Sikeres digitális vezetőkre a magyar vállalatoknak nagy szüksége van, hiszen Európa végé kullongunk digitális érettségünket illetően. Olyan vezetőkre van szükségünk, akik nem bólogató jánosokat, hanem gondolkodó emberekkel veszi magát körül, jól kommunikálja gondolatait és nem fél munkával bemocskolni a kezét, ha kell.
Ha Akhilleusz CIO lett volna a maga idejében, akkor az önámítás lehetne a sérülékeny pontja. A CIO-k gyakran biztosak abban, hogy az IT a valós üzleti célokat támogatja, a vállalat információ biztonsága áthatolhatatlan és minden projekt időben meglesz. Összeállításunkban öt olyan hazugságot mutatunk be, amelyet az értelmes CIO-nak el kell kerülnie.
Átlagosan 5 százalék körüli büdzsécsökkentéssel számolhatnak az IT-részlegek a nagyvállalatoknál a COVID-19 járvány miatt a Gartner felmérése szerint. Az informatikai vezetők körében végzett kutatás pedig arra mutatott rá, hogy jelenleg főként olyan tevékenységekre költhetnek, amelyek növelik a vállalat működési hatékonyságát.
Használjunk kétfaktoros azonosítást a vállalati rendszerekbe történő belépéskor, kis befektetéssel óriásit lendítünk cégünk biztonságán. Második azonosítóként ne a kényelmes, hanem a biztonságos lehetőséget használjuk, legyen az hardveres vagy szoftveres token, push-üzenet vagy biometria.
A jól ismert közmondás közel kiválóan vázolja azt a helyzetet, ami az adattudatosságot jellemzi a hazai céges berkeken belül. Természetesen tisztelet a kivételnek, ám egyelőre inkább a szorgos gyűjtögetés mintsem az adatkincs feltárása a tendencia, az viszont bizakodásra ad okot, hogy a cégek érzik, hogy rábukkantak valami igazán értékesre. Adatbrókerség, adatkereskedelem, filléres profilok, cégszintű adatfelhasználás, adatvagyon, digitális személyiség – a bitek, a nullák és egyesek mélyére ástunk, aminek mélyén utópisztikus világra leltünk.
A nagyvállalatok bátrabban használják az MI-megoldásokat, mert méretükből adódóan használatukkal sokkal több megtakarítást érhetnek el, mint a kisebb cégek. Munkavállalói szinten az MI-tudással összességében magasabb pozíciót, nagyobb fizetést lehet elérni, és a saját hosszú távú jövőjüket is optimistábban látják.
Stabil évet zártak tavaly a hazai infokommunikációs (IKT-) szektor ITBUSINESS által megvizsgált szereplői, ha kis mértékben is, de nőtt az összesített árbevételük, igaz a nyereség elmaradt a 2018-astól. Annak ellenére, hogy csökkent a munkatársaik létszáma, a személyi jellegű kiadásaik nőttek, a tulajdonosok viszont nagyon visszafogottak voltak az osztalék kapcsán.
A saját adatközpont általában drága és rugalmatlan; a nyilvános felhő sok esetben a szabályozási korlátok miatt nem opció. Egyre több vállalat véli úgy, hogy a legjobb megoldás, ha mind a két világnak a legjobb elemeit ötvözik.
Akarva-akaratlanul belebotlunk a mindennapokban is a mesterséges intelligenciába, legyen szó üzletről, kommunikációról vagy a telefonunk arcfelismerő funkciójáról. Sőt, ha beüt a krach, ugyanettől a technológiától várjuk a csodát, a krízis gyors megoldását vagy annak megjóslását. Az ezerarcú mesterséges intelligencia valóban segédkezet nyújt a bajban, és a válságállósági skálát is felfelé nyomja, de csak akkor, ha körültekintően alkalmazzák.
Kemény év vár a globális informatikai piac szereplőire, a tavalyi ígéretes növekedés után ugyanis 5,1 százalékos csökkenés is jöhet az IDC prognózisa alapján. A COVID-19 járvány ugyanakkor jelentősen felgyorsította a vállalatok és intézmények digitális átállását és az erre szánt összeg idén is bővülni fog.
