Az uniós forrásokért folyó harc új versenyhelyzetet teremt, és paradigmaváltást hoz a magyar tanácsadói piac számára. De vajon felkészültek-e a hazai tanácsadó cégek a komolyabb megmérettetésre?
Magyarország európai uniós csatlakozása a gazdaság minden területén szemléletváltásra készteti a piaci szereplőket; adott esetben szigorúbb szabályozások lépnek életbe, illetve komplexebb feladatokat kell megoldani. A fejleményeket nem kerülhetik el a vezetési tanácsadási cégek sem, ugyanakkor a gazdasági környezet nem a legkedvezőbb a paradigmaváltáshoz.
Stagnál a hazai piac
Szerte a világban jelentős visszaesést könyvelhettek el a vezetési tanácsadással foglalkozó cégek az elmúlt egy-két évben, és ez a negatív folyamat elérte a hazai tanácsadói iparágat is – hívja fel a figyelmet a globális folyamatok hazai begyűrűzésére Kulcsár Péter, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (VTMSZ) adatai szerint a több éven keresztül jelentős növekedést produkáló hazai tanácsadói piac 2002-ben – az egy évvel korábbi 7 százalékos növekedés után – lényegében már stagnált.
Becslések szerint a mintegy 320 hazai tanácsadási vállalat tavaly 220 millió eurós bevételt ért el; az összeg felét a 60 tagot számláló VTMSZ realizálta. A magyar piacon 2002-ben a tanácsadási árbevételek 53 százalékát a 20 legnagyobb cég generálta, míg a kis cégek 47 százalékkal járultak hozzá az összforgalomhoz. Az EU-ban ez az arány 47, illetve 11 százalék, a közepes cégek hozzájárulása pedig 42 százalék. A hazai megbízások döntő részét a közszféra uniós csatlakozáshoz kapcsolódó stratégiaalkotó tevékenysége, a vállalatok uniós felkészülése és az emberi erőforrásokra fordított beruházások adták – fejtegeti Kulcsár Péter. Ebből következően a vezetési tanácsadás potenciális ügyfélkörét elsősorban a kormányzat és az önkormányzatok jelentik, s e szférát követik a nagyvállalatok (multinacionális cégek), valamint a kis- és középvállalkozások.
Az egyes ügyfélkörök megbízásainak számát és mértékét mindazonáltal csökkenti a takarékoskodási kényszer és a világgazdasági recesszió. A piacot egyértelműen a túlkínálat jellemzi, s ez továbbra is erős versenyt és csökkenő tanácsadói díjakat jelent a szolgáltatók számára. A globális recessziót itthon legfeljebb az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó, növekvő számú tanácsadói megbízások egyenlíthetik ki. Ennek megfelelően az uniós forrásokért folyó harc új versenyhelyzetet teremt, s tovább módosulhat a tanácsadáson belüli ágazati megoszlás: veszíthet súlyából az informatikai tanácsadás és a klasszikus BPR (üzleti folyamatok átalakítása), erősödhet viszont a stratégiai tanácsadás, a változásmenedzsment, a forráskihelyezésés a tréning-tanácsadás.
Az új tanácsadói kulcsterületek azonban nem lesznek azonosak a legjobban támogatott területekkel. Továbbá új típusú, komplex tanácsadási feladatok jelennek meg, megnő az átláthatóság és ellenőrzés követelménye – a tanácsadói díjak viszont várhatóan nem nőnek.
Elmaradások, teendők
De milyen esetben, hol generál új szolgáltatásokat a csatlakozás? Kulcsár Péter szerint ott, ahol a szabályozók jelentős változása következik be, ahol a kötelező minősítés megszerzéséhez kell szakember, ahol pályázni akarnak, de nem tudják, hová és mit pályázzanak meg, ahol ezeket a pályázatokat meg kell írni, vagy a megvalósítást kell menedzselni, továbbá ott, ahol a cégek alkalmazkodni akarnak a növekvő versenyhelyzethez, és a stratégiai gondolkodás az új dimenzióban már nem megy egyedül. A magyarországi tanácsadói piac európai uniós felkészültségére azonban jellemző, hogy 2001-ben az EU-val kapcsolatos tanácsadási munkák a 22 százalékot kitevő állami megrendeléseken belül mindössze 1 százalékot képviseltek, ráadásul 2002- ben az állami szektornak értékesített tanácsadás 14 százalékra esett vissza.
Elvárások
Baneth Péter, a McMillan&Baneth Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint világosan látható, hogy a belépéssel új tanácsadási igények jönnek létre mind a közvetlen folyamat-tanácsadás, mind a projektek megvalósulásához kapcsolódó szolgáltatások területén. Az előbbire példa a tanácsadó és az ügyfél közös munkája során új projektötletek generálása, a projektek, pályázatok kidolgozása, beadása, nyomon követése. Projektek során valósul meg az eddigi magyar gyakorlaton túlmutató nemzetközi partner- keresés, az erős csapat, konzorcium építése. Ugyanakkor a nemzetközi példák jól mutatják, hogy csupán az EU-csatlakozás a vezetési tanácsadás piacát nem pörgeti fel. A hazai pályázók ugyanis alapvetően mást várnak az EU-pályázatoktól, mint amit a tanácsadók.
Az átlagos magyar vállalkozó csodaszert vár a krónikusan alulfinanszírozott működésére, megoldást a vágyott fejlesztésre, a hazainál kedvezőbb feltételű külső források bevonását, és nem utolsósorban mindehhez kedvező tanácsadói díjat – lehetőleg ne saját forrásból. A tanácsadó ugyanakkor vállalja, hogy támogatást keres az Európai Unió által kiemelten támogatott területen, ehhez tisztességes tanácsadói díjért tisztességes munkát végez, ami nemcsak számára, hanem az ügyfél számára is fejlődési lehetőséget és kitekintést nyújt a nemzetközi területekre és a legjobb európai megoldások megismerésére. Amint látható, a két elvárás nem mindig fedi egymást. Nincs más megoldás, hogy az ügyfélnek és a tanácsadónak újra kell tanulnia eddigi kapcsolatát.
Mártonffy Attila
