Már jövőre a világ legnagyobb online piacává válhat Kína, megelőzve az USA-t. A híres kínai vállalatok brutális tempóban és globálisan növekednek, így hamarosan a trónon lévő amerikai gigacégeknek is komolyan szembe kell nézniük a „sárga veszedelemmel”. Kína kényszerpályán van a saját belső piaca miatt, melyet külföldi terjeszkedéssel próbál kompenzálni. Nem kell félni, hazánk is a listájuk élén van.
Bár még vannak vezetők, akiknek hosszan kell magyarázni az IoT mibenlétét, az évek során jól kialakultak az alkalmazási területek és a legjobb gyakorlatok is. Úgy tűnik, hogy az IoT egyik professzionális alkalmazása az iparban eddig „távadat-gyűjtés és -feldolgozás” fogalomkörként volt ismert, de közben megszületett a „köd”: a „fog computing”.
Az IoT-megoldások már Magyarországon is jelen vannak, még ha ennek a nagyközönség esetleg még akkor sincs tudatában, ha maga is használja ezeket a rendszereket. A szélesebb körű, különösen ipari terjedéshez viszont a gondolkodásmód megváltoztatására lenne szükség.
Mit mondjunk a robotoknak, milyen gépeket gyárthatnak? De nemcsak az utasításokat, az összefüggéseket is az emberek adják nekik, a mesterséges neurális hálózatok viszont egy giliszta értelmi szintjén állnak. A technológiai szingularitástól még nagyon távol vagyunk. Ahhoz, hogy a magyarhoz hasonló nyelveken is jól működjön a gépi fordító, összefogásra van szükség – a keresőóriás mesterséges intelligencia kutatója járt hazánkban.
Észtországot sokan ICT-mennyországnak hívják a tökéletesen működő digitalizációjának köszönhetően. A cégek számára leginkább az e-kereskedelem miatt lehet vonzó az ország, egy inkubátorállamot látnak benne, hiszen a digitális állampolgársággal bárki csatlakozhat az észt virtuális kereskedelmi rendszerhez és élvezheti annak előnyeit.
Közel kétmilliárd ember használja naponta azokat a magyar fejlesztéseket, melyeket egy finn távközlési óriás májusban felavatott irodaházában fejlesztenek tovább. A kutatási központban 5G, IoT, kognitív hálózatok, EDGE computing, SDN-fókuszú fejlesztések zajlanak, diszruptív technológiákat kutatnak.
A digitális transzformáció vállalaton belüli motorja az ügyvezető igazgató. Ezt a feladatot viszont az informatikai vezető segítsége nélkül nem tudja elvégezni, mégis gyakori, hogy a két vezető nem ugyanazt a nyelvet beszéli. Egy idén márciusban megjelent tanulmány a felső vezetőket foglalkoztató főbb kérdéseket foglalja össze, és egyben útmutatót ad a CIO-knak a közös nyelv kialakításához.
Az adatok elemzése segíthet a helyes döntések meghozatalában, de csak akkor, ha hiszünk bennük és egyre többen tudják beépíteni az elemzéseket mindennapi munkájukba. A data literacy, az adatműveltség ezért egyre fontosabbá válik.
Az előrejelzések szerint évente több mint ötödével bővül a régió nyilvános felhőpiaca a következő időszakban, 2020-ra akár 1,92 milliárd dolláros is lehet ez a szegmens. Itthon tavaly mintegy 35 milliárd forintot költöttek felhőalapú megoldásokra a vállalatok.
JövőTér néven több állomásból álló rendezvénysorozatot indított egyetemisták számára a T-Systems Magyarország; a helyszínek budapesti és vidéki, elsősorban műszaki, informatikai orientáltságú egyetemek.
Már jövőre a világ legnagyobb online piacává válhat Kína, megelőzve az USA-t. A híres kínai vállalatok brutális tempóban és globálisan növekednek, így hamarosan a trónon lévő amerikai gigacégeknek is komolyan szembe kell nézniük a „sárga veszedelemmel”. Kína kényszerpályán van a saját belső piaca miatt, melyet külföldi terjeszkedéssel próbál kompenzálni. Nem kell félni, hazánk is a listájuk élén van.
Bár még vannak vezetők, akiknek hosszan kell magyarázni az IoT mibenlétét, az évek során jól kialakultak az alkalmazási területek és a legjobb gyakorlatok is. Úgy tűnik, hogy az IoT egyik professzionális alkalmazása az iparban eddig „távadat-gyűjtés és -feldolgozás” fogalomkörként volt ismert, de közben megszületett a „köd”: a „fog computing”.
Az IoT-megoldások már Magyarországon is jelen vannak, még ha ennek a nagyközönség esetleg még akkor sincs tudatában, ha maga is használja ezeket a rendszereket. A szélesebb körű, különösen ipari terjedéshez viszont a gondolkodásmód megváltoztatására lenne szükség.
Mit mondjunk a robotoknak, milyen gépeket gyárthatnak? De nemcsak az utasításokat, az összefüggéseket is az emberek adják nekik, a mesterséges neurális hálózatok viszont egy giliszta értelmi szintjén állnak. A technológiai szingularitástól még nagyon távol vagyunk. Ahhoz, hogy a magyarhoz hasonló nyelveken is jól működjön a gépi fordító, összefogásra van szükség – a keresőóriás mesterséges intelligencia kutatója járt hazánkban.
Észtországot sokan ICT-mennyországnak hívják a tökéletesen működő digitalizációjának köszönhetően. A cégek számára leginkább az e-kereskedelem miatt lehet vonzó az ország, egy inkubátorállamot látnak benne, hiszen a digitális állampolgársággal bárki csatlakozhat az észt virtuális kereskedelmi rendszerhez és élvezheti annak előnyeit.
Közel kétmilliárd ember használja naponta azokat a magyar fejlesztéseket, melyeket egy finn távközlési óriás májusban felavatott irodaházában fejlesztenek tovább. A kutatási központban 5G, IoT, kognitív hálózatok, EDGE computing, SDN-fókuszú fejlesztések zajlanak, diszruptív technológiákat kutatnak.
A digitális transzformáció vállalaton belüli motorja az ügyvezető igazgató. Ezt a feladatot viszont az informatikai vezető segítsége nélkül nem tudja elvégezni, mégis gyakori, hogy a két vezető nem ugyanazt a nyelvet beszéli. Egy idén márciusban megjelent tanulmány a felső vezetőket foglalkoztató főbb kérdéseket foglalja össze, és egyben útmutatót ad a CIO-knak a közös nyelv kialakításához.
Az adatok elemzése segíthet a helyes döntések meghozatalában, de csak akkor, ha hiszünk bennük és egyre többen tudják beépíteni az elemzéseket mindennapi munkájukba. A data literacy, az adatműveltség ezért egyre fontosabbá válik.
Az előrejelzések szerint évente több mint ötödével bővül a régió nyilvános felhőpiaca a következő időszakban, 2020-ra akár 1,92 milliárd dolláros is lehet ez a szegmens. Itthon tavaly mintegy 35 milliárd forintot költöttek felhőalapú megoldásokra a vállalatok.
JövőTér néven több állomásból álló rendezvénysorozatot indított egyetemisták számára a T-Systems Magyarország; a helyszínek budapesti és vidéki, elsősorban műszaki, informatikai orientáltságú egyetemek.
