Kisebb sokként érte az IT-szakmát, mikor a Microsoft bejelentette, hogy 26,2 milliárd dollárért megvásárolta a LinkedIn szakmai közösségi portált. A gigabevásárlások ritkák az IT-szektorban, és a múlt tanulságai azt mutatják, nem mindig érik meg a pénzüket.
A virtuális valóság mellett 2016 a tartalomaggregátor mobilos alkalmazások reneszánszát is elhozta. A Lumi Social News a Tinder lapozgatós ötletével próbálja a hírek fogyasztásának élményét megreformálni és megkönnyíteni.
Magyarországon is sokkal többet beszélnek a viselhető kütyükről, mint ahányan használnak ilyet. Ennek ellenére a cikkünkben idézett jelentés szerint megduplázódott a számuk tavaly óta. Utóbbinak ellenére pedig a megkérdezettek csak 2020 utánra teszik a tömeges elterjedést – már ebből is az szűrhető le, hogy a viselhető és-vagy a testünkkel kapcsolatban levő eszközök fogadtatása vegyes.
Egyre inkább nő az infokommunikációs vívmányok szerepe olyan – látszólag távol eső – területeken is, mint például az agrárium. Egyre több gazdálkodó ismeri fel, hogy versenyképességük hosszútávon növekvő termelési hatékonyság mellett teremthető meg, vagy tartható fent, és a célok eléréséhez itt is a digitalizáció segít.
Sokan felteszik a címbeli kérdést, pedig a digitális átalakulás már régen lezajlott, gondoljunk csak arra, hogy az internetkapcsolat léte akár otthon, akár a munkahelyeken (lassan a mezőn is…) ugyanolyan fontos, mint a víz. Tehát inkább az a kérdés, hogy az európai vállalkozások milyen helyet foglalnak el a globális, digitális ökoszisztémában.
Globálisan több mint kétmilliárd érintéssel is működő (vagy ahogy a magyar köznyelvben meghonosodott: paypassos) bankkártyát hoztak forgalomba 2015-ben – derült ki a Smart Payment Association (SPA) összegzéséből. Ez a mennyiség jelentős, 34 százalékos bővülést jelent a megelőző év adataihoz képest.
A Big Datára alapuló üzletiintelligencia-eszközök végképp teret nyertek a nagyvállalati környezetben, ez azonban nem csökkenti a hagyományos BI iránti igényt.
Élesedik az adóelkerülési trükkök elleni harc világszerte, amelyek éves szinten mintegy 240 milliárd dollárnyi adókiesést okoznak globálisan. Az EU az ATAP-pal (Anti-Tax Avoidance Package) és a „dupla ír” módszer felszámolásával üzent, itthon bírságolással vennék rá a közteherviselésre a nemzetközi nagyvállalatokat.
Vágujhelyi Ferenc tavaly novemberétől tölti be az idén 20. születésnapját ünneplő Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöki pozícióját. A jubileumhoz kapcsolódva egy kis múltidézésre és jövőbenézésre hívtuk az elnököt, hogy beszéljen eddigi tapasztalatairól, valamint a következő időszak feladatairól.
Valamit nagyon tud a Snapchat, ha 26 éves CEO-ja Evan Spiegel vissza tudta utasítani Mark Zuckerberg három milliárd dolláros ajánlatát. Nyilván nemcsak azért tett így, mert 20 milliárdra értékelték a cégét, hanem mert még lehetőségeket lát benne. Bár a Messenger folyamatosan ötleteket merít tőle, de hiába, a Snapchat köszöni, jól van, ma már az online marketingesek kedvencévé vált.
Kisebb sokként érte az IT-szakmát, mikor a Microsoft bejelentette, hogy 26,2 milliárd dollárért megvásárolta a LinkedIn szakmai közösségi portált. A gigabevásárlások ritkák az IT-szektorban, és a múlt tanulságai azt mutatják, nem mindig érik meg a pénzüket.
A virtuális valóság mellett 2016 a tartalomaggregátor mobilos alkalmazások reneszánszát is elhozta. A Lumi Social News a Tinder lapozgatós ötletével próbálja a hírek fogyasztásának élményét megreformálni és megkönnyíteni.
Magyarországon is sokkal többet beszélnek a viselhető kütyükről, mint ahányan használnak ilyet. Ennek ellenére a cikkünkben idézett jelentés szerint megduplázódott a számuk tavaly óta. Utóbbinak ellenére pedig a megkérdezettek csak 2020 utánra teszik a tömeges elterjedést – már ebből is az szűrhető le, hogy a viselhető és-vagy a testünkkel kapcsolatban levő eszközök fogadtatása vegyes.
Egyre inkább nő az infokommunikációs vívmányok szerepe olyan – látszólag távol eső – területeken is, mint például az agrárium. Egyre több gazdálkodó ismeri fel, hogy versenyképességük hosszútávon növekvő termelési hatékonyság mellett teremthető meg, vagy tartható fent, és a célok eléréséhez itt is a digitalizáció segít.
Sokan felteszik a címbeli kérdést, pedig a digitális átalakulás már régen lezajlott, gondoljunk csak arra, hogy az internetkapcsolat léte akár otthon, akár a munkahelyeken (lassan a mezőn is…) ugyanolyan fontos, mint a víz. Tehát inkább az a kérdés, hogy az európai vállalkozások milyen helyet foglalnak el a globális, digitális ökoszisztémában.
Globálisan több mint kétmilliárd érintéssel is működő (vagy ahogy a magyar köznyelvben meghonosodott: paypassos) bankkártyát hoztak forgalomba 2015-ben – derült ki a Smart Payment Association (SPA) összegzéséből. Ez a mennyiség jelentős, 34 százalékos bővülést jelent a megelőző év adataihoz képest.
A Big Datára alapuló üzletiintelligencia-eszközök végképp teret nyertek a nagyvállalati környezetben, ez azonban nem csökkenti a hagyományos BI iránti igényt.
Élesedik az adóelkerülési trükkök elleni harc világszerte, amelyek éves szinten mintegy 240 milliárd dollárnyi adókiesést okoznak globálisan. Az EU az ATAP-pal (Anti-Tax Avoidance Package) és a „dupla ír” módszer felszámolásával üzent, itthon bírságolással vennék rá a közteherviselésre a nemzetközi nagyvállalatokat.
Vágujhelyi Ferenc tavaly novemberétől tölti be az idén 20. születésnapját ünneplő Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöki pozícióját. A jubileumhoz kapcsolódva egy kis múltidézésre és jövőbenézésre hívtuk az elnököt, hogy beszéljen eddigi tapasztalatairól, valamint a következő időszak feladatairól.
Valamit nagyon tud a Snapchat, ha 26 éves CEO-ja Evan Spiegel vissza tudta utasítani Mark Zuckerberg három milliárd dolláros ajánlatát. Nyilván nemcsak azért tett így, mert 20 milliárdra értékelték a cégét, hanem mert még lehetőségeket lát benne. Bár a Messenger folyamatosan ötleteket merít tőle, de hiába, a Snapchat köszöni, jól van, ma már az online marketingesek kedvencévé vált.
