Közel kétmilliárd ember használja naponta azokat a magyar fejlesztéseket, melyeket egy finn távközlési óriás májusban felavatott irodaházában fejlesztenek tovább. A kutatási központban 5G, IoT, kognitív hálózatok, EDGE computing, SDN-fókuszú fejlesztések zajlanak, diszruptív technológiákat kutatnak.
Sem az újságíró, sem pedig az interjúalany nincs könnyű helyzetben, mikor egy olyan, tőzsdén jegyzett cég vezetőivel beszélget, melynek hazai működésének központjában az érthetően szigorúan titkos kutatás-fejlesztési tevékenység áll. A cégvezetőnek a konkurencia elől meg kell őriznie a releváns szakmai titkokat, így azt újságírónak sem árulhatja el. Bármilyen, árbevétellel, bővítéssel kapcsolatos információ a cég tőzsdei részvényeinek értékét befolyásolná, így azokkal is csak csínján bánhat. Az újságíró pedig olvasói kíváncsiságát kielégítendő, pont ezekre az adatokra kíváncsi. A Nokia esetében úgy jártunk mind a mesebeli leányzó, aki vitt is ajándékot a királynak meg nem is, vagyis információt szereztünk is meg nem is.
A Nokia Skypark május elejei avatójára korán érkeztem, így a hivatalos megnyitó helyett a demószobákat néztem végig. Itt csupán ízelítőt kaptunk arról a nagyon intenzív kutatás-fejlesztési munkáról, mely a budapesti Globális Technológiai Központjában és a nagy múltra visszatekintő Nokia Bell Labs-ben magyar mérnökök részvételével folyik. Amit láthattunk, nagyon tetszett.
|
Mini nagyvállalat |
|---|
|
A magyar Nokia abban az érdekes helyzetben van, hogy Budapestre a világon szétszórt különböző központokból jutott egy-egy kis darabka, így itthon a finn nagyvállalatot szinte leképező mini vállalat működik. Globális Technológiai központból több van világszerte, de Magyarországról egyedüliként látják el a vállalat marketing és globális social mediával kapcsolatos feladatait. A magyar vezetők több nemzetközi pozíciót is betöltenek, például Bertényi Balázs, a Nokia szakembere az 5G szabványosításáért felelős szervezet, a 3GPP elnöke lett idén márciusban. |
A karmester
Például itt mutatták be a működő hálózatokba már beépített, az Application Orchestrator nevű szoftveres fejlesztést. Az alkalmazás a mobilhálózatok kihasználtságát optimalizálja, növeli az ügyfélélményt azzal, hogy megtanulja a hálózat állapotát, folyamatosan fejleszti önmagát, a felhasználó és a hálózat üzemeltetője helyett gondolkodik. Például felismeri, hogy egy adatigényes feladat előtt áll a hálózat, mikor a felhasználó mobilján megnyitja a YouTube alkalmazást. Az adatátvitel sebességét azzal növeli, hogy a felhasználóhoz közeli, kihelyezett alállomásra tereli a forgalmat, ugyanakkor mentesíti az adótornyot az internetforgalomtól. Arra is felkészül, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel beleteker a videóba, magasabb sávszélességet allokál neki, hogy ne szaggasson a kép. Nyilván, ebből a felhasználó semmit sem érzékel, hiszem mindez pillanatok alatt történik, a folyamatosan fejlődő és tanuló gépi intelligencia segítségével.
Egy másik magyar fejlesztés, amelyet csak még laboratóriumban használnak, egy IoT-s elképzelés. A mérnökök egy egyszerű Raspberry Pi 3-mas számítógéphez kötötték a szenzorokkal ellátott, adatokat közvetítő IoT-eszközöket. Az adatokat egy szabályzat és árvezérelt adatbróker összetevővel kapcsolják össze. Ennek a brókernek a feladata eldönteni, hogy a drága, de azonnali adatátvitelt biztosító LTE hálózaton vagy az alkalmanként – mondjuk a szerelő látogatásakor – elérhető, de jelentősebben olcsóbb internetes hálózaton küldje tovább az adatokat. Így mindig az adott prioritásoknak megfelelően, optimális az adatátvitel.
