Már a technológia mai szintjén is nagyon sok szolgáltatás megvalósítható, de a közeljövő újabb lehetőségeket hoz – írtuk az intelligens otthonokról szólva előző számunkban. Ezúttal kicsit még előbbre próbálunk tekinteni a jövőbe, a jelenleg is folyó kutatási projekteken keresztül.
A közlekedés világszerte egyre több problémát okoz, és a helyzet az autók számának növekedésével csak egyre rosszabb lesz. Az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztői keresik a módját annak, hogyan lehet biztonságosabbá és zavartalanabbá tenni a közlekedést anélkül, hogy ehhez újabb utakat építenénk.
Bizonyos optimalizációs lépések megtétele már nem bátorság kérdése, a cégeknek a túlélésért kell küzdeniük.
Ma már a szervezetek informatikai részlegeitõl megkövetelik, hogy jó minõségû információkkal lássák el a szervezet egészét, s közben optimálisan üzemeltessék az egyre heterogénebbé váló IT-infrastruktúrát.
Az üzleti intelligencia révén hozzáférhetünk a szétszórtan elhelyezkedõ adatokhoz, elemezhetjük õket, s mindezen keresztül összekapcsolhatjuk a folyamatokat és az embereket a vállalati stratégiával.
Mobiltelefon és banki műveletek. Ma még kevesek gondolataiban kapcsolódik össze a két fogalom, és még kevesebben használják mobilkészüléküket aktív banki műveletekhez. A bankok, a mobiltársaságok és a fejlesztők azonban készülődnek.
Sokan azt szeretnék, ha a szabad forráskódú szoftverek megmaradtak volna ott, ahol világra jöttek: az egyetemi falak között. A Linux – és a linuxos alkalmazások egész hada – azonban immár félre nem söpörhető ipari tényező.
Idén volt 13 esztendeje, hogy egy akkoriban ismeretlen finn egyetemi hallgató, bizonyos Linus Torvalds egy új Unix-változat kifejlesztésébe fogott.
Több mint negyven éven át saját nyelvükön kellett kommunikálnunk a gépekkel. Azoknak pedig fogalmuk sem volt az igényeinkrõl.
Az értékpapírok éppen olyan, bár különleges árucikkek, mint például a ruházati termékek. Ez utóbbiakat hagyományosan áruházakban, az előbbieket a tőzsdén lehet megvásárolni. Az internetkereskedelemben azonban a két alapvetően különböző árufajta egy platformra került, azaz lényegében lehetővé válik, hogy virtuális bevásárlókosarunkba a pizza és a cd mellé néhány vállalati részvényt is odategyünk.
Már a technológia mai szintjén is nagyon sok szolgáltatás megvalósítható, de a közeljövő újabb lehetőségeket hoz – írtuk az intelligens otthonokról szólva előző számunkban. Ezúttal kicsit még előbbre próbálunk tekinteni a jövőbe, a jelenleg is folyó kutatási projekteken keresztül.
A közlekedés világszerte egyre több problémát okoz, és a helyzet az autók számának növekedésével csak egyre rosszabb lesz. Az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztői keresik a módját annak, hogyan lehet biztonságosabbá és zavartalanabbá tenni a közlekedést anélkül, hogy ehhez újabb utakat építenénk.
Bizonyos optimalizációs lépések megtétele már nem bátorság kérdése, a cégeknek a túlélésért kell küzdeniük.
Ma már a szervezetek informatikai részlegeitõl megkövetelik, hogy jó minõségû információkkal lássák el a szervezet egészét, s közben optimálisan üzemeltessék az egyre heterogénebbé váló IT-infrastruktúrát.
Az üzleti intelligencia révén hozzáférhetünk a szétszórtan elhelyezkedõ adatokhoz, elemezhetjük õket, s mindezen keresztül összekapcsolhatjuk a folyamatokat és az embereket a vállalati stratégiával.
Mobiltelefon és banki műveletek. Ma még kevesek gondolataiban kapcsolódik össze a két fogalom, és még kevesebben használják mobilkészüléküket aktív banki műveletekhez. A bankok, a mobiltársaságok és a fejlesztők azonban készülődnek.
Sokan azt szeretnék, ha a szabad forráskódú szoftverek megmaradtak volna ott, ahol világra jöttek: az egyetemi falak között. A Linux – és a linuxos alkalmazások egész hada – azonban immár félre nem söpörhető ipari tényező.
Idén volt 13 esztendeje, hogy egy akkoriban ismeretlen finn egyetemi hallgató, bizonyos Linus Torvalds egy új Unix-változat kifejlesztésébe fogott.
Több mint negyven éven át saját nyelvükön kellett kommunikálnunk a gépekkel. Azoknak pedig fogalmuk sem volt az igényeinkrõl.
Az értékpapírok éppen olyan, bár különleges árucikkek, mint például a ruházati termékek. Ez utóbbiakat hagyományosan áruházakban, az előbbieket a tőzsdén lehet megvásárolni. Az internetkereskedelemben azonban a két alapvetően különböző árufajta egy platformra került, azaz lényegében lehetővé válik, hogy virtuális bevásárlókosarunkba a pizza és a cd mellé néhány vállalati részvényt is odategyünk.
