Ha a teljes internetpenetrációt tekintve nem is, szélessávú elérésben jól áll az ország – mondják az illetékesek. De az új technológiák és felhasználási szokások fényében szélessávú elérésnek tekinthető-e a hagyományos, „alap” ADSL?
Vannak, akiknek nélkülözhetetlen, hogy irodájuktól távol, belföldön vagy külföldön, bármelyik pillanatban nyomon követhessék e-mailjeiket. A problémára többféle, úgynevezett push e-mail-megoldás létezik. Íme kettő a kínálatból. Vajon milyen érvek szólnak az egyik és a másik mellett?
A BSA statisztikái szerint az illegális szoftverhasználat visszaszorulásának kedvező tendenciája az utóbbi években kissé megtört Magyarországon: a tavalyi kétszázalékos javulás csak arra volt elég, hogy ismét elérjük a 2003-as 42 százalékos szintet. De mi lehet ennek a hátterében?
Augusztus 1-jétől szerzői jogdíjat kell fizetni a merevlemezes asztali dvd-felvevők, a beépített merevlemezes televíziók és az új generációs lemezek után. Azt senki nem várja el a felhasználóktól, hogy örüljenek az újabb jogdíjnak. De vajon miként vélekednek a kivetés elveiről és módjáról, illetve milyen alapon járt el az Artisjus?
Zavarba ejtő a bőség a vállalatirányítási rendszerek piacán, nem könnyű választani közülük. Az alábbi két vélemény a döntés egy lehetséges aspektusára hívja fel a figyelmet.
Zavarba ejtõ a bõség az informatikai védelmi eszközök piacán. Minden veszélyforrás kivédésére lehet kapni specializált terméket, ugyanakkor egyre több gyártó jelenik meg integrált, számos funkciót kínáló csomaggal. A kérdés csak az, hogy melyikkel jár jobban a felhasználó.
Hogy a kormányzat mennyit költ informatikára, azt – nagyon helyesen – tudjuk. Az viszont mintha már kisebb nyilvánosságot kapna, hogy ugyanezek a beruházások milyen elõnyökkel járnak.
Magyarországon az internetellátottsághoz képest viszonylag nagy a szélessávú hozzáférések aránya. Kérdés, hogy végleg leáldozott-e a betárcsázós (dial-up) internetnek, és valóban a dinoszauruszok sorsára jutnak-e a modemes összeköttetések.
Ma már gyakorlatilag minden üres hang- és adathordozó után kell jogdíjat fizetni, mivel azok alkalmasak szerzõi jogi védelem alá tartozó mûvek rögzítésére. De vajon nem túlzott mértékû ez a díj?
Régebben úgy dőlt el a kérdés, hogy a szállítók marketingesei és értékesítői mennyire tudták meggyőzni a vásárlót, s a vevő mennyire tudta lealkudni az árat. Ma már inkább az számít, hogy melyik megoldás felel meg leginkább az adott szervezet folyamatainak.
Ha a teljes internetpenetrációt tekintve nem is, szélessávú elérésben jól áll az ország – mondják az illetékesek. De az új technológiák és felhasználási szokások fényében szélessávú elérésnek tekinthető-e a hagyományos, „alap” ADSL?
Vannak, akiknek nélkülözhetetlen, hogy irodájuktól távol, belföldön vagy külföldön, bármelyik pillanatban nyomon követhessék e-mailjeiket. A problémára többféle, úgynevezett push e-mail-megoldás létezik. Íme kettő a kínálatból. Vajon milyen érvek szólnak az egyik és a másik mellett?
A BSA statisztikái szerint az illegális szoftverhasználat visszaszorulásának kedvező tendenciája az utóbbi években kissé megtört Magyarországon: a tavalyi kétszázalékos javulás csak arra volt elég, hogy ismét elérjük a 2003-as 42 százalékos szintet. De mi lehet ennek a hátterében?
Augusztus 1-jétől szerzői jogdíjat kell fizetni a merevlemezes asztali dvd-felvevők, a beépített merevlemezes televíziók és az új generációs lemezek után. Azt senki nem várja el a felhasználóktól, hogy örüljenek az újabb jogdíjnak. De vajon miként vélekednek a kivetés elveiről és módjáról, illetve milyen alapon járt el az Artisjus?
Zavarba ejtő a bőség a vállalatirányítási rendszerek piacán, nem könnyű választani közülük. Az alábbi két vélemény a döntés egy lehetséges aspektusára hívja fel a figyelmet.
Zavarba ejtõ a bõség az informatikai védelmi eszközök piacán. Minden veszélyforrás kivédésére lehet kapni specializált terméket, ugyanakkor egyre több gyártó jelenik meg integrált, számos funkciót kínáló csomaggal. A kérdés csak az, hogy melyikkel jár jobban a felhasználó.
Hogy a kormányzat mennyit költ informatikára, azt – nagyon helyesen – tudjuk. Az viszont mintha már kisebb nyilvánosságot kapna, hogy ugyanezek a beruházások milyen elõnyökkel járnak.
Magyarországon az internetellátottsághoz képest viszonylag nagy a szélessávú hozzáférések aránya. Kérdés, hogy végleg leáldozott-e a betárcsázós (dial-up) internetnek, és valóban a dinoszauruszok sorsára jutnak-e a modemes összeköttetések.
Ma már gyakorlatilag minden üres hang- és adathordozó után kell jogdíjat fizetni, mivel azok alkalmasak szerzõi jogi védelem alá tartozó mûvek rögzítésére. De vajon nem túlzott mértékû ez a díj?
Régebben úgy dőlt el a kérdés, hogy a szállítók marketingesei és értékesítői mennyire tudták meggyőzni a vásárlót, s a vevő mennyire tudta lealkudni az árat. Ma már inkább az számít, hogy melyik megoldás felel meg leginkább az adott szervezet folyamatainak.
