Az információbiztonsággal foglalkozók abban biztosak lehetnek, hogy a támadók egyre ügyesebbek, a támadások pedig ennek megfelelően egyre kifinomultabbak lesznek. Idén a rendszerek integritása elleni támadások jelentik az egyik nagy új veszélyt.
A gazdasági környezet továbbra sem könnyíti meg a KKV-k infrastrukturális beruházásait, infokommunikációs fejlesztéseit, ezért a szolgáltatók igyekeznek olyan megoldásokkal támogatni a kis cégeket, amelyek úgy kínálnak professzionális megoldásokat, hogy közben kímélik a KKV-k cash-flow-ját, mivel nem igényelnek kezdeti beruházást.
Miközben az emberek nem kedvelik a nyomtatókat, egy nagyon hasonló készüléket meg nemhogy megtűrnek, hanem nélkülözhetetlennek tartanak: a jellemzően bérelt másológépet. A jelenségnek lett néhány következménye.
A közelmúlt botrányai miatt különösen fontos, hogy az intézmények betartsák az MNB által kiadott szabályokat. Sorozatosan indít a hatóság olyan vizsgálatokat, amelyek akár a cégek tevékenységének megszüntetéséhez, a vezetők eltiltásához és egyéb kemény büntetésekhez vezethetnek.
Az 5G mobiltechnológia, az Internet of Things-hez kapcsolódó fejlesztések és a virtuális hálózati megoldások uralták az idei Mobil Világkongresszust, bár a legtöbb figyelmet és zajt természetesen idén is a friss készülékbejelentések generálták.
A tavalyi hálózatfejlesztési láz után idén visszafogottabbak lehetnek ezen a területen a távközlési szolgáltatók. Uniós pénzekből több százezer háztartáshoz vihetnek el gyors, vezetékes netkapcsolatot.
Mi sem mutatja jobban a gazdaság digitalizálódásának fontosságát, hogy a január végén megtartott davosi Világgazdasági Fórum kiemelt témai között is helyet kapott a negyedik ipari forradalom (az Industrie 4.0) vagy éppen a dolgok internete. A változás kikerülhetetlen, az ezzel való megbirkózás mikéntje viszont korántsem az.
Egy rémálom. Arra tér vissza az üzleti útról az ügyvezető, hogy több milliót fizetett ki a cége (látszólag) az ő utasítására, semmiért. Az alacsony kockázatú csalással millió eurós nagyságrendű károkat okoztak világszerte a bűnözők.
Az adatszivárogtatás, mint fogalom és mint jelenség, nem ismeretlen a vállalatok és a katonai szervek számára. Megtörténte az adott szervezet, valamint ügyfelei, partnerei számára beláthatatlan következménnyel járhat, a hatása rövid és hosszabb távon egyaránt katasztrofális lehet. A kockázatot a megfelelő megelőző lépések és kontrollok alkalmazása csökkentheti, ami az egyre bővülő körben kötelező szabályozási tényezőként is szerepet kap.
Bombaként robbant a hír január 22-én, az IBM megvásárolta a UStreamet. A hírek szerint 130 millió dolláros ügyletről van szó, és az egyik legsikeresebb magyar gyökerű startupnak fontos szerepet szánnak majd az amerikai óriáscég felhő alapú videós megoldásainál.
Az információbiztonsággal foglalkozók abban biztosak lehetnek, hogy a támadók egyre ügyesebbek, a támadások pedig ennek megfelelően egyre kifinomultabbak lesznek. Idén a rendszerek integritása elleni támadások jelentik az egyik nagy új veszélyt.
A gazdasági környezet továbbra sem könnyíti meg a KKV-k infrastrukturális beruházásait, infokommunikációs fejlesztéseit, ezért a szolgáltatók igyekeznek olyan megoldásokkal támogatni a kis cégeket, amelyek úgy kínálnak professzionális megoldásokat, hogy közben kímélik a KKV-k cash-flow-ját, mivel nem igényelnek kezdeti beruházást.
Miközben az emberek nem kedvelik a nyomtatókat, egy nagyon hasonló készüléket meg nemhogy megtűrnek, hanem nélkülözhetetlennek tartanak: a jellemzően bérelt másológépet. A jelenségnek lett néhány következménye.
A közelmúlt botrányai miatt különösen fontos, hogy az intézmények betartsák az MNB által kiadott szabályokat. Sorozatosan indít a hatóság olyan vizsgálatokat, amelyek akár a cégek tevékenységének megszüntetéséhez, a vezetők eltiltásához és egyéb kemény büntetésekhez vezethetnek.
Az 5G mobiltechnológia, az Internet of Things-hez kapcsolódó fejlesztések és a virtuális hálózati megoldások uralták az idei Mobil Világkongresszust, bár a legtöbb figyelmet és zajt természetesen idén is a friss készülékbejelentések generálták.
A tavalyi hálózatfejlesztési láz után idén visszafogottabbak lehetnek ezen a területen a távközlési szolgáltatók. Uniós pénzekből több százezer háztartáshoz vihetnek el gyors, vezetékes netkapcsolatot.
Mi sem mutatja jobban a gazdaság digitalizálódásának fontosságát, hogy a január végén megtartott davosi Világgazdasági Fórum kiemelt témai között is helyet kapott a negyedik ipari forradalom (az Industrie 4.0) vagy éppen a dolgok internete. A változás kikerülhetetlen, az ezzel való megbirkózás mikéntje viszont korántsem az.
Egy rémálom. Arra tér vissza az üzleti útról az ügyvezető, hogy több milliót fizetett ki a cége (látszólag) az ő utasítására, semmiért. Az alacsony kockázatú csalással millió eurós nagyságrendű károkat okoztak világszerte a bűnözők.
Az adatszivárogtatás, mint fogalom és mint jelenség, nem ismeretlen a vállalatok és a katonai szervek számára. Megtörténte az adott szervezet, valamint ügyfelei, partnerei számára beláthatatlan következménnyel járhat, a hatása rövid és hosszabb távon egyaránt katasztrofális lehet. A kockázatot a megfelelő megelőző lépések és kontrollok alkalmazása csökkentheti, ami az egyre bővülő körben kötelező szabályozási tényezőként is szerepet kap.
Bombaként robbant a hír január 22-én, az IBM megvásárolta a UStreamet. A hírek szerint 130 millió dolláros ügyletről van szó, és az egyik legsikeresebb magyar gyökerű startupnak fontos szerepet szánnak majd az amerikai óriáscég felhő alapú videós megoldásainál.
