Az outsourcing elterjedtsége alacsony a hazai cégek körében, leginkább a nagyvállalatok nyitottak rá. A 10 főnél többet foglalkoztató vállalati szegmens döntéshozóinak tervei stagnálást vetítenek előre, a mikrovállalatok pesszimisták.
Tízbõl nyolc hazai cégnek van üzleti mobiltelefon-elõfizetése, a készülékek fele kezeli a wapot, és 39 százaléka a GPRS-t; mobil-adatátvitelt közel 30 ezer vállalat folytat.
A hazai közintézmények 55 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal; az előfizetések túlnyomó többsége számlás konstrukcióban működik. A piac dinamikus fejlődése 2004-ben is folytatódott.
Az intézményi honlapok száma egyre bõvül, bár a penetrációs mutatóban az egyes költségvetési szegmensek között továbbra is jelentõs a különbség.
A folyamataikat szoftveresen támogató cégek arányának számottevő növekedése nem várható, az alkalmazásokat használók körében azonban szélesedik a támogatott területek köre.
A hazai közszférában több mint 15 ezer intézmény rendelkezik internet-hozzáféréssel, a közigazgatás teljes ellátottsági szintjét lassan beéri az oktatás és az egészségügy is. A DSL-technológia a legnépszerûbb.
A távközlési szolgáltatók portfóliójában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a „bundled” ajánlatok, amelyekkel a vállalatok távközlési és informatikai igényeinek mind nagyobb vertikuma fedhető le.
Az üzleti szegmensben is lelassult a mobilellátottság növekedésének üteme, így az operátorok az egy vállalaton belüli előfizetések számát igyekeznek bővíteni, és ezáltal újabb bevételeket generálni. A belső mobilpenetráció növelésének hatékony eszköze a zárt felhasználói csoportok kialakítása és növelése.
Négybõl már három hazai háztartásban található mobiltelefon, az ellátottság az elmúlt egy évben szinte minden korcsoportban számottevõen növekedett.
Az IP alapú alkalmazások ma még csak szórványosan jellemzik a hazai intézményeket. Áttörés ezen a területen a következõ egy-két évben még nem várható.
Az outsourcing elterjedtsége alacsony a hazai cégek körében, leginkább a nagyvállalatok nyitottak rá. A 10 főnél többet foglalkoztató vállalati szegmens döntéshozóinak tervei stagnálást vetítenek előre, a mikrovállalatok pesszimisták.
Tízbõl nyolc hazai cégnek van üzleti mobiltelefon-elõfizetése, a készülékek fele kezeli a wapot, és 39 százaléka a GPRS-t; mobil-adatátvitelt közel 30 ezer vállalat folytat.
A hazai közintézmények 55 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal; az előfizetések túlnyomó többsége számlás konstrukcióban működik. A piac dinamikus fejlődése 2004-ben is folytatódott.
Az intézményi honlapok száma egyre bõvül, bár a penetrációs mutatóban az egyes költségvetési szegmensek között továbbra is jelentõs a különbség.
A folyamataikat szoftveresen támogató cégek arányának számottevő növekedése nem várható, az alkalmazásokat használók körében azonban szélesedik a támogatott területek köre.
A hazai közszférában több mint 15 ezer intézmény rendelkezik internet-hozzáféréssel, a közigazgatás teljes ellátottsági szintjét lassan beéri az oktatás és az egészségügy is. A DSL-technológia a legnépszerûbb.
A távközlési szolgáltatók portfóliójában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a „bundled” ajánlatok, amelyekkel a vállalatok távközlési és informatikai igényeinek mind nagyobb vertikuma fedhető le.
Az üzleti szegmensben is lelassult a mobilellátottság növekedésének üteme, így az operátorok az egy vállalaton belüli előfizetések számát igyekeznek bővíteni, és ezáltal újabb bevételeket generálni. A belső mobilpenetráció növelésének hatékony eszköze a zárt felhasználói csoportok kialakítása és növelése.
Négybõl már három hazai háztartásban található mobiltelefon, az ellátottság az elmúlt egy évben szinte minden korcsoportban számottevõen növekedett.
Az IP alapú alkalmazások ma még csak szórványosan jellemzik a hazai intézményeket. Áttörés ezen a területen a következõ egy-két évben még nem várható.
