jól esett a hûs víz a nagy melegben! Szerencsére már a tavalyi férfi olimpiai döntõ után kipróbáltam a ruhás úszást, ami euforikus állapotban nem túl nehéz, kivéve, ha az ember szemüvege a víz alá merül… Mindenesetre régen kaptam annyi hívást ismerõsöktõl, mint ekkor. Kiderült ugyanis, hogy a fél ország a tévé elõtt ülve izgulta végig a vb-döntõt.

Milyen tendenciák figyelhetõk meg a lízingpiacon, ezen belül az IT-eszközök lízingjének területén?

Ma Magyarországon a lízing egyértelmûen új utat keres. Várható, hogy csökken a lízingpiac személyautó-függõsége, ugyanakkor elõretör a gépek, berendezések és az ingatlan lízingje. Egyre többen fordulnak lízingcéghez ilyen beszerzésekkor, hiszen egy lízingcég – szakértelmének birtokában – jobb finanszírozási feltételeket kínál, mint a bankok. Az IT-eszközök a gépek és berendezések fémjelezte kategória speciális elemei. Értékük általában három év alatt íródik le nullára, és többnyire egészen kicsi, speciális eszközökrõl van szó. Lízingjük tehát rendkívül komoly szaktudást igényel. Ez az oka annak, hogy egyelõre kevés lízingcég foglalkozik IT-eszközökkel.

Zoboki Gábor: Hogyan változik meg az elkövetkező egy évben a Művészetek Palotájának jelenlegi marketingstratégiája?

A jövőben a marketingstratégia egyre inkább a programkommunikáció irányába tolódik el, a kreatív termékek tehát a média és a foglalás tervezésére összpontosítanak. Mindehhez sokkal intenzívebb, termékorientált PR és promóciós tevékenység kapcsolódik. Pártolói kört hozunk létre, és kártyaprogramot indítunk. Egy előzmény nélküli létesítménynél az egyik legnehezebb feladat a központi adatbázis megteremtése. Különleges technikát és tematikus gondolkodást igényel a látogatói, valamint a művészvilág résztvevőit tartalmazó adatbázisok kiépítése. A munkát már elkezdtük, de még messze vagyunk attól, hogy tradíciókban gondolkozzunk.

Hogyan látja a magyar bankrendszer jelenlegi helyzetét és jövőbeli fejlődési pályáját?

A magyar bankrendszer rendkívül stabil. A bankok hatékonyan működnek, mögöttük tőkeerős csoportok állnak. IT-rendszereik modernek és megbízhatóak; az elektronikus szolgáltatások aránya magas. A piacot alapvetően 7 nagy bank határozza meg. Mivel a nagyvállalati területen hatalmas a verseny, a bankok egyre inkább nyitnak a magánszféra és a kisvállalatok felé is. Különösen igaz ez a két meghatározó „zöldmezős” bankra, az Unicreditre és a Raiffeisenre. Csak az a bank számíthat sikerre, amelyik univerzálissá válik.

Medgyessy Gergely: Lesz-e Magyarországon bioetanol-piac?
Szerintem igen, de nem vagyok benne egészen biztos.

Mester Sándor (MS3): Az elkövetkezõ 5 évben milyen irányba mozdul el az internetes video- és audiotartalom-fejlesztés és -készítés a kreatív oldalon, és ez hogyan befolyásolja majd a tartalomszolgáltatók hozzáállását?

A szélessávú internetkapcsolat épp olyan jelentõs szerepet játszik majd a háztartásokban, mint a telefon. Ugyanakkor megjelenik az internetezéshez kapcsolódó végberendezések új generációja: az IP alapon mûködõ telefon, a televíziót az internettel összekötõ különféle berendezések, valamint a játékkonzolok. Az internet fejlõdésével párhuzamosan az eszköztár is átalakul: egyre nõ az igény, hogy a lakáson belül bárhonnan, drótnélküli kapcsolat révén léphessünk a világhálóra. A távközlés középpontjába a közeljövõben a jelenleginél szélesebb értelemben vett internetszolgáltatás, azaz az otthonok digitális televízióval és egyéb interaktív tartalmakkal, hanggal és szélessávú kapcsolattal való kiszolgálása kerül. A T-Online a szélessávú penetráció növelésével, az ehhez nélkülözhetetlen kulcsalkalmazások keresésével, a Voice over Internet és IPTV-szolgáltatások elindításával igyekszik megfelelni a konvergencia és az új piaci szereplõk adta kihívásoknak.

Szkurka János: Valóban annyira fontosak Magyarország számára a brüsszeli döntések?

Bármennyire is távolinak és hosszú távúnak tűnik az uniós döntéshozatal, tény, hogy a magyar gazdaságot érintő jogalkotás 70-80 százaléka Brüsszelben történik.

Ballér Judit: Érzi-e, hogy az internetes olvasási szokások elterjedése háttérbe szorítja a nyomdatermékek iránti igényt?

Korábban tartottam tőle, hogy az internetes kiadványok és fórumok terjedése kicsit megrongálja a Gutenberg-galaxist, de úgy látom, hogy nem fenyeget ez a veszély. Saját magamon is azt tapasztalom, hogy számtalan dologra használom az internetet – például a neten keresztül adom fel a könyvrendeléseket –, de olvasáskor továbbra is a nyomtatott termékeket részesítem előnyben. Nyomdavezetőként ugyanezt tapasztalom. Egyáltalán nem csökkennek a nyomdánkhoz érkező igények.

Szõke Márton: Hogy lehet egy magyar ötlettel újat hozni a világ zenepiacára?

Magyar ötletet kizárólag nemzetközi kapcsolatokkal, tõkével és know-how-val lehet befuttatni. A Digimpro Kft. már alapításakor is nemzetközi cég volt, Andreas Kemi (Scala, Fathom Capital etc.) high-tech vállalkozó részvételének köszönhetõen. A magyar kreativitást és aritmetikai gondolkozást sokkal jobban elismerik nyugaton, mint azt elsõre gondolnánk. Rubik Ernõ neve például világszerte ismert. A magyar találékonyság, valamint a nyugati tõke és kapcsolatrendszer az én esetemben (is) nagyon jó kombinációnak tûnik.

Darázs Lénárd: Van-e jótékony hatása a gyerekek egyre növekvő internethasználatának a tankönyvkiadásra és a tanításra?

Nem beszélnék közvetlen hatásról. Az internethasználat és a tankönyvkiadás akkor lehetne összefüggésben, ha az iskolák rendelkeznének olyan számítógépes és internetes háttérrel, hogy a diákok ott tanulhassanak. A gyerekek azonban egyelőre főként otthon interneteznek, és ott is elsősorban játszanak. Kétségtelen, hogy a jövőben a tankönyveket cd-n is kiadjuk, vagy feltesszük az internetre; az oktatáspolitika egyre jobban preferálja a digitális taneszközök fejlesztését. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a pedagógustársadalomban rendkívül nehéz elterjeszteni az internetet. Szinte lehetetlen elérni például, hogy a tankönyvrendelést az interneten adják fel a tanárok. Gyanítom, hogy az internet hatása csak azután mutatkozik meg a gyakorló pedagógusok munkájában, ha szemléletváltás történik a pedagógusképzésben.