Egyre intelligensebbek a digitális eszközök, beköltöztek az otthonainkba, és a ruhánkban is lassan miniszámítógépek működnek. A számítástechnika egyre személyesebbé válik, már úgy is tekinthetünk a különböző kütyükre, mint személyiségünk digitális kiterjesztéseire. Az Intel a dolgok internetében látja a jövőt és a fejlesztőit helyezi már előtérbe.
Belátható időn belül nem szorítják ki a hagyományos televíziózást az over-the-top (ott) technológiák, de a kétfajta szolgáltatás együttélésére illene megoldást találni. Ennek viszont túl sok nemzeti és nemzetközi szabályozás áll az útjában.
Sokféleképpen le lehet írni egy adatközpont méretét és kapacitását. A sokféleségből azonban éppen a közös nevező hiányzott – de most ez is változhat.
Ma sokkal biztonságosabb a valós világ, mint az internet. Nem véletlen, hogy ennyire sikeres a „CSI: Cyber” sorozat, amely plasztikusan mutatja be, mit lehet művelni a Deep Weben. Az egyszeri felhasználó naivan közösségi médiázik, és egészen addig nem vesz tudomást a fenyegetésről, amíg saját kárán rá nem kényszerül.
Egyelőre még a negyedik generációs mobilhálózati infrastruktúra tökéletesítésén dolgoznak a szolgáltatók, miközben generációváltás küszöbén állunk, s mint valami messiást, úgy várjuk az 5g-s hálózatokat.
Többé már nem az adatközpontok a vállalati informatika egyedüli lelőhelyei. Több helyről is lehet erőforrásokat igénybe venni: a felhőből, kolokációs központból, vagy éppen a saját adatközpontból. Ennek megfelelően viszont a házon belüli adatközpontnak is kellőképpen rugalmasnak kell lennie.
Hosszú évek alatt kikristályosodott egy adatmodell, amely alapjaiban változtathatja meg az adattárolást. Közös platformot adhat a meglévő és jövőbeli alkalmazások adatainak, ezáltal biztosítva a lehetőséget egy újfajta adattárolásra, illetve a meglévő rendszerek közötti adatcserén alapuló alkalmazásintegrációra.
Egyre kevésbé menők a hagyományos pc-termékek, köztük a monitor is. Ez a vér: hal megfele, mert nincs mit fejleszteni rajta. A verejték meg az, hogy túl hosszú az élettartama: elél vagy 10 évig. A gyártók meg zokognak amiatt, hogy egyre kisebb rajta haszon. Alaposan megnéztünk néhány monitort, hogy milyen gyönyörforrásként szolgálhatnak még.
Immár kilencedik alkalommal készült el a „Future of Open Source” című felmérés. Idén az derült ki, hogy a vállalatok több mint háromnegyede, 78 százaléka használ valamilyen formában nyílt forráskódú szoftvert, ugyanakkor ezeknek a programoknak a kezelésénél még bőven van tennivaló.
Szinte minden szervezet szembesült már információs támadással, legfeljebb néhányan még nem ismerték fel. A sikeres védekezés a rendelkezésre álló információk hatékony elemzését igényli, de ez sem ördöngösség. Az április ITB Clubon az is kiderült, hogy a felhőtől sem kell feltétlenül félni.
Egyre intelligensebbek a digitális eszközök, beköltöztek az otthonainkba, és a ruhánkban is lassan miniszámítógépek működnek. A számítástechnika egyre személyesebbé válik, már úgy is tekinthetünk a különböző kütyükre, mint személyiségünk digitális kiterjesztéseire. Az Intel a dolgok internetében látja a jövőt és a fejlesztőit helyezi már előtérbe.
Belátható időn belül nem szorítják ki a hagyományos televíziózást az over-the-top (ott) technológiák, de a kétfajta szolgáltatás együttélésére illene megoldást találni. Ennek viszont túl sok nemzeti és nemzetközi szabályozás áll az útjában.
Sokféleképpen le lehet írni egy adatközpont méretét és kapacitását. A sokféleségből azonban éppen a közös nevező hiányzott – de most ez is változhat.
Ma sokkal biztonságosabb a valós világ, mint az internet. Nem véletlen, hogy ennyire sikeres a „CSI: Cyber” sorozat, amely plasztikusan mutatja be, mit lehet művelni a Deep Weben. Az egyszeri felhasználó naivan közösségi médiázik, és egészen addig nem vesz tudomást a fenyegetésről, amíg saját kárán rá nem kényszerül.
Egyelőre még a negyedik generációs mobilhálózati infrastruktúra tökéletesítésén dolgoznak a szolgáltatók, miközben generációváltás küszöbén állunk, s mint valami messiást, úgy várjuk az 5g-s hálózatokat.
Többé már nem az adatközpontok a vállalati informatika egyedüli lelőhelyei. Több helyről is lehet erőforrásokat igénybe venni: a felhőből, kolokációs központból, vagy éppen a saját adatközpontból. Ennek megfelelően viszont a házon belüli adatközpontnak is kellőképpen rugalmasnak kell lennie.
Hosszú évek alatt kikristályosodott egy adatmodell, amely alapjaiban változtathatja meg az adattárolást. Közös platformot adhat a meglévő és jövőbeli alkalmazások adatainak, ezáltal biztosítva a lehetőséget egy újfajta adattárolásra, illetve a meglévő rendszerek közötti adatcserén alapuló alkalmazásintegrációra.
Egyre kevésbé menők a hagyományos pc-termékek, köztük a monitor is. Ez a vér: hal megfele, mert nincs mit fejleszteni rajta. A verejték meg az, hogy túl hosszú az élettartama: elél vagy 10 évig. A gyártók meg zokognak amiatt, hogy egyre kisebb rajta haszon. Alaposan megnéztünk néhány monitort, hogy milyen gyönyörforrásként szolgálhatnak még.
Immár kilencedik alkalommal készült el a „Future of Open Source” című felmérés. Idén az derült ki, hogy a vállalatok több mint háromnegyede, 78 százaléka használ valamilyen formában nyílt forráskódú szoftvert, ugyanakkor ezeknek a programoknak a kezelésénél még bőven van tennivaló.
Szinte minden szervezet szembesült már információs támadással, legfeljebb néhányan még nem ismerték fel. A sikeres védekezés a rendelkezésre álló információk hatékony elemzését igényli, de ez sem ördöngösség. Az április ITB Clubon az is kiderült, hogy a felhőtől sem kell feltétlenül félni.
