Technology

Az, hogy az informatika áldás vagy átok, az elszigetelt kisközösségek fennmaradását, fejlődését tekintve sem mindegy. A válasz ez esetben is árnyalt.

A gyártók és a média – érthető módon – egyre jobban hangsúlyozzák az infokomunikációs eszközök és megoldások hatékonyságjavító hatását, s megemlékeznek a fenntartható fejlődésben betöltött pozitív szerepükről is. Az éremnek azonban két oldala van.

Az internetes kereskedelem számtalan előnyéről mára mindenki hallott, eladó és vevő egyaránt. Ezeknek az előnyöknek a kihasználását azonban némiképp megnehezíti a tevékenységre vonatkozó szabályok nemegyszer kusza rendszere – bár az utóbbi időben a szabályozás elindult az egyszerűsödés felé.

Kezdetben az adatokat rendszeresen mágnesszalagokra mentették, aztán ha szükségessé vált, hát visszaállították. Az idők során bővült és tagolódott a rendszer.

Egy frissen önállósult szervezetnek – ráadásul ha garantáltan veszteséges – nehéz minőségi szolgáltató vállalattá válnia.

Egy szerteágazó rendszereket üzemeltető mamutszervezetnek – ráadásul, ha állami vállalat – sok mindenre fel kell készülnie, ha hatékony informatikát akar.

Az EU i2010 direktívája egymással összekapcsolt, felhasználóközpontú e-közigazgatási megoldások kialakítását sürgeti. A hazai e-önkormányzati rendszerek közül kevés felel meg ezeknek a kívánalmaknak: túlontúl sok az egyedi fejlesztés, sokfelé vet árnyékot a korrupció. A szakértők a működő modellek felmutatásában, a gazdálkodás bevezetésében látják a kiutat az álmok világából.

Előbb a Gazdasági Versenyhivatal júliusi razziája, majd a Magyar Szabványügyi Testületben két forduló után is eredménytelenül zárult szavazás jelezte: egymásnak feszültek az irodai szoftvercsomagok magyarországi piacának szereplői.

Korábban a vasfüggöny zárta el az utat a magyar újítások elől, utóbb épp a világgazdaságba integrálódás nehezítette meg számunkra a versenyt. Rendszerváltás, a nemzetközi tőke nagyléptékű megjelenése – két olyan tényező, amelyik visszavetette a hazai fejlesztés iránti igényt.