Asztaltáncoltató robotok
Kicsit látványosabb volt a kooperatív, felhőben együttműködő robotok terepasztala. Itt négy, együttműködő robot egy asztalon táncoltattak, egyensúlyoztak egy pingpong labdát, mely folyamatosan ide-oda gurult. Majd a demonstrációt végző szakember átkapcsolt egy olyan kommunikációs hálózatra a robotok között – legyen ez az 5G –, mely 1 miliszekundumos késleltetéssel reagál a történtekre. És láss csodát, a négy robotnak sikerül az asztalon kiegyensúlyoznia és megállítania a labdát. Ezzel az egyszerű megoldással mutatták be a mérnökök, hogy mire is képes az 5G-n elérhető, rendkívül alacsony késleltetés.
Milliárdok használják a magyar terméket
A többi információt Zagyva Béla, a Nokia ügyvezető igazgatója és Mihálka Gergely, a kutatás-fejlesztési részleg vezetője osztotta meg lapunkkal – a cikk elején már részletezett kötelező titkolózással. A gondolkodó, mesterséges intelligencia jegyekkel ellátott hálózat fejlesztése is a feladata a Nokia több mint 2000, 25 ezer négyzetméteres székházba költözött munkatársának.
„Már most látom, hogy ez az új irodaház sem elég, hiszen a vállalat tovább bővül” – mondta Zagyva Béla. Hogy pontosan hány új embert vennének fel, azt nem árulhatta el, de elmondhatta, hogy szerencséjük van: a Nokiának jól csengő a neve a munkavállalók között, így az új munkaerő gond nélkül biztosított. Az említett 25 ezer négyzetméterből 10-15 százalékot foglal el a kutatási részleg – hogy pontosan mennyit, ezt is titkosan kezelték. Az mindenképp vonzó, hogy az irodaház szokatlan formájának köszönhetően rengeteg az ablak melletti hely, így a kollégák többsége élvezheti a napfényt.
„A központban tovább fejlesztik a világon több mint 1,8 milliárd embert összekötő 3G-s mobil kapcsolószervert (Mobile Switching Server)” – mondja Mihálka Gergely. Ennek a terméknek a fejlesztését még 20 évvel ezelőtt, 1997-ben kezdték el, mikor a Nokia megnyitotta magyarországi kutatás-fejlesztési központját. A 3G-s hanghívás, SMS küldés lebonyolításához szükséges feladatokat végzi el ez az alkalmazás.
Ugyanitt történik a Telecom Application Server, vagyis a TAS fejlesztése is, mely a mobilkapcsoló 4G-s, LTE hálózatokon futó verzióját takarja. Ez a kurrens megoldás, ezért ezzel a termékkel foglalkozik a legtöbb ember a magyar képviseletnél. A megoldást felhő alapú szolgáltatássá alakítják át, szoftver vezérelte hálózatot építenek, ennek fejlesztése is a magyar csapat feladata. A központban 5G, IoT, kognitív hálózatok, EDGE computing, SDN fókuszú fejlesztések folynak, diszruptív technológiákat kutatnak, komoly alapkutatás is folyik – erről érthető módon több információt nem árulhattak el.
Az viszont látszik, hogy az IT- és a távközlési megoldások egymásba olvadnak. Manapság egy vállalatnak nem muszáj hardvereket is vásárolnia a Nokiától, ahhoz, hogy távközlése megoldott legyen. Az ügyfél általános felhőalapú rendszereihez illeszthető megoldását elegendő csupán megvásárolni, és az ügyfél dönti el, hogy IT vagy távközlési megközelítésből építi ki kommunikációs hálózatát. Nyilván, saját cloud hadvere is van a finn vállalatnak (Airframe a neve), melyet Tatabányán, a Sanmina gyárában szerelik össze.
Vass Enikő
