Évek óta téma, hogy a parkolási díj kiegyenlítésének egyik legkézenfekvõbb módja a mobilfizetés. Elõször Szegeden, majd némi késéssel Budapesten és más nagyvárosokban is megnyílt a lehetõség erre. Létezik szolgáltatófüggetlen megoldás, de a mobiltársaságok maguk is beléptek az üzletbe.
Elterjedt a köztudatban, hogy míg telefonon megkereshetik az embert különféle banki, biztosítási, háztartásigép- és egyéb ajánlatokkal, addig ugyanez sms-ben tiltott, spamnek számít. Mi az oka a joghézagnak? Tényleg joghézagról van-e szó?
Az év eleje a jóslatok, előrejelzések ideje. Noha az informatika jövőjét felvázolni hálátlan feladat, arra kértünk két kutatót, írja le: mit várhatnak a vállalati felhasználók az idei évtől.
Mindenki egyetért azzal, hogy a lakossági internetellátottságot növelni kell. Akinek PC-je már van, azt rá kell beszélni az internet-előfizetésre. De mi legyen azokkal, akiknek nincs szükségük a „bonyolult” készülékre?
A jövő egyik zálogának tekintik sokan, hogy legyen elég informatikus az országban. Van-e viszont számukra elegendő munkahely?
Az EU-csatlakozás kapcsán mindenki nagyon sokat remélt a közös forrásokból pályázatok útján hozzáférhetõ, a gazdasági versenyképesség fokozására szolgáló programoktól. Közel egy év után már érdemes feltenni a kérdést: hozzájárultak-e a pályázatok a kis- és középvállalati piac élénkítéséhez?
Az utóbbi időben rájár a rúd a távközlési szolgáltatókra: több nagy céget is büntetéssel sújtott a Hírközlési Felügyelet (HÍF). Megkérdeztük a hatóság és a szolgáltatók képviselőit, mit várnak a vizsgálatoktól?
Az IT-BUSINESS 10. számában megjelent egy írás az irodai nyomtatókról. Az abban leírtak egy része („A valóság pedig az, hogy nincs szükség a feketénél és fehérnél több színre a mindennapi irodai tevékenységekben.”) hozzászólásra késztette a világ legnagyobb nyomtatógyártóját. Az alábbiakban a HP Magyarország munkatársának, illetve az eredeti cikk szerzõjének véleményét közöljük.
Volt idõ, amikor a vékonykliens-gépet (thin client) a számítástechnika minden baját orvosló csodaszerként emlegették. Ez természetesen nem lett így, de a gépek megtalálták helyüket az informatikában. Vagy mégsem?
Egy miniszteri rendelet nemrégiben megtiltotta a kültéri adattovábbítást a szabadon használható 2,4 gigahertzes tartományban. Errõl fejti ki véleményét két szolgáltató képviselõje: egyikük az adott frekvencián kínál internetelérést, a másik ugyanezt a koncesszióköteles 3,5 gigahertzen teszi.
Évek óta téma, hogy a parkolási díj kiegyenlítésének egyik legkézenfekvõbb módja a mobilfizetés. Elõször Szegeden, majd némi késéssel Budapesten és más nagyvárosokban is megnyílt a lehetõség erre. Létezik szolgáltatófüggetlen megoldás, de a mobiltársaságok maguk is beléptek az üzletbe.
Elterjedt a köztudatban, hogy míg telefonon megkereshetik az embert különféle banki, biztosítási, háztartásigép- és egyéb ajánlatokkal, addig ugyanez sms-ben tiltott, spamnek számít. Mi az oka a joghézagnak? Tényleg joghézagról van-e szó?
Az év eleje a jóslatok, előrejelzések ideje. Noha az informatika jövőjét felvázolni hálátlan feladat, arra kértünk két kutatót, írja le: mit várhatnak a vállalati felhasználók az idei évtől.
Mindenki egyetért azzal, hogy a lakossági internetellátottságot növelni kell. Akinek PC-je már van, azt rá kell beszélni az internet-előfizetésre. De mi legyen azokkal, akiknek nincs szükségük a „bonyolult” készülékre?
A jövő egyik zálogának tekintik sokan, hogy legyen elég informatikus az országban. Van-e viszont számukra elegendő munkahely?
Az EU-csatlakozás kapcsán mindenki nagyon sokat remélt a közös forrásokból pályázatok útján hozzáférhetõ, a gazdasági versenyképesség fokozására szolgáló programoktól. Közel egy év után már érdemes feltenni a kérdést: hozzájárultak-e a pályázatok a kis- és középvállalati piac élénkítéséhez?
Az utóbbi időben rájár a rúd a távközlési szolgáltatókra: több nagy céget is büntetéssel sújtott a Hírközlési Felügyelet (HÍF). Megkérdeztük a hatóság és a szolgáltatók képviselőit, mit várnak a vizsgálatoktól?
Az IT-BUSINESS 10. számában megjelent egy írás az irodai nyomtatókról. Az abban leírtak egy része („A valóság pedig az, hogy nincs szükség a feketénél és fehérnél több színre a mindennapi irodai tevékenységekben.”) hozzászólásra késztette a világ legnagyobb nyomtatógyártóját. Az alábbiakban a HP Magyarország munkatársának, illetve az eredeti cikk szerzõjének véleményét közöljük.
Volt idõ, amikor a vékonykliens-gépet (thin client) a számítástechnika minden baját orvosló csodaszerként emlegették. Ez természetesen nem lett így, de a gépek megtalálták helyüket az informatikában. Vagy mégsem?
Egy miniszteri rendelet nemrégiben megtiltotta a kültéri adattovábbítást a szabadon használható 2,4 gigahertzes tartományban. Errõl fejti ki véleményét két szolgáltató képviselõje: egyikük az adott frekvencián kínál internetelérést, a másik ugyanezt a koncesszióköteles 3,5 gigahertzen teszi.
