A kiszolgálók alkalmazása a kisebb cégek körében is egyre gyakoribbá válik, de az üzemeltetésben az új konstrukciók egyelőre valamennyi szegmensben lassan terjednek.
Emelkedik az üzleti szoftverek elterjedtsége és az általuk kiszolgált területek száma. Az idei bevezetések és fejlesztések többsége a valamilyen célalkalmazást már használó cégeknél várható.
A hazai intézmények negyede folytat adatkommunikációt; az ADSL technológia elterjedtségben már megelõzi a kapcsolt vonali hozzáférést.
A vezetéknélküli technológiákat egyre több hazai vállalat alkalmazza, azonban a döntéshozók az új eszközök szerepét elsősorban a hagyományos megoldások kiegészítésében, semmint helyettesítésében látják.
Az adat- és üzleti kommunikációs árbevételek rövid ideig még növelhetők, de a pusztán infrastrukturális szolgáltatások hátrasorolódnak az értékláncban.
Ma még csupán alig 2 százalékra tehető ugyan az ip-alközpontok aránya, de az installált alközpontok mind nagyobb része ip-képes. Az idei beszerzésekben ezek hányada a nagyvállalatoknál elérheti az egyharmadot, miközben az analóg alközpontok iránti igény marginálissá válhat.
Már közel hétezer hazai intézmény van jelen saját honlappal a világhálón, igaz, a legtöbb oldal statikus, és házon belül szerkesztik. A kutatók azonban jelentős növekedést prognosztizálnak.
Több mint 14 ezer hazai intézmény rendelkezik internet-hozzáféréssel, a szegmensek közötti különbségek egyre csökkennek. A leggyakoribb továbbra is a betárcsázás, de dinamikusan nő az ADSL elterjedtsége.
Több mint tízezer hazai intézménynek van telefonalközpontja. A digitalizáltság foka az üzleti szféra arányait közelíti, az IP alapú megoldásokra viszont még a döntéshozók sem készültek fel eléggé.
Az analóg telefonvonalak várhatóan csak lassan tûnnek el, de változatlanul feltörekvõben a digitális technológia.
A kiszolgálók alkalmazása a kisebb cégek körében is egyre gyakoribbá válik, de az üzemeltetésben az új konstrukciók egyelőre valamennyi szegmensben lassan terjednek.
Emelkedik az üzleti szoftverek elterjedtsége és az általuk kiszolgált területek száma. Az idei bevezetések és fejlesztések többsége a valamilyen célalkalmazást már használó cégeknél várható.
A hazai intézmények negyede folytat adatkommunikációt; az ADSL technológia elterjedtségben már megelõzi a kapcsolt vonali hozzáférést.
A vezetéknélküli technológiákat egyre több hazai vállalat alkalmazza, azonban a döntéshozók az új eszközök szerepét elsősorban a hagyományos megoldások kiegészítésében, semmint helyettesítésében látják.
Az adat- és üzleti kommunikációs árbevételek rövid ideig még növelhetők, de a pusztán infrastrukturális szolgáltatások hátrasorolódnak az értékláncban.
Ma még csupán alig 2 százalékra tehető ugyan az ip-alközpontok aránya, de az installált alközpontok mind nagyobb része ip-képes. Az idei beszerzésekben ezek hányada a nagyvállalatoknál elérheti az egyharmadot, miközben az analóg alközpontok iránti igény marginálissá válhat.
Már közel hétezer hazai intézmény van jelen saját honlappal a világhálón, igaz, a legtöbb oldal statikus, és házon belül szerkesztik. A kutatók azonban jelentős növekedést prognosztizálnak.
Több mint 14 ezer hazai intézmény rendelkezik internet-hozzáféréssel, a szegmensek közötti különbségek egyre csökkennek. A leggyakoribb továbbra is a betárcsázás, de dinamikusan nő az ADSL elterjedtsége.
Több mint tízezer hazai intézménynek van telefonalközpontja. A digitalizáltság foka az üzleti szféra arányait közelíti, az IP alapú megoldásokra viszont még a döntéshozók sem készültek fel eléggé.
Az analóg telefonvonalak várhatóan csak lassan tûnnek el, de változatlanul feltörekvõben a digitális technológia.
