Sokféleképpen le lehet írni egy adatközpont méretét és kapacitását. A sokféleségből azonban éppen a közös nevező hiányzott – de most ez is változhat.
Ez csak egy kis adatközpont – mondja egy rendszergazda. A miénknek jócskán megnőtt a sűrűsége – mondja egy másik. De mekkora is egy „kis” adatközpont? És mit jelent a „jócskán megnőtt sűrűség”? Ezekre a kifejezésekre sokáig nem volt pontos meghatározás, ami egy mérnökök uralta és szabványok sokasága által szabályozott szakmában legalábbis szokatlan.
Ezt unta meg az adatközponti szakembereket tömörítő amerikai szervezet, az AFCOM, illetve annak kutatóintézete, a Data Center Institute. Az intézet az adatközpontok tervezőivel, működtetőivel és a legfontosabb gyártókkal összefogva kiadott egy szabadon letölthető szabványtervezetet, Data Center Standards címmel. A tervezet a számítástechnikai eszközök által elfoglalt terület (compute space) és a sűrűség (density) alapján kívánja definiálni az adatközpont méretét.
Átalakuló központok
A szakma szerint időszerű volt, hogy a sűrűség legyen az egyik meghatározó mérőszám az alapterülettel szemben. Az egyre erősebb processzoroknak és a virtualizációnak köszönhetően egy négyzetméternyi területen sokkal nagyobb számítási kapacitás sűríthető össze, mint akár öt évvel korábban. Nem véletlen, hogy a kolokációs központok sokkal inkább az elhasznált áram, mint az elfoglalt terület alapján számítják ki a fizetendő díjakat.
A nagyobb számítási sűrűség egyszerre áldás és átok az üzemeltetőknek. Kevesebb számítógépszekrényhez kell eljuttatniuk az áramot, viszont a mostani rackek sokkal több áramot fogyasztanak. És új processzorok ide vagy oda, a nagyobb felvett teljesítmény nagyobb leadott hővel is jár; ennek a hőnek az elvezetésére is fel kell készülni.
|
Mérőszámok |
|---|
|
Az AFCOM a számítási sűrűséget a csúcsterhelés alapján számolja ki, és négy kategóriát állít fel. Az alacsony sűrűség a 4 kW-nál kisebb teljesítményfelvétel rackenként; a közepes 5–8 kW között van; a magas sűrűség a 8–15 kW közötti, az extrém nagy sűrűség pedig a 16 kW feletti érték. Az AFCOM által javasolt másik mérőszám az adatközpontok alapterületére vonatkozik. De nem egyszerűen a hasznos alapterületet vagy ennek valamilyen továbbszámolt változatát (például a kilowatt/négyzetmétert) használja, hanem az alapján kategorizál, hogy hány darab számítógépszekrény fér el a központban. Ennek megfelelően a skála a minitől (maximum tíz rack) a mega adatközpontig terjed (több mint 9 ezer rack). |
Nő a sűrűség
A kategóriák (Lásd a „Mérőszámok” keretet!) az adatközpontok teljes sűrűségét definiálják, de amikor be kell rendezni azt az adatközpontot, az ördög a részletekben rejlik. Ugyanazon a területen, ahol korábban 2 kW-os vegyes célú számítógépszekrény volt, most lehet egy sor 8 kW-os szerverekből, mellettük egyenként 4 kW-ot fogyasztó tárolórendszerek, valamint alacsony fogyasztású hálózati és egyéb berendezések. Az adatközpont egy sarkában a nagy adatot feldolgozó, szuperteljesítményű rendszer rackjei 15 kW-ot fogyasztanak egyenként, míg a többiek inkább csak hármat-négyet. Az adatközpont megtervezésénél éppen ezért nem csak az összteljesítményt és a hűtési igényt kell figyelembe venni, hanem az oda bekerülő rendszerek egyedi jellemzőit is.
|
A számok döntenek |
|---|
|
Az adatközpontok fizikai jellemzőit alapvetően két mérőszámmal lehet leírni: a kilowattban mért teljesítménnyel, illetve az alapterülettel. E kettőből már kiszámítható a teljesítménysűrűség, akár négyzetméterenként, akár rackenként vagyunk kíváncsiak az igényelt teljesítményre – ért egyet az AFCOM szakértőinek kiindulási alapjával Szarka Attila, a Schneider Electric adatközpont-megoldásokért felelős üzletfejlesztési vezetője. Ha ezekhez még hozzávesszük a rendelkezésre állást, már minden fontosabb szükséges adat kéznél van a konfiguráció vagy a költségvetés meghatározásához. Ezzel együtt Szarka Attila úgy véli, nincs sok gyakorlati haszna annak, ha kategóriákat állítanak fel az alapterületre és a teljesítménysűrűségre. Mindennapi beszélgetésekben lehet ezekre hivatkozni, a részletesebb tervezésnél vagy a kolokációs szerződés tárgyalásánál úgyis előkerülnek a konkrét számok. Ráadásul a fejlődés folyamatos, így a kategóriákat is folyamatosan frissíteni kell majd: a ma közepes sűrűségű adatközpont pár éven belül már csak alacsony sűrűségűnek fog számítani. |
Nem árt tudni
Sok mindentől függ, hogy egy adott alapterületű adatközpontba hány rack fér el. A számítógépszekrények mérete szabványos, de korántsem mindegy, hogy mekkora helyet igényelnek az áramelosztók vagy éppen milyen széles hidegfolyosókat kell kialakítani a hatékony hűtéshez.
Egy saját tulajdonú adatközpontnál talán nem annyira fontos, hogy az üzemeltető tudja, milyen kategóriába illik létesítménye. Más lesz a helyzet, ha az adatközpontot ki akarják adni külső szolgáltatónak, például kolokációba. Ilyenkor már mindkét fél életét nagymértékben megkönnyítheti, ha csak annyit kell mondani: kisméretű, alacsony sűrűségre tervezett adatközpontom van, amely jelenleg közepes sűrűséggel működik, 52 százalékos kihasználtsággal.
Schopp Attila
