Elfogadott és itthon is kezd elterjedni a távmunka, a mobil munkavégzés. Tipikusan férfiakat foglalkoztatnak ilyen módon, akik több mint száz kilométerre is lehetnek munkáltatójuk irodájától.
Pillanatokon belül a legmenőbb és egyben az egyik legjövedelmezőbb ágazattá nőheti ki magát a bigdata-elemzés, a -következő két évben világszerte 4,4 millió -munkahelyet kell majd betölteni a területen jártas szakemberekkel. -Mindeközben Magyarországon még nem is indult kifejezetten bigdata-képzés.
Nincs pénze a kormányzatnak arra, hogy naprakészen kövesse a piaci alapon működő világ technológiai változását. Ha lenne is, olyan lassú az átfutás, hogy mire bevezetnek valamit, szinte már el is avul – nem beszélve a szemléletről. A piac és a kormányzat hatékony együttműködésére van szükség ahhoz, hogy változzon a helyzet, s működőképes, állampolgárbarát államigazgatás jöjjön létre.
Növelni kívánják a hazánkban tanuló külföldi hallgatók létszámát, nem is kicsit: 2020-ra a jelenlegi 18 ezerről 60 ezerre. A külföldi „alapanyag” bevonzása érdekes kérdéseket vethet fel a magyar fiatalok elhelyezkedési esélyeit illetően, ugyanakkor valószínűbb, hogy egy multikulturális oktatási ökoszisztéma kialakítása a cél. Vagy ennél is több?
Az informatikai oktatások iránti igények nem, csak az erre rendelkezésre álló források csökkentek az elmúlt években. A változó körülmények a tanulni vágyókat és a képzéseket kínáló piaci szereplőket is új megoldások keresésére sarkallják.
Nehezen jönnek világra az oktatási reformok. A diákok foggal-körömmel védték a meglevő sémákat. Nem is eredménytelenül, hiszen a kormány kötött bizonyos kompromisszumokat. Az biztos, hogy az eredetileg felvázolt rendszer sok sebből vérzik, több év alatt fognak csak lecsillapodni a bevezetés hullámai. Reálisan talán a 2015–2016‑os tanév kezdetére.
Valahogy észre kell vetetni az üzleti oldallal, hogy az it nem magától működik. Pedig folyamatosan nőnek az elvárások az informatikával szemben. Egyre fontosabb a vállalatok számára, hogy a teljes it-háttér mindig rendelkezésre álljon. Ez azonban sokba kerül, a megtérülés viszont sokszor nem azonnali és közvetlen.
Az önálló informatikai operatív program létrehozása továbbra is kérdéses. Vita folyik arról is, hogy az ikt-szektor mennyit kapjon fejlesztésekre a következő tervezési ciklusban a hazánkra jutó több mint 6700 milliárd forint európai uniós összegből. A tervek és az igények között háromszoros a különbség. A tét a versenyképesség és a hatékonyság.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint sok a magányos egyetemista, és még nehezen is ismerkednek egymással. Ezért úgy döntött, hogy társkereső programot indít a párkapcsolatok keletkezésének elősegítésére. A kérdés csak az, egyáltalán van-e ebben az országban egy olyan magányos Y-generációs, akit fel tud „tüzelni” a 80-as évek retró hangulata?
Idén már harmadik alkalommal ül össze az Országházban az Információs Társadalom Parlamentje. A kormányzati oldalt, a civil szférát és az iparág szereplőit egyaránt megmozgató esemény több, mint szakmai konferencia.
Elfogadott és itthon is kezd elterjedni a távmunka, a mobil munkavégzés. Tipikusan férfiakat foglalkoztatnak ilyen módon, akik több mint száz kilométerre is lehetnek munkáltatójuk irodájától.
Pillanatokon belül a legmenőbb és egyben az egyik legjövedelmezőbb ágazattá nőheti ki magát a bigdata-elemzés, a -következő két évben világszerte 4,4 millió -munkahelyet kell majd betölteni a területen jártas szakemberekkel. -Mindeközben Magyarországon még nem is indult kifejezetten bigdata-képzés.
Nincs pénze a kormányzatnak arra, hogy naprakészen kövesse a piaci alapon működő világ technológiai változását. Ha lenne is, olyan lassú az átfutás, hogy mire bevezetnek valamit, szinte már el is avul – nem beszélve a szemléletről. A piac és a kormányzat hatékony együttműködésére van szükség ahhoz, hogy változzon a helyzet, s működőképes, állampolgárbarát államigazgatás jöjjön létre.
Növelni kívánják a hazánkban tanuló külföldi hallgatók létszámát, nem is kicsit: 2020-ra a jelenlegi 18 ezerről 60 ezerre. A külföldi „alapanyag” bevonzása érdekes kérdéseket vethet fel a magyar fiatalok elhelyezkedési esélyeit illetően, ugyanakkor valószínűbb, hogy egy multikulturális oktatási ökoszisztéma kialakítása a cél. Vagy ennél is több?
Az informatikai oktatások iránti igények nem, csak az erre rendelkezésre álló források csökkentek az elmúlt években. A változó körülmények a tanulni vágyókat és a képzéseket kínáló piaci szereplőket is új megoldások keresésére sarkallják.
Nehezen jönnek világra az oktatási reformok. A diákok foggal-körömmel védték a meglevő sémákat. Nem is eredménytelenül, hiszen a kormány kötött bizonyos kompromisszumokat. Az biztos, hogy az eredetileg felvázolt rendszer sok sebből vérzik, több év alatt fognak csak lecsillapodni a bevezetés hullámai. Reálisan talán a 2015–2016‑os tanév kezdetére.
Valahogy észre kell vetetni az üzleti oldallal, hogy az it nem magától működik. Pedig folyamatosan nőnek az elvárások az informatikával szemben. Egyre fontosabb a vállalatok számára, hogy a teljes it-háttér mindig rendelkezésre álljon. Ez azonban sokba kerül, a megtérülés viszont sokszor nem azonnali és közvetlen.
Az önálló informatikai operatív program létrehozása továbbra is kérdéses. Vita folyik arról is, hogy az ikt-szektor mennyit kapjon fejlesztésekre a következő tervezési ciklusban a hazánkra jutó több mint 6700 milliárd forint európai uniós összegből. A tervek és az igények között háromszoros a különbség. A tét a versenyképesség és a hatékonyság.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint sok a magányos egyetemista, és még nehezen is ismerkednek egymással. Ezért úgy döntött, hogy társkereső programot indít a párkapcsolatok keletkezésének elősegítésére. A kérdés csak az, egyáltalán van-e ebben az országban egy olyan magányos Y-generációs, akit fel tud „tüzelni” a 80-as évek retró hangulata?
Idén már harmadik alkalommal ül össze az Országházban az Információs Társadalom Parlamentje. A kormányzati oldalt, a civil szférát és az iparág szereplőit egyaránt megmozgató esemény több, mint szakmai konferencia.
