Az egyik infokommunikációs szegmens, amely nemcsak a globális járvány alatt és miatt növekszik, az online videókonferenciáké. A pandémia csak ráerősített a távmunka, az otthoni munkavégzés, a digitális oktatás, a távolból végzett egészségügyi ellátás fejlődésére. Az online videókonferencia is intelligenssé és nyitottabbá válik.
A felhőtechnológia korszakában az adatok feldolgozása közmű jellegű szolgáltatássá változott, középpontjába a megosztott infrastruktúrát helyeztük. Az új működési modellben, ahol a hálózat, adattárolás, szerverek és még az adatközpontok is megosztott erőforrásokká válnak, fontos megérteni a nyilvános, privát és hibrid felhő biztonságával kapcsolatos kockázatokat.
A múlt évben megtorpant a fejlődés az adatközponti megoldások piacán, azonban a piackutatók és a szakértők azzal számolnak, hogy idén és a következő években dinamikus fejlődés fog lezajlani ebben a szegmensben. Az Invitech adatközpontjában is készülnek a bővítésre, a megnövekedett igények kiszolgálására.
Az előretekintő CIO nem az elavult IT-rendszereket újítja fel, hanem „újragombolja” az IT működését. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan válhat az informatikai vezető egyszerű IT-utasításokat végrehajtó beosztottból igazi, új generációs, innovatív prófétává.
Sokan és sokszor elmondták, hogy a járvány hatására jelentősen felgyorsult a vállalati digitalizáció. Ezt gyakorlatilag mindenki érzi az iparágban, de már vannak számszerűsíthető eredmények is: több nemzetközi kutatás is igazolta a fenti állítást, rámutatva egyúttal, hogy nem szabad megállni a most megkezdett úton.
Szárnyaltak a világ legnagyobb technológiai cégei a tőzsdén tavaly, aki 2019 végén vásárolt a részvényeikből, akár 70-80 százalékos nyereséget is elérhetett. Az Apple értéke ezermilliárd, míg az Amazoné 700 milliárd dollárral nőtt 2020-ban.
2020 már tényleg az 5G éve volt, és a közeljövő is az új technológia térnyeréséről szól majd a távközlésben. A fejlett piacokon már most kimutatható az 5G részaránya, felfutása pedig gyorsabb lesz, mint bármelyik korábbi technológiáé. Az intelligens robotok pedig az élet számos területén jelentős szerepet kapnak – derül ki az Ericsson év végi jelentéseiből.
Iparágszerte komoly probléma az ex-munkavállalók szerződésbontás után is fennálló hozzáférése a céges adatokhoz és rendszerekhez. A szervezeten belül sokszor előfordul, hogy a felelős területek vezetői nincsenek tisztában azzal, hogy kinél maradt jogosultság, és az ebből fakadó problémákat olykor súlyuknál könnyedebben kezelik. Ez pedig cégmérettől függetlenül léket üthet a biztonságtudatosságon, a tömeges elbocsátásokat magával hozó koronavírus pedig kíméletlenül ráirányította a figyelmet egy komoly aggályra. Míg a járványhelyzet miatt a cégek zöme bezárkózott, addig a kibertér kinyílt, de nemcsak a munkavállalók, hanem a támadók előtt is. Nyitottabb lett, mint valaha.
A negyedik ipari forradalom közepén, a folyamatautomatizálások, robotok és a tanulóalgoritmusok ölelésében az elkövetkező években és évtizedekben a vállalat és vállalat közti verseny irányvonalát már nemcsak a profitszerzés fogja dominálni, hanem az is, hogy ki tud jobban lépést tartani a siker gerincéül szolgáló, villámgyors technológiai fejlődéssel. A lemaradás elleni első lépés az implementáció, de mit ér a bevezetés, ha a megoldást később senki nem használja? Elfecsérelt költések, feleslegesen fejlesztett, nehezen kezelhető tech-bevezetések helyett cégre szabott megoldások – és az azt felfedő adaptáció-visszamérés hazai vetülete.
Az Ipar 4.0 fejlesztésekben rejlő egyik legnagyobb lehetőség, hogy megvalósulhat a gyártás közben keletkező adatok elemzése, ezáltal jelentősen javulhat a hatékonyság a termelésben és az előállított termékek minősége. A BME-n létrehozott Ipar 4.0 Technológiai Központban több gyakorlati példát mutatnak be a termelési adatok gyűjtésére, azok feldolgozására és az eredmények vizualizálására az egyszerű, akár a kis- és középvállalatok számára is gyors megtérülést kínáló megoldásoktól kezdve a nagyvállalati alkalmazásokig.
