Technology

Cselõtei Attila : Mikor újítják fel az Erkel Színházat?
A mai Erkel Színház népoperának épült, 1911-ben. Azóta tízévenként hozzányúltak, így mai képe egyáltalán nem hasonlít az eredetire. Ehhez az építészeti romhoz azonban csodálatos zenei tradíciók kötõdnek. A színházat tehát kétségtelenül meg kell õrizni, és fel kell újítani. Mivel óriási feladatról és pénzrõl van szó, a privát szféra részvétele nélkül a közeli jövõben nem várható a munka megindulása. Az Erkel Színház rekonstrukcióját azonban feltétlenül meg kellene elõznie a Zeneakadémia felújításának.

Vinnai Balázs: Miben kell másképpen gondolkodni, ha az amerikai piacra készül az ember?

A szolgáltatóiparban, így a szoftverszolgáltatások terén – ahol mi is tevékenykedünk – igaz az, hogy sokkal inkább törekedni kell a skálázhatóságra, a folyamatok automatizálásra és a felhasználóbarátságra, különben nem lehet lépést tartani a piaccal. A különbség azonban nem olyan óriási, hogy egy magyar vállalkozás ne tudna Amerikában labdába rúgni. Mi például nem is itthon, hanem az amerikai piacon indultunk el webanalitikai termékeinkkel. Ott is az a szabály érvényesül, hogy jó terméket, jó szolgáltatást, jó csomagolásban kell eladni. Ez utóbbinak része a hazainál sokkal harsányabb marketing. Talán ehhez volt a legnehezebb hozzászokni.

Gyüre Péter: Milyen fejlesztések hiányoznak még a közigazgatási informatikából, hogy a szolgáltatások teljes körűvé váljanak?

Elsősorban az üzembiztonságon kell javítani, ezután következhet a szolgáltatások körének bővítése.

A közép-kelet-európai térségben kulcskérdés az energiahatékonyság növelése, az erőművek korszerűsítése és a környezetszennyezés csökkentése. Elsősorban az alternatív energiával kapcsolatos területeken látok ígéretes befektetési lehetőségeket, ezen belül is elsősorban a biogázban, a biomasszában, a nap- és szélenergiában rejlő lehetőségek kiaknázására gondolok. Befektetési szempontból az alternatív energiákhoz kapcsolódó találmányok és iparágak – így például az IT – is érdekesek. Bízom benne, hogy az energiaárak emelkedésének és az Európai Unió nyomásának hatására a jövőben elegendő tőke áll majd rendelkezésre az 1-2 milliárdos projektek, valamint az eddigiekhez képest új ötletek kidolgozására is.

Fábos Zsolt: Munkahelyváltáskor hogyan őrizhető meg a hitelesség az ügyfelek előtt?

Ma már nemcsak számítógépeket, hanem komplex megoldási csomagokat igényel a piac, ebben viszont teljesen eltér a régi és az új cégem portfóliója.

Sebő Ferenc: Miért érdekel bennünket a múlt?

Szombathelyen születtem, és a város római kori épületmaradványai már gyerekkoromban megragadtak. Úgy éreztem, hogy minden, ami a múltból származik – legyen az egy apró érmedarab, egy kitüntetés, egy fegyver vagy egy edény – nagyon közel áll hozzám. Régészként már kicsit általánosabban is meg tudom ítélni, hogy miért érdekli az embereket a múlt. Rengeteg mai szokás, használati eszköz a múltban – a római és a görög kultúrában – gyökerezik. De gondolhatunk a politikai intézmény- vagy a naptári rendszerre is, a múlt – láthatatlanul vagy látható módon – mindenben jelen van. A gyökerek megismerése hozzásegít a jelen élet megértéséhez. Ókoros régészként azt mondom, hogy ez vezérelheti az ókor iránti érdeklődést.

Farkas Ádám: Mit vár a CRM-rendszerek elterjedésétõl a magyar banki szolgáltatások fejlõdésében?
A CRM-rendszerek elterjedése növeli a bankok ügyfélmegtartó és ügyfél-szegmentációs képességét. Ennek a szolgáltatásokkal kapcsolatban két eredménye lesz: egyrészt megnõ a banki ügyfelek egy bizonyos körének lojalitása, másrészt a jobban szegmentált ügyfélkörhöz kapcsolódóan összetettebb és pontosabb árazás alakul ki. Megjegyzem, hogy nem várom a CRM-rendszerek gyors elterjedését a bankszektorban. A CRM-hez folyamati szinten integrált háttérrendszerek kellenek, hasonlóan, mint egy termelõ cégnél egy integrált vállalatirányítási rendszer. Ennek hiányában minden, CRM-re vágyó pénzintézetnek saját magának kell elvégeznie a folyamatainak integrálásához szükséges gondolat- és fejlesztési gyakorlatokat.

Kovács Zoltán: Mikor megy cége a tőzsdére?

Célunk, hogy európai szinten is középméretű vállalkozássá váljunk. Ennek elérése érdekében a további nemzetközi terjeszkedésre koncentrálunk. Általánosságban véve azt gondolom, hogy a magyar tőzsdén még nagyon vékony az a kisbefektetői réteg, amelyet közepes méretű cégek is érdekelnek. Ennek megfelelően sajnos szinte nincsenek újonnan tőzsdére lépő cégek. E helyzetnek valamilyen formában változnia kellene.

A várak egy-egy térség idegenforgalmi központjai lehetnének. Ma azonban a legtöbb nagyon rossz állapotban van. Ennek egyik oka, hogy a múlt század közepén, politikai okokból nem is engedték a romvárakat visszaállítani eredeti állapotukba. Azóta lassan folyik a munka, a mi családunk például – főként az idegenforgalmi bevételekből és saját forrásból – a sümegi vár rekonstrukcióján dolgozik. A várak kiválóan megtölthetők olyan korabeli programokkal, amelyek vonzzák a turistákat.