Sikeres digitális vezetőkre a magyar vállalatoknak nagy szüksége van, hiszen Európa végé kullongunk digitális érettségünket illetően. Olyan vezetőkre van szükségünk, akik nem bólogató jánosokat, hanem gondolkodó emberekkel veszi magát körül, jól kommunikálja gondolatait és nem fél munkával bemocskolni a kezét, ha kell.
Ha Akhilleusz CIO lett volna a maga idejében, akkor az önámítás lehetne a sérülékeny pontja. A CIO-k gyakran biztosak abban, hogy az IT a valós üzleti célokat támogatja, a vállalat információ biztonsága áthatolhatatlan és minden projekt időben meglesz. Összeállításunkban öt olyan hazugságot mutatunk be, amelyet az értelmes CIO-nak el kell kerülnie.
Átlagosan 5 százalék körüli büdzsécsökkentéssel számolhatnak az IT-részlegek a nagyvállalatoknál a COVID-19 járvány miatt a Gartner felmérése szerint. Az informatikai vezetők körében végzett kutatás pedig arra mutatott rá, hogy jelenleg főként olyan tevékenységekre költhetnek, amelyek növelik a vállalat működési hatékonyságát.
Használjunk kétfaktoros azonosítást a vállalati rendszerekbe történő belépéskor, kis befektetéssel óriásit lendítünk cégünk biztonságán. Második azonosítóként ne a kényelmes, hanem a biztonságos lehetőséget használjuk, legyen az hardveres vagy szoftveres token, push-üzenet vagy biometria.
A jól ismert közmondás közel kiválóan vázolja azt a helyzetet, ami az adattudatosságot jellemzi a hazai céges berkeken belül. Természetesen tisztelet a kivételnek, ám egyelőre inkább a szorgos gyűjtögetés mintsem az adatkincs feltárása a tendencia, az viszont bizakodásra ad okot, hogy a cégek érzik, hogy rábukkantak valami igazán értékesre. Adatbrókerség, adatkereskedelem, filléres profilok, cégszintű adatfelhasználás, adatvagyon, digitális személyiség – a bitek, a nullák és egyesek mélyére ástunk, aminek mélyén utópisztikus világra leltünk.
A nagyvállalatok bátrabban használják az MI-megoldásokat, mert méretükből adódóan használatukkal sokkal több megtakarítást érhetnek el, mint a kisebb cégek. Munkavállalói szinten az MI-tudással összességében magasabb pozíciót, nagyobb fizetést lehet elérni, és a saját hosszú távú jövőjüket is optimistábban látják.
Stabil évet zártak tavaly a hazai infokommunikációs (IKT-) szektor ITBUSINESS által megvizsgált szereplői, ha kis mértékben is, de nőtt az összesített árbevételük, igaz a nyereség elmaradt a 2018-astól. Annak ellenére, hogy csökkent a munkatársaik létszáma, a személyi jellegű kiadásaik nőttek, a tulajdonosok viszont nagyon visszafogottak voltak az osztalék kapcsán.
A saját adatközpont általában drága és rugalmatlan; a nyilvános felhő sok esetben a szabályozási korlátok miatt nem opció. Egyre több vállalat véli úgy, hogy a legjobb megoldás, ha mind a két világnak a legjobb elemeit ötvözik.
Akarva-akaratlanul belebotlunk a mindennapokban is a mesterséges intelligenciába, legyen szó üzletről, kommunikációról vagy a telefonunk arcfelismerő funkciójáról. Sőt, ha beüt a krach, ugyanettől a technológiától várjuk a csodát, a krízis gyors megoldását vagy annak megjóslását. Az ezerarcú mesterséges intelligencia valóban segédkezet nyújt a bajban, és a válságállósági skálát is felfelé nyomja, de csak akkor, ha körültekintően alkalmazzák.
Kemény év vár a globális informatikai piac szereplőire, a tavalyi ígéretes növekedés után ugyanis 5,1 százalékos csökkenés is jöhet az IDC prognózisa alapján. A COVID-19 járvány ugyanakkor jelentősen felgyorsította a vállalatok és intézmények digitális átállását és az erre szánt összeg idén is bővülni fog.