Az egyik infokommunikációs szegmens, amely nemcsak a globális járvány alatt és miatt növekszik, az online videókonferenciáké. A pandémia csak ráerősített a távmunka, az otthoni munkavégzés, a digitális oktatás, a távolból végzett egészségügyi ellátás fejlődésére. Az online videókonferencia is intelligenssé és nyitottabbá válik.
A felhőtechnológia korszakában az adatok feldolgozása közmű jellegű szolgáltatássá változott, középpontjába a megosztott infrastruktúrát helyeztük. Az új működési modellben, ahol a hálózat, adattárolás, szerverek és még az adatközpontok is megosztott erőforrásokká válnak, fontos megérteni a nyilvános, privát és hibrid felhő biztonságával kapcsolatos kockázatokat.
A múlt évben megtorpant a fejlődés az adatközponti megoldások piacán, azonban a piackutatók és a szakértők azzal számolnak, hogy idén és a következő években dinamikus fejlődés fog lezajlani ebben a szegmensben. Az Invitech adatközpontjában is készülnek a bővítésre, a megnövekedett igények kiszolgálására.
Az előretekintő CIO nem az elavult IT-rendszereket újítja fel, hanem „újragombolja” az IT működését. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan válhat az informatikai vezető egyszerű IT-utasításokat végrehajtó beosztottból igazi, új generációs, innovatív prófétává.
Sokan és sokszor elmondták, hogy a járvány hatására jelentősen felgyorsult a vállalati digitalizáció. Ezt gyakorlatilag mindenki érzi az iparágban, de már vannak számszerűsíthető eredmények is: több nemzetközi kutatás is igazolta a fenti állítást, rámutatva egyúttal, hogy nem szabad megállni a most megkezdett úton.
Szárnyaltak a világ legnagyobb technológiai cégei a tőzsdén tavaly, aki 2019 végén vásárolt a részvényeikből, akár 70-80 százalékos nyereséget is elérhetett. Az Apple értéke ezermilliárd, míg az Amazoné 700 milliárd dollárral nőtt 2020-ban.
2020 már tényleg az 5G éve volt, és a közeljövő is az új technológia térnyeréséről szól majd a távközlésben. A fejlett piacokon már most kimutatható az 5G részaránya, felfutása pedig gyorsabb lesz, mint bármelyik korábbi technológiáé. Az intelligens robotok pedig az élet számos területén jelentős szerepet kapnak – derül ki az Ericsson év végi jelentéseiből.
Iparágszerte komoly probléma az ex-munkavállalók szerződésbontás után is fennálló hozzáférése a céges adatokhoz és rendszerekhez. A szervezeten belül sokszor előfordul, hogy a felelős területek vezetői nincsenek tisztában azzal, hogy kinél maradt jogosultság, és az ebből fakadó problémákat olykor súlyuknál könnyedebben kezelik. Ez pedig cégmérettől függetlenül léket üthet a biztonságtudatosságon, a tömeges elbocsátásokat magával hozó koronavírus pedig kíméletlenül ráirányította a figyelmet egy komoly aggályra. Míg a járványhelyzet miatt a cégek zöme bezárkózott, addig a kibertér kinyílt, de nemcsak a munkavállalók, hanem a támadók előtt is. Nyitottabb lett, mint valaha.
A negyedik ipari forradalom közepén, a folyamatautomatizálások, robotok és a tanulóalgoritmusok ölelésében az elkövetkező években és évtizedekben a vállalat és vállalat közti verseny irányvonalát már nemcsak a profitszerzés fogja dominálni, hanem az is, hogy ki tud jobban lépést tartani a siker gerincéül szolgáló, villámgyors technológiai fejlődéssel. A lemaradás elleni első lépés az implementáció, de mit ér a bevezetés, ha a megoldást később senki nem használja? Elfecsérelt költések, feleslegesen fejlesztett, nehezen kezelhető tech-bevezetések helyett cégre szabott megoldások – és az azt felfedő adaptáció-visszamérés hazai vetülete.
Az Ipar 4.0 fejlesztésekben rejlő egyik legnagyobb lehetőség, hogy megvalósulhat a gyártás közben keletkező adatok elemzése, ezáltal jelentősen javulhat a hatékonyság a termelésben és az előállított termékek minősége. A BME-n létrehozott Ipar 4.0 Technológiai Központban több gyakorlati példát mutatnak be a termelési adatok gyűjtésére, azok feldolgozására és az eredmények vizualizálására az egyszerű, akár a kis- és középvállalatok számára is gyors megtérülést kínáló megoldásoktól kezdve a nagyvállalati alkalmazásokig.
