A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2006-os évfolyamának eredményeiből összeállított cikksorozatunk végére érve a kulisszák mögé nézünk: a piaci adatok után magát a kutatást mutatjuk be.
A legalább tízfős hazai cégek 88 százaléka már szélessávú technológiát használ. A felsőbb szegmensek fokozatos telítődéséből adódóan az internetellátottság növekedése szinte már csak a mikrovállalati körből eredhet.
A hazai vállalatok körében továbbra sem dívik a távközlési költségek tudatos tervezése. A legtöbb vezetõ szerint 2004-hez képest nem nõtt a büdzsé, fejlesztésre alig futja.
Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.
A hazai közszféra telefonvonalainak több mint fele digitális, az új beszerzések az analóg technológia további visszaszorulását jelzik.
Részletes, írásos informatikai stratégiája a 10 főnél többet foglalkoztató cégek tizedének van. A mikrovállalatok beruházásaikban az alapvető hardverre fókuszálnak, a nagyobb cégek a hálózatokra és a biztonságra is fordítanak erőforrásokat.
Tízbõl nyolc hazai cégnek van üzleti mobiltelefon-elõfizetése, a készülékek fele kezeli a wapot, és 39 százaléka a GPRS-t; mobil-adatátvitelt közel 30 ezer vállalat folytat.
Az outsourcing elterjedtsége alacsony a hazai cégek körében, leginkább a nagyvállalatok nyitottak rá. A 10 főnél többet foglalkoztató vállalati szegmens döntéshozóinak tervei stagnálást vetítenek előre, a mikrovállalatok pesszimisták.
Az intézményi honlapok száma egyre bõvül, bár a penetrációs mutatóban az egyes költségvetési szegmensek között továbbra is jelentõs a különbség.
A hazai közintézmények 55 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal; az előfizetések túlnyomó többsége számlás konstrukcióban működik. A piac dinamikus fejlődése 2004-ben is folytatódott.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2006-os évfolyamának eredményeiből összeállított cikksorozatunk végére érve a kulisszák mögé nézünk: a piaci adatok után magát a kutatást mutatjuk be.
A legalább tízfős hazai cégek 88 százaléka már szélessávú technológiát használ. A felsőbb szegmensek fokozatos telítődéséből adódóan az internetellátottság növekedése szinte már csak a mikrovállalati körből eredhet.
A hazai vállalatok körében továbbra sem dívik a távközlési költségek tudatos tervezése. A legtöbb vezetõ szerint 2004-hez képest nem nõtt a büdzsé, fejlesztésre alig futja.
Az elmúlt egy évben lassult a hazai mobiltelefon-penetráció növekedése. A mobilozók túlnyomó többsége kisebb-nagyobb mértékben kontrollálja a használatot.
A hazai közszféra telefonvonalainak több mint fele digitális, az új beszerzések az analóg technológia további visszaszorulását jelzik.
Részletes, írásos informatikai stratégiája a 10 főnél többet foglalkoztató cégek tizedének van. A mikrovállalatok beruházásaikban az alapvető hardverre fókuszálnak, a nagyobb cégek a hálózatokra és a biztonságra is fordítanak erőforrásokat.
Tízbõl nyolc hazai cégnek van üzleti mobiltelefon-elõfizetése, a készülékek fele kezeli a wapot, és 39 százaléka a GPRS-t; mobil-adatátvitelt közel 30 ezer vállalat folytat.
Az outsourcing elterjedtsége alacsony a hazai cégek körében, leginkább a nagyvállalatok nyitottak rá. A 10 főnél többet foglalkoztató vállalati szegmens döntéshozóinak tervei stagnálást vetítenek előre, a mikrovállalatok pesszimisták.
Az intézményi honlapok száma egyre bõvül, bár a penetrációs mutatóban az egyes költségvetési szegmensek között továbbra is jelentõs a különbség.
A hazai közintézmények 55 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal; az előfizetések túlnyomó többsége számlás konstrukcióban működik. A piac dinamikus fejlődése 2004-ben is folytatódott.
