Az itbusiness rendhagyó klubösszejövetelén vitatta meg az infokommunikációs ágazatra vonatkozó iparpolitikai akciótervet a hazai informatikai és távközlési vállalatok, valamint a szakmai szervezetek képviselőivel a gazdasági minisztérium vezetője.
Sokan még ma is úgy tekintenek az online közösségekre, mint megszállott fiatalok játszótereire. Pedig a valóság már jóval túlmutat ezen: az internetes közösségeknek valódi piaci erejük, véleményformáló hatásuk van, amellyel a vállalatoknak is számolniuk kell.
Bő két év van hátra az analóg földfelszíni televízió-műsorszóró adók lekapcsolásáig. Az átállásig sok problémát kell még megoldani, noha a folyamat talán elmozdult már a holtpontról. Kérdés, hogy a kiszabott bírság, a kedélyek felborzolásán kívül, eléri-e a célját.
A járművek infokommunikációs tudása mindinkább guruló számítógéppé teszi az autókat. A telemetria belépésével pedig a vállalatok üzleti haszonra is szert tehetnek – például a flottamenedzsmentben –, ugyanakkor az állam növelheti bevételét az ugyancsak telemetrián alapuló elektronikus útdíjfizetés jóvoltából.
Érthető az önbizalmuk, hiszen ők hozzák a vállalat bevételeit. Sok cégnél mégsem jár mindegyiküknek saját íróasztal. Vagy erre nincs is szükség? Mint mondják, a jó saleses úgysem az asztalánál ül, hanem ügyfélnél van.
Újabb lépést tett a magyar államigazgatás az ügyintézés teljes elektronizálása felé. A hivatalok közötti elektronikus dokumentumcserétől csak indokolt esetben lehet eltérni; ám kérdés, hogy a közigazgatás intézményei, szereplői – és a központi rendszer – mennyire készültek fel a változásokra.
Bármely termék vagy szolgáltatás – a fúrógéptől az iptv-szolgáltatásig – számos elemből tevődik össze; ezeket a gyártó vagy szolgáltató különböző beszállítóktól veszi át, s így azok ára, minősége határozza meg a végtermék árát, minőségét. A beszerzési vezetők hivatottak megtalálni az optimumot.
Az erős piaci versenyben és a jelenlegi, nem túl kedvező gazdasági környezetben egy pénzintézet crm-receptje egyszerűnek tűnik: a meglévő ügyfeleket megtartani és minél elégedettebbé tenni, valamint új ügyfeleket szerezni, majd őket is megtartani és természetesen minél elégedettebbé tenni.
Tanulni mindig kell. Nincs, aki ezzel a megállapítással elméletben ne értene egyet. A recesszió, a pénzszûke azonban sokszor átírja az elméletet. Van, ahol ésszerûen csökkentik a költségeket, de van, ahol válogatás nélkül megvágják a vállalati képzéseket.
Sokak számára még ma is az a természetes, ha ügyes-bajos dolgaikat személyesen
intézik az önkormányzatnál. Elfogadják a sorbanülést, és talán nem is tudnak az
elektronikus ügyintézésről. Vagy nincs rá módjuk: élnének a lehetőséggel, ám korlátokba
ütköznek.
Az itbusiness rendhagyó klubösszejövetelén vitatta meg az infokommunikációs ágazatra vonatkozó iparpolitikai akciótervet a hazai informatikai és távközlési vállalatok, valamint a szakmai szervezetek képviselőivel a gazdasági minisztérium vezetője.
Sokan még ma is úgy tekintenek az online közösségekre, mint megszállott fiatalok játszótereire. Pedig a valóság már jóval túlmutat ezen: az internetes közösségeknek valódi piaci erejük, véleményformáló hatásuk van, amellyel a vállalatoknak is számolniuk kell.
Bő két év van hátra az analóg földfelszíni televízió-műsorszóró adók lekapcsolásáig. Az átállásig sok problémát kell még megoldani, noha a folyamat talán elmozdult már a holtpontról. Kérdés, hogy a kiszabott bírság, a kedélyek felborzolásán kívül, eléri-e a célját.
A járművek infokommunikációs tudása mindinkább guruló számítógéppé teszi az autókat. A telemetria belépésével pedig a vállalatok üzleti haszonra is szert tehetnek – például a flottamenedzsmentben –, ugyanakkor az állam növelheti bevételét az ugyancsak telemetrián alapuló elektronikus útdíjfizetés jóvoltából.
Érthető az önbizalmuk, hiszen ők hozzák a vállalat bevételeit. Sok cégnél mégsem jár mindegyiküknek saját íróasztal. Vagy erre nincs is szükség? Mint mondják, a jó saleses úgysem az asztalánál ül, hanem ügyfélnél van.
Újabb lépést tett a magyar államigazgatás az ügyintézés teljes elektronizálása felé. A hivatalok közötti elektronikus dokumentumcserétől csak indokolt esetben lehet eltérni; ám kérdés, hogy a közigazgatás intézményei, szereplői – és a központi rendszer – mennyire készültek fel a változásokra.
Bármely termék vagy szolgáltatás – a fúrógéptől az iptv-szolgáltatásig – számos elemből tevődik össze; ezeket a gyártó vagy szolgáltató különböző beszállítóktól veszi át, s így azok ára, minősége határozza meg a végtermék árát, minőségét. A beszerzési vezetők hivatottak megtalálni az optimumot.
Az erős piaci versenyben és a jelenlegi, nem túl kedvező gazdasági környezetben egy pénzintézet crm-receptje egyszerűnek tűnik: a meglévő ügyfeleket megtartani és minél elégedettebbé tenni, valamint új ügyfeleket szerezni, majd őket is megtartani és természetesen minél elégedettebbé tenni.
Tanulni mindig kell. Nincs, aki ezzel a megállapítással elméletben ne értene egyet. A recesszió, a pénzszûke azonban sokszor átírja az elméletet. Van, ahol ésszerûen csökkentik a költségeket, de van, ahol válogatás nélkül megvágják a vállalati képzéseket.
Sokak számára még ma is az a természetes, ha ügyes-bajos dolgaikat személyesen
intézik az önkormányzatnál. Elfogadják a sorbanülést, és talán nem is tudnak az
elektronikus ügyintézésről. Vagy nincs rá módjuk: élnének a lehetőséggel, ám korlátokba
ütköznek.
