A közszféra szervezeteinek többsége az elõzõ évhez hasonlóan továbbra sem tervezi elõre IT-kiadásait, az intézmények informatikai ráfordításaikat jellemzõen saját erõbõl finanszírozzák.
Az informatikai kiadások tudatos tervezése az IT-szervezeten belüli szerepének és fontosságának, valamint az adott intézmény racio-nális gazdálkodásának is egyfajta mutatója. A BellResearch a Magyar Infokommunikációs Jelentésben részletesen feltérképezte a hazai költségvetési szféra informatikai ráfordításainak tervezési gyakorlatát, illetve az ilyen irányú költések összetételét és változását.
Írott-íratlan büdzsé
A felmérés eredményei szerint a költségvetési forrásokból gazdálkodó magyarországi intézmények negyedénél-ötödénél készült informatikai büdzsé írott formában, ez a szervezetek több mint felénél tételesen részletezi a tervezett források és IT-kiadások nagyságát és összetételét. Az intézményi szektor további egytize-de pedig nem foglalja össze ugyan egységes, írott formában az informatikai költségvetés keretszámait, de hozzávetõlegesen tisztában van azzal, hogy mekkora összeget fordíthat informatikára.
Semmilyen formában
Összességében tehát a költségvetési szektorban a szervezetek kétharmada (67 száza-léka) semmilyen formában nem tervezi éves informatikai ráfordításait – emelik ki a BellResearch elemzõi. A számokat az Infokommunikációs Jelentés egy évvel korábbi eredményeivel egybevetve tisztán látható, hogy a költség-tervezési tudatosság a teljes intézményi szektort tekintve nem javult, sõt kis mértékben romlott: az IT-költéseiket bármilyen módon tervezõ szerve-zetek aránya hozzávetõleg 5 százalékkal csökkent.
Formalizált gyakorlat
Az informatikai költségvetés összeállításának gyakorlata a központi költségvetési intézmények körében tekinthetõ a leginkább formalizáltnak: minden második szervezet írásban, mintegy 36 százalékuk tételesen, további 11 százalékuk pedig egyéb módon tervezi elõre a forrásokat és a kiadásokat.
Tudatos közigazgatás
Az IT-büdzsé tervezését ille-tõen az általános központi közigazgatás szervezetei a leg-tudatosabbak, itt az „egyáltalán nem tervezõk” aránya mintegy 14 százalékra tehetõ, míg az informatikai ráfordításaikat ugyancsak az átlagosnál jóval nagyobb arányban tervezõ fekvõbeteg-ellátó, illetve felsõfokú oktatási intézmények 63, illetve 66 száza-léka irányozza elõ éves kiadásait valamilyen formában.
Ezzel szemben azonban az alapfokú oktatásban és a szociális ellátásban a szervezetek csupán egynegyede (26 százaléka) határozza meg elõzetesen az IT-re fordítandó éves keretösszeget.
Fentrõl jön
Az IT-büdzsé kialakítása többnyire (az intézmények 72 százalékánál) házon belül történik, ami az elõzõ évhez képest közel 10 százalékkal kisebb hányadot jelent. Minden tizedik szervezetnél a felettes, illetve a felügyeletet ellátó intézmény készíti el az informatikai költségvetést – ez a megoldás fõként az egészségügyben és az oktatásban tekinthetõ elterjedtnek.
Mintegy 16 százalékra – a tavalyi hányad kétszeresére – tehetõ az IT-ráfordításaikat a felettes intézménnyel közösen tervezõ szervezetek aránya, ezzel az eljárással kiemelten az oktatásban (itt az intézmények 33 százalékánál) találkozhatunk.
Összeállította: Kelenhegyi Péter
