Átadták a Szlovák Igazságügyi Minisztériumban a „BS Log in” nevű biometrikus, windowsos beléptető rendszert, amelyet a magyar BioSec vállalat fejlesztett.
Szívesen hívják a Dolgok Internetét a következő ipari forradalomnak az elemzők. Várakozásuk szerint meg fogja változtatni az emberiség életét – ha ténylegesen megjelenik a hétköznapokban, és megfelelően működik. Az okosotthonok, önvezető autók, fitnesszkarkötők, okos termosztátok és társaik már megjelentek. 2020-ra viszont szabvánnyá kell válnia a Dolgok Internetének.
Még igazából be sem indultak a Nagy Adat projektek, de a nagyvállalatok már most is gyakran küszködnek meglévő adatvagyonuk tárolásával, kezelésével és nem utolsósorban a bennük tárolt információk elérésével. A Veritas kutatása annak is utánajárt, hogy miért.
Alaptalan félelmek miatt lassul sok hazai vállalkozás üzletmenete, ha a tulajdonos vagy egy munkatárs külföldre utazik. A magyar vállalkozók nagy része takarékossági okokból nem használja a mobilját, annak ellenére sem, hogy emiatt sok fontos döntést nem tud meghozni. Sokan ugyanis nem tudják, hogy ma már a külföldi mobilhasználat alig kerül többe, mint a hazai.
Gyorsan nő a drónok száma világszerte, a gazdaság egyre több területén vetik be ezeket az eszközöket már Magyarországon is. A szabályozási környezet ugyanakkor lemaradt a fejlődéstől, itthon üzleti célra nehéz jogkövető módon használni őket.
Az online fogyasztók nagy része gondolja úgy, hogy egy cég megítélését nagyban befolyásolja üzenetének relevanciája, minősége, időzítése. MiniCRM-mel minden eddiginél jobban tudja megcélozni vevőit.
Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nagyvállalatok is az Internet of Things (IoT) felé, bár az igazi áttörés még várat magára. Az IoT ereje, és újdonsága akkor lesz kézzelfogható, ha az egymással kommunikáló eszközök mennyisége elér egy kritikus szintet, és a szenzorok tömegessé válásával, a hálózatba kapcsolt eszközök elszaporodásával új, komplex ökoszisztéma jön létre. Kaszás Zoltánnal, a T-Systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Noha rengeteget fejlődött a robotika hardver és intelligencia tekintetében egyaránt, a komplex megfontolásokat igénylő emberi tevékenységet nehéz helyettesíteni.
Nem ismeretlen fogalom a hangalapú szövegszerkesztés és diktálás, az Apple gépein már bevált gyakorlat. A Google is folyamatosan fejleszti online irodai csomagját, most az egyszerűen kezelhető, „titkárnői” feladatokat is ellátó hangvezérléses megoldását tökéletesítette a magyar felhasználók számára.
Számos tekintetben hozott valamilyen elsőséget a mobiladat-forgalom 2015-ös alakulása, de az igazi nagy változások még előttünk állnak. Még csak most kezdenek igazán terjedni a 4G-képes okoskészülékek, amelyek az adatforgalom zömét generálják.
Átadták a Szlovák Igazságügyi Minisztériumban a „BS Log in” nevű biometrikus, windowsos beléptető rendszert, amelyet a magyar BioSec vállalat fejlesztett.
Szívesen hívják a Dolgok Internetét a következő ipari forradalomnak az elemzők. Várakozásuk szerint meg fogja változtatni az emberiség életét – ha ténylegesen megjelenik a hétköznapokban, és megfelelően működik. Az okosotthonok, önvezető autók, fitnesszkarkötők, okos termosztátok és társaik már megjelentek. 2020-ra viszont szabvánnyá kell válnia a Dolgok Internetének.
Még igazából be sem indultak a Nagy Adat projektek, de a nagyvállalatok már most is gyakran küszködnek meglévő adatvagyonuk tárolásával, kezelésével és nem utolsósorban a bennük tárolt információk elérésével. A Veritas kutatása annak is utánajárt, hogy miért.
Alaptalan félelmek miatt lassul sok hazai vállalkozás üzletmenete, ha a tulajdonos vagy egy munkatárs külföldre utazik. A magyar vállalkozók nagy része takarékossági okokból nem használja a mobilját, annak ellenére sem, hogy emiatt sok fontos döntést nem tud meghozni. Sokan ugyanis nem tudják, hogy ma már a külföldi mobilhasználat alig kerül többe, mint a hazai.
Gyorsan nő a drónok száma világszerte, a gazdaság egyre több területén vetik be ezeket az eszközöket már Magyarországon is. A szabályozási környezet ugyanakkor lemaradt a fejlődéstől, itthon üzleti célra nehéz jogkövető módon használni őket.
Az online fogyasztók nagy része gondolja úgy, hogy egy cég megítélését nagyban befolyásolja üzenetének relevanciája, minősége, időzítése. MiniCRM-mel minden eddiginél jobban tudja megcélozni vevőit.
Egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nagyvállalatok is az Internet of Things (IoT) felé, bár az igazi áttörés még várat magára. Az IoT ereje, és újdonsága akkor lesz kézzelfogható, ha az egymással kommunikáló eszközök mennyisége elér egy kritikus szintet, és a szenzorok tömegessé válásával, a hálózatba kapcsolt eszközök elszaporodásával új, komplex ökoszisztéma jön létre. Kaszás Zoltánnal, a T-Systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Noha rengeteget fejlődött a robotika hardver és intelligencia tekintetében egyaránt, a komplex megfontolásokat igénylő emberi tevékenységet nehéz helyettesíteni.
Nem ismeretlen fogalom a hangalapú szövegszerkesztés és diktálás, az Apple gépein már bevált gyakorlat. A Google is folyamatosan fejleszti online irodai csomagját, most az egyszerűen kezelhető, „titkárnői” feladatokat is ellátó hangvezérléses megoldását tökéletesítette a magyar felhasználók számára.
Számos tekintetben hozott valamilyen elsőséget a mobiladat-forgalom 2015-ös alakulása, de az igazi nagy változások még előttünk állnak. Még csak most kezdenek igazán terjedni a 4G-képes okoskészülékek, amelyek az adatforgalom zömét generálják.
