A magyar információpiacon is egyre inkább megmutatkoznak az üzleti szolgáltatást kiváltó igények. Kereslet a megrendelő számára minőségi, testre szabott információra mutatkozik.
Ma már a jelentősebb bankok mindegyike kínál lakossági ügyfeleinek e-banki szolgáltatást, az üzleti ügyfelekkel pedig már minden bank elektronikusan kommunikál. Az IT-BUSINESS Klub legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén a résztvevők az elektronikus banki csatornák tendenciáinak felvázolására vállalkoztak.
Az elektronikus oktatás hatékony és olcsó eszköz lehet a vállalati továbbképzés bizonyos fajtái esetében – de önmagában még nem teremti meg a céges oktatási kultúrát és nem váltja ki teljesen az oktatás hagyományos formáit.
Az üzleti intelligencia révén hozzáférhetünk a szétszórtan elhelyezkedő adatokhoz, elemezhetjük őket, s mindezen keresztül összekapcsolhatjuk a folyamatokat és az embereket a vállalati stratégiával.
Világszerte sok tízmillió gépmatuzsálem működik még a vállalatoknál.
Noha az ENSZ korrupciós vizsgálatán – legalábbis ami a beszerzési korrupciót illeti – Magyarország elég jó eredménnyel végzett, egyesek szerint a tenderek túlnyomó többsége még korántsem nevezhető tisztának és szakszerűnek. Nem vet ránk jó fényt a kiírók és a bírálók tapasztalatlansága, a pályázók bizonytalankodása sem.
Elképzelhető, hogy a nem is olyan távoli jövőben a vállalatoknak nem kell új informatikai eszközök beszerzésével, üzembe állításával és kezelésével bajlódniuk. A trendek és a piaci szereplők szerint az informatikai szolgáltatás úgyszólván közműként is megvehető lesz – a fogyasztás mértékében kell fizetni érte.
Egy számítógépen futó irodai szoftvert, egy mobileszközön működő navigációs programot, vagy magát a mobiltelefont a legtöbb ember anyanyelvén szereti használni. A külföldről származó termékeket tehát magyarra, a hazai fejlesztésűeket pedig angolra, németre, és ki tudja hányféle nyelvre kell átültetni. Nem szolgaian lefordítani, hanem a végfelhasználói piac igényeihez igazítva honosítani.
A cégek egymás közötti fizetési késedelme a magyar gazdaság egyik rákfenéje. Érintett benne szinte minden hazai gazdálkodó szervezet: romokban van a gazdaság mûködéséhez szükséges elemi közbizalom, lehetetlen a normális gazdálkodás.
Egyre fontosabb szerephez jut a vállalati szintû tervezés a vállalatok életében: el kell jutniuk odáig, hogy az üzleti igényeket leképezzék, átültessék az informatikai architektúrára. A projekt vezetőjének folyamatosan iterálnia kell más projektek vezetőivel.
A magyar információpiacon is egyre inkább megmutatkoznak az üzleti szolgáltatást kiváltó igények. Kereslet a megrendelő számára minőségi, testre szabott információra mutatkozik.
Ma már a jelentősebb bankok mindegyike kínál lakossági ügyfeleinek e-banki szolgáltatást, az üzleti ügyfelekkel pedig már minden bank elektronikusan kommunikál. Az IT-BUSINESS Klub legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén a résztvevők az elektronikus banki csatornák tendenciáinak felvázolására vállalkoztak.
Az elektronikus oktatás hatékony és olcsó eszköz lehet a vállalati továbbképzés bizonyos fajtái esetében – de önmagában még nem teremti meg a céges oktatási kultúrát és nem váltja ki teljesen az oktatás hagyományos formáit.
Az üzleti intelligencia révén hozzáférhetünk a szétszórtan elhelyezkedő adatokhoz, elemezhetjük őket, s mindezen keresztül összekapcsolhatjuk a folyamatokat és az embereket a vállalati stratégiával.
Világszerte sok tízmillió gépmatuzsálem működik még a vállalatoknál.
Noha az ENSZ korrupciós vizsgálatán – legalábbis ami a beszerzési korrupciót illeti – Magyarország elég jó eredménnyel végzett, egyesek szerint a tenderek túlnyomó többsége még korántsem nevezhető tisztának és szakszerűnek. Nem vet ránk jó fényt a kiírók és a bírálók tapasztalatlansága, a pályázók bizonytalankodása sem.
Elképzelhető, hogy a nem is olyan távoli jövőben a vállalatoknak nem kell új informatikai eszközök beszerzésével, üzembe állításával és kezelésével bajlódniuk. A trendek és a piaci szereplők szerint az informatikai szolgáltatás úgyszólván közműként is megvehető lesz – a fogyasztás mértékében kell fizetni érte.
Egy számítógépen futó irodai szoftvert, egy mobileszközön működő navigációs programot, vagy magát a mobiltelefont a legtöbb ember anyanyelvén szereti használni. A külföldről származó termékeket tehát magyarra, a hazai fejlesztésűeket pedig angolra, németre, és ki tudja hányféle nyelvre kell átültetni. Nem szolgaian lefordítani, hanem a végfelhasználói piac igényeihez igazítva honosítani.
A cégek egymás közötti fizetési késedelme a magyar gazdaság egyik rákfenéje. Érintett benne szinte minden hazai gazdálkodó szervezet: romokban van a gazdaság mûködéséhez szükséges elemi közbizalom, lehetetlen a normális gazdálkodás.
Egyre fontosabb szerephez jut a vállalati szintû tervezés a vállalatok életében: el kell jutniuk odáig, hogy az üzleti igényeket leképezzék, átültessék az informatikai architektúrára. A projekt vezetőjének folyamatosan iterálnia kell más projektek vezetőivel.
