A vezetéknélküli technológiákat egyre több hazai vállalat alkalmazza, azonban a döntéshozók az új eszközök szerepét elsősorban a hagyományos megoldások kiegészítésében, semmint helyettesítésében látják.
Ma még csupán alig 2 százalékra tehető ugyan az ip-alközpontok aránya, de az installált alközpontok mind nagyobb része ip-képes. Az idei beszerzésekben ezek hányada a nagyvállalatoknál elérheti az egyharmadot, miközben az analóg alközpontok iránti igény marginálissá válhat.
Már közel hétezer hazai intézmény van jelen saját honlappal a világhálón, igaz, a legtöbb oldal statikus, és házon belül szerkesztik. A kutatók azonban jelentős növekedést prognosztizálnak.
Több mint 14 ezer hazai intézmény rendelkezik internet-hozzáféréssel, a szegmensek közötti különbségek egyre csökkennek. A leggyakoribb továbbra is a betárcsázás, de dinamikusan nő az ADSL elterjedtsége.
Több mint tízezer hazai intézménynek van telefonalközpontja. A digitalizáltság foka az üzleti szféra arányait közelíti, az IP alapú megoldásokra viszont még a döntéshozók sem készültek fel eléggé.
A közintézmények háromötöde rendelkezik mobiltelefon-elõfizetéssel. A post-paid konstrukciók dominálnak, a pre-paid elõfizetéssel rendelkezõk aránya az utóbbi évben minden intézményi szegmensben csökkent.
Az analóg telefonvonalak várhatóan csak lassan tûnnek el, de változatlanul feltörekvõben a digitális technológia.
A közintézmények által igénybe vett informatikai szolgáltatások közül a szoftver- és hardvertelepítés, illetve -támogatás, valamint az alkalmazásfejlesztés és -karbantartás a legelterjedtebb.
A közszféra szervezeteinek többsége az elõzõ évhez hasonlóan továbbra sem tervezi elõre IT-kiadásait, az intézmények informatikai ráfordításaikat jellemzõen saját erõbõl finanszírozzák.
A hazai intézmények négyötöde használ valamilyen intézményirányítási alkalmazást. A szoftverek közötti információáramlás egyre szélesebb körben integrálódik.
A vezetéknélküli technológiákat egyre több hazai vállalat alkalmazza, azonban a döntéshozók az új eszközök szerepét elsősorban a hagyományos megoldások kiegészítésében, semmint helyettesítésében látják.
Ma még csupán alig 2 százalékra tehető ugyan az ip-alközpontok aránya, de az installált alközpontok mind nagyobb része ip-képes. Az idei beszerzésekben ezek hányada a nagyvállalatoknál elérheti az egyharmadot, miközben az analóg alközpontok iránti igény marginálissá válhat.
Már közel hétezer hazai intézmény van jelen saját honlappal a világhálón, igaz, a legtöbb oldal statikus, és házon belül szerkesztik. A kutatók azonban jelentős növekedést prognosztizálnak.
Több mint 14 ezer hazai intézmény rendelkezik internet-hozzáféréssel, a szegmensek közötti különbségek egyre csökkennek. A leggyakoribb továbbra is a betárcsázás, de dinamikusan nő az ADSL elterjedtsége.
Több mint tízezer hazai intézménynek van telefonalközpontja. A digitalizáltság foka az üzleti szféra arányait közelíti, az IP alapú megoldásokra viszont még a döntéshozók sem készültek fel eléggé.
A közintézmények háromötöde rendelkezik mobiltelefon-elõfizetéssel. A post-paid konstrukciók dominálnak, a pre-paid elõfizetéssel rendelkezõk aránya az utóbbi évben minden intézményi szegmensben csökkent.
Az analóg telefonvonalak várhatóan csak lassan tûnnek el, de változatlanul feltörekvõben a digitális technológia.
A közintézmények által igénybe vett informatikai szolgáltatások közül a szoftver- és hardvertelepítés, illetve -támogatás, valamint az alkalmazásfejlesztés és -karbantartás a legelterjedtebb.
A közszféra szervezeteinek többsége az elõzõ évhez hasonlóan továbbra sem tervezi elõre IT-kiadásait, az intézmények informatikai ráfordításaikat jellemzõen saját erõbõl finanszírozzák.
A hazai intézmények négyötöde használ valamilyen intézményirányítási alkalmazást. A szoftverek közötti információáramlás egyre szélesebb körben integrálódik.
