A közszférát egyelõre a statikus honlapok jellemzik, az önkormányzati oldalak fele támogatja valamilyen formában az elektronikus ügyintézést, tízbõl hét intézményi honlap csak magyarul olvasható.
Az elmúlt egy évben alig nõtt a háztartások számítógép-ellátottsága; a vásárlást továbbra is elsõsorban az igény hiánya és a jövedelmi korlátok akadályozzák.
Az infrastrukturális akadályok és az alultájékozottság ellenére terjedõben vannak az integrált adat–hang megoldások.
A kormányzati kezdeményezések továbbra is csak csekély mértékben éreztetik hatásukat, az intézményi szegmensben az elektronikus ügyfélkezelés számos lehetõsége vár még megvalósításra.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2006-os évfolyamának eredményeiből összeállított cikksorozatunk végére érve a kulisszák mögé nézünk: a piaci adatok után magát a kutatást mutatjuk be.
A legalább tízfős hazai cégek 88 százaléka már szélessávú technológiát használ. A felsőbb szegmensek fokozatos telítődéséből adódóan az internetellátottság növekedése szinte már csak a mikrovállalati körből eredhet.
A hazai vállalatok körében továbbra sem dívik a távközlési költségek tudatos tervezése. A legtöbb vezetõ szerint 2004-hez képest nem nõtt a büdzsé, fejlesztésre alig futja.
Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.
A hazai közszféra telefonvonalainak több mint fele digitális, az új beszerzések az analóg technológia további visszaszorulását jelzik.
Részletes, írásos informatikai stratégiája a 10 főnél többet foglalkoztató cégek tizedének van. A mikrovállalatok beruházásaikban az alapvető hardverre fókuszálnak, a nagyobb cégek a hálózatokra és a biztonságra is fordítanak erőforrásokat.
A közszférát egyelõre a statikus honlapok jellemzik, az önkormányzati oldalak fele támogatja valamilyen formában az elektronikus ügyintézést, tízbõl hét intézményi honlap csak magyarul olvasható.
Az elmúlt egy évben alig nõtt a háztartások számítógép-ellátottsága; a vásárlást továbbra is elsõsorban az igény hiánya és a jövedelmi korlátok akadályozzák.
Az infrastrukturális akadályok és az alultájékozottság ellenére terjedõben vannak az integrált adat–hang megoldások.
A kormányzati kezdeményezések továbbra is csak csekély mértékben éreztetik hatásukat, az intézményi szegmensben az elektronikus ügyfélkezelés számos lehetõsége vár még megvalósításra.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2006-os évfolyamának eredményeiből összeállított cikksorozatunk végére érve a kulisszák mögé nézünk: a piaci adatok után magát a kutatást mutatjuk be.
A legalább tízfős hazai cégek 88 százaléka már szélessávú technológiát használ. A felsőbb szegmensek fokozatos telítődéséből adódóan az internetellátottság növekedése szinte már csak a mikrovállalati körből eredhet.
A hazai vállalatok körében továbbra sem dívik a távközlési költségek tudatos tervezése. A legtöbb vezetõ szerint 2004-hez képest nem nõtt a büdzsé, fejlesztésre alig futja.
Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.
A hazai közszféra telefonvonalainak több mint fele digitális, az új beszerzések az analóg technológia további visszaszorulását jelzik.
Részletes, írásos informatikai stratégiája a 10 főnél többet foglalkoztató cégek tizedének van. A mikrovállalatok beruházásaikban az alapvető hardverre fókuszálnak, a nagyobb cégek a hálózatokra és a biztonságra is fordítanak erőforrásokat.
