A vállalati informatikában egyre inkább az a jelszó, hogy az alkalmazásokat bárhonnan, bármikor, bármilyen eszközről el kell tudni érni. Utóbbi pedig azt jelenti, hogy a Windows mellett más platformok is megjelenhetnek.
A vállalatok 80 százaléka szerint az alkalmazottaik rendelkeznek a kibertámadások kezeléséhez szükséges tudással. Az ESET kutatása szerint ugyanezen vállalkozások csaknem háromnegyede számít arra, hogy kiberbiztonsági incidens éri őket.
Célzottan a vállalatokat támadják, személyre szabott váltságdíjat kérnek, és a maximális hatás elérése céljából időzítik a támadást – ezek a vállalati zsarolóvírusok legfőbb jellemzői. Csak idő kérdése, hogy szervezetünket mikor éri egy sikeres zsarolóvírus támadás. Réteges védekezéssel, oktatással és odafigyeléssel tudunk rájuk felkészülni.
A gyorsan változó üzleti és technológiai környezet kaméleonszerű alkalmazkodást igényel, így van ez a projektek hajtómotorját jelentő szoftverfejlesztés esetében is. Az adaptáció sosem volt annyira fontos képesség, mint most, az információtechnológiában is tetten érhető változásokat hozott: a nagyobb hatékonyságra való törekvésnek és a korai „szállítás” elérésének köszönhetően az agilis szemléletmódon alapuló szoftverfejlesztés virágkorát éli. De vajon mennyire helytállóak manapság a húsz éve megfogalmazott irányelvek és mi dinamizálhatja az informatikát az agilitás után?
Sokszor halljuk, hogy még a nagy cégeket is képes egy ransomware-támadás térdre kényszeríteni. Mára már azt is tudjuk, hogy a szervereket ért támadásokból van megoldás rövid idő alatt, egyszerű módszerrel, mentésből visszaállni, feltéve, hogy volt rendes backup. Viszont a legtöbb szervezetnél a gond a laptopokkal és munkaállomásokkal akad, ezeket általában használhatatlanná teszi a támadás. Még ha nincs is rajtuk érzékeny adat, az IT-csapat erőforrásait nagyban leköti az újratelepítés, miközben ezzel párhuzamosan kellene megoldaniuk a szerverek visszaállítását is.
A koronavírus-járvány alaposan átalakította a tavalyi év gazdaságpolitikai fő törekvéseit, ami óhatatlanul kihatott a pályázatokra is. Hamar megjelentek a kis- és közepes vállalkozások megmentésére szabott támogatások, a nehézségek áthidalását követően pedig az újraindulás került fókuszba, a 2021-es év pedig több szempontból új irányt mutat a támogatások logikájában. Pályázati seregszemlénkben nemcsak a 2020-as év szektorspecifikus tanulságait összegezzük, hanem az idei év várható támogatásait, azok keretösszegeit és a most futó, aktuális pályázatokat is.
Éppen egy évvel ezelőtt kezdtek érkezni az első hírek a világban terjedő koronavírus járványról. Akkoriban ez amolyan távoli dolognak tűnt – hiszen riogattak korábban már bennünket madárinfluenzával, SARS-vírussal, zikával – ami, ha meg is jelenik nálunk, néhány hét alatt majd átvonul felettünk, aztán minden megy tovább a régi kerékvágásban. Hát nem egészen így történt…
A járvány okozta változás nem állította meg a Kerubiel növekedését. Új lehetőségeket láttak meg a változásokban és két új szolgáltatás is létrehoztak: a távmunka auditálással jogi és biztonsági téren segítenek a közepes és nagyvállalatoknak, miközben threat intelligence szolgáltatásukkal pedig a meglevő IT-biztonsági kínálatukat kiegészítve a nemzetközi terjeszkedés útjára is elindultak.
Napjainkban a múzeumok mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt fordítanak az ügyfélélmény fokozására, interaktív és időszakos kiállítások szervezésével, nagy értékű műkincsek bemutatásával, növelve a művészet iránt érdeklődést. A népszerű kiállításokon túl egyre inkább nő a magángyűjtemények száma, melyeket pénzintézetek, tehetősebb cégek vagy magánszemélyek birtokolnak.
A generációváltás előtt álló, a digitalizáció és az innováció iránt érdeklődő vállalatoknak jelent igazi kincset az a digitális tananyag, melyet „eKKV” néven a Budapest Institute of Banking fejlesztett ki és tett elérhetővé – mindenki számára ingyen. A Budapest Institute of Banking vezérigazgatóját, Fábián Gergelyt kérdeztük a kezdeményezésről.
