Egyrészt vannak az emberek (felhasználók, állampolgárok) itt elöl, másrészt vannak a rendszerek (back office, állam) ott hátul. Ezt a két entitást valahogy össze kéne hozni az alkalmazások (együttműködés, párbeszéd) útján. Lehet, hogy Bill Gatesnek sikerül is az informatikában?
Ha egymás mellé tesszük az üzletet és a vállalatokat, továbbá az informatikát, akkor a két oldal között hosszú, többszakaszú érintkezési vonalat találunk. A könyv ezeken az érintkezési vonalakon halad végig.
A bankok léte és eredményessége – vagy eredménytelensége – nagyrészt a kockázatkezelési gyakorlaton múlik, ezért a pénzintézeteknek hatékonyan kell kezelniük a tevékenységükkel összefüggő kockázatokat.
A bankok versenyképességét gyakran meghatározza, hogy milyen területeken mennyire „okos” rendszereket és milyen gyorsan vezetnek be, valamint hogy az egyes pénzintézetek informatikai partnerei mennyire megbízhatóak, mennyire ismerik az adott bankszakmai területet és a legújabb informatikai megoldásokat.
Ha egy cég szolgáltatásainak kihelyezéséről dönt, fontos, hogy jól körülhatárolt, minden részletre kiterjedő szerződést kössön a (viszonylag) teljes jogi háttér ismeterében.
Vajon meg tudjuk-e határozni, hogy milyen legyen egy informatikai vezető? Van-e erre receptünk? Meglehet, nincs, mert a receptúrák nem érvényesek az üzlet irányítására. Bevált, sikeres praktikákat azonban beépíthetünk a vezetői gyakorlatunkba.
Az uniós forrásokért folyó harc új versenyhelyzetet teremt, és paradigmaváltást hoz a magyar tanácsadói piac számára. De vajon felkészültek-e a hazai tanácsadó cégek a komolyabb megmérettetésre?
Az utóbbi években jelentős változás következett be az elektronikus iratok regisztrálásának területén.
A kibocsátó állam hatósága digitális aláírásával felelne minden egyes állampolgáráért.
A nagyvállalatok informatikai osztályainak egyre inkább egy szolgáltatásokat nyújtó intézményhez kell hasonlítaniuk ahhoz, hogy működésüket hatékonnyá, teljesítményüket mérhetővé tegyék. Így van ez az üdítőital-iparban is.
Egyrészt vannak az emberek (felhasználók, állampolgárok) itt elöl, másrészt vannak a rendszerek (back office, állam) ott hátul. Ezt a két entitást valahogy össze kéne hozni az alkalmazások (együttműködés, párbeszéd) útján. Lehet, hogy Bill Gatesnek sikerül is az informatikában?
Ha egymás mellé tesszük az üzletet és a vállalatokat, továbbá az informatikát, akkor a két oldal között hosszú, többszakaszú érintkezési vonalat találunk. A könyv ezeken az érintkezési vonalakon halad végig.
A bankok léte és eredményessége – vagy eredménytelensége – nagyrészt a kockázatkezelési gyakorlaton múlik, ezért a pénzintézeteknek hatékonyan kell kezelniük a tevékenységükkel összefüggő kockázatokat.
A bankok versenyképességét gyakran meghatározza, hogy milyen területeken mennyire „okos” rendszereket és milyen gyorsan vezetnek be, valamint hogy az egyes pénzintézetek informatikai partnerei mennyire megbízhatóak, mennyire ismerik az adott bankszakmai területet és a legújabb informatikai megoldásokat.
Ha egy cég szolgáltatásainak kihelyezéséről dönt, fontos, hogy jól körülhatárolt, minden részletre kiterjedő szerződést kössön a (viszonylag) teljes jogi háttér ismeterében.
Vajon meg tudjuk-e határozni, hogy milyen legyen egy informatikai vezető? Van-e erre receptünk? Meglehet, nincs, mert a receptúrák nem érvényesek az üzlet irányítására. Bevált, sikeres praktikákat azonban beépíthetünk a vezetői gyakorlatunkba.
Az uniós forrásokért folyó harc új versenyhelyzetet teremt, és paradigmaváltást hoz a magyar tanácsadói piac számára. De vajon felkészültek-e a hazai tanácsadó cégek a komolyabb megmérettetésre?
Az utóbbi években jelentős változás következett be az elektronikus iratok regisztrálásának területén.
A kibocsátó állam hatósága digitális aláírásával felelne minden egyes állampolgáráért.
A nagyvállalatok informatikai osztályainak egyre inkább egy szolgáltatásokat nyújtó intézményhez kell hasonlítaniuk ahhoz, hogy működésüket hatékonnyá, teljesítményüket mérhetővé tegyék. Így van ez az üdítőital-iparban is.