A vállalati informatikában egyre inkább az a jelszó, hogy az alkalmazásokat bárhonnan, bármikor, bármilyen eszközről el kell tudni érni. Utóbbi pedig azt jelenti, hogy a Windows mellett más platformok is megjelenhetnek.
A vállalatok 80 százaléka szerint az alkalmazottaik rendelkeznek a kibertámadások kezeléséhez szükséges tudással. Az ESET kutatása szerint ugyanezen vállalkozások csaknem háromnegyede számít arra, hogy kiberbiztonsági incidens éri őket.
Célzottan a vállalatokat támadják, személyre szabott váltságdíjat kérnek, és a maximális hatás elérése céljából időzítik a támadást – ezek a vállalati zsarolóvírusok legfőbb jellemzői. Csak idő kérdése, hogy szervezetünket mikor éri egy sikeres zsarolóvírus támadás. Réteges védekezéssel, oktatással és odafigyeléssel tudunk rájuk felkészülni.
A gyorsan változó üzleti és technológiai környezet kaméleonszerű alkalmazkodást igényel, így van ez a projektek hajtómotorját jelentő szoftverfejlesztés esetében is. Az adaptáció sosem volt annyira fontos képesség, mint most, az információtechnológiában is tetten érhető változásokat hozott: a nagyobb hatékonyságra való törekvésnek és a korai „szállítás” elérésének köszönhetően az agilis szemléletmódon alapuló szoftverfejlesztés virágkorát éli. De vajon mennyire helytállóak manapság a húsz éve megfogalmazott irányelvek és mi dinamizálhatja az informatikát az agilitás után?
Sokszor halljuk, hogy még a nagy cégeket is képes egy ransomware-támadás térdre kényszeríteni. Mára már azt is tudjuk, hogy a szervereket ért támadásokból van megoldás rövid idő alatt, egyszerű módszerrel, mentésből visszaállni, feltéve, hogy volt rendes backup. Viszont a legtöbb szervezetnél a gond a laptopokkal és munkaállomásokkal akad, ezeket általában használhatatlanná teszi a támadás. Még ha nincs is rajtuk érzékeny adat, az IT-csapat erőforrásait nagyban leköti az újratelepítés, miközben ezzel párhuzamosan kellene megoldaniuk a szerverek visszaállítását is.
A koronavírus-járvány alaposan átalakította a tavalyi év gazdaságpolitikai fő törekvéseit, ami óhatatlanul kihatott a pályázatokra is. Hamar megjelentek a kis- és közepes vállalkozások megmentésére szabott támogatások, a nehézségek áthidalását követően pedig az újraindulás került fókuszba, a 2021-es év pedig több szempontból új irányt mutat a támogatások logikájában. Pályázati seregszemlénkben nemcsak a 2020-as év szektorspecifikus tanulságait összegezzük, hanem az idei év várható támogatásait, azok keretösszegeit és a most futó, aktuális pályázatokat is.
Éppen egy évvel ezelőtt kezdtek érkezni az első hírek a világban terjedő koronavírus járványról. Akkoriban ez amolyan távoli dolognak tűnt – hiszen riogattak korábban már bennünket madárinfluenzával, SARS-vírussal, zikával – ami, ha meg is jelenik nálunk, néhány hét alatt majd átvonul felettünk, aztán minden megy tovább a régi kerékvágásban. Hát nem egészen így történt…
A járvány okozta változás nem állította meg a Kerubiel növekedését. Új lehetőségeket láttak meg a változásokban és két új szolgáltatás is létrehoztak: a távmunka auditálással jogi és biztonsági téren segítenek a közepes és nagyvállalatoknak, miközben threat intelligence szolgáltatásukkal pedig a meglevő IT-biztonsági kínálatukat kiegészítve a nemzetközi terjeszkedés útjára is elindultak.
Napjainkban a múzeumok mind nagyobb és nagyobb hangsúlyt fordítanak az ügyfélélmény fokozására, interaktív és időszakos kiállítások szervezésével, nagy értékű műkincsek bemutatásával, növelve a művészet iránt érdeklődést. A népszerű kiállításokon túl egyre inkább nő a magángyűjtemények száma, melyeket pénzintézetek, tehetősebb cégek vagy magánszemélyek birtokolnak.
A generációváltás előtt álló, a digitalizáció és az innováció iránt érdeklődő vállalatoknak jelent igazi kincset az a digitális tananyag, melyet „eKKV” néven a Budapest Institute of Banking fejlesztett ki és tett elérhetővé – mindenki számára ingyen. A Budapest Institute of Banking vezérigazgatóját, Fábián Gergelyt kérdeztük a kezdeményezésről.
