Bizonyos optimalizációs lépések megtétele már nem bátorság kérdése, a cégeknek a túlélésért kell küzdeniük.
A válságkezelési erőfeszítéseket támogatandó, a Gartner négy szinten képzeli el a költségek optimalizálását. A modell legalsó vagy legkézenfekvőbb szintjén az informatikai beszerzések újragondolása szükséges; a következő szinten a már meglévő informatikán belül keresik a költségcsökkentési lehetőségeket; a harmadik szinten az it- és az üzleti vezetés közösen kezd gondolkodni a vállalati működés optimalizálásáról.
A negyedik szinten pedig az üzleti szerkezet átalakítása mellett új, innovatív, versenyképesség-növelő tevékenységeket vezetnek be ugyancsak közös munka eredményeképpen – sorolja Bukits Róbert, a HP Magyarország szoftvermegoldásokkal foglalkozó csapatának vezetője.
Behúzott fékkel
A szállítók máris érzik a beszerzések visszafogását, az ügyfelek takarékoskodási intézkedéseinek következtében a megrendelések csökkennek, s számos ügyfél a meglévő szerződéseket is felülvizsgálja. Mindez komolyan próbára teszi a stratégiai együttműködéseket, ugyanakkor a szállítónak a partnerség jegyében törekednie kell arra, hogy a szolgáltatási megállapodások minél kisebb mértékben sérüljenek, s a hosszú távú előnyök mindvégig szem előtt maradjanak.
A vállalatok nem állnak meg a működési költségek lefaragásánál, a beruházásokhoz is hozzányúlnak.
A válságnak azonban van pozitív hozadéka is: a szervezetek most olyan lépéseket is megtesznek, amelyekre egy növekedési környezetben kisebb fókusz jutott, nevezetesen igyekeznek hatékonyabbá tenni az informatikát. Olyan beruházást azonban manapság nem lehet várni a cégektől, amelyek egy éven belül nem hoznak valamilyen eredményt.
Ugyanakkor tény, hogy az informatikai kiadások a vállalati összköltségvetésnek mindössze 2-5 százalékát teszik ki, szemben a működési költségek 80-90 százalékával. Érezhető megtakarítás tehát csak úgy érhető el, ha az informatika optimalizálása komoly hatást gyakorol a működésre is.
Rövid távra
A fentiekből következik, hogy az informatikai tervezés rövid távra szól, több változatban, a beruházások vonatkozásában esetleg a nulláról indulva.
Jellemző a szóba jöhető projektek hatékonyságának, megtérülésének alapos vizsgálata, prioritásainak elemzése. A szállító mindebbe úgy tud bekapcsolódni, hogy ezeket a folyamatokat eszközzel és módszertannal támogatja.
S ha már egy vállalat elhatározta, hogy belefog valamilyen projektbe, nagyon körültekintően kell eljárnia annak érdekében, hogy az sikeres legyen – tekintettel azokra a korábbi statisztikákra, amelyek szerint az informatikai projektek fele kudarcba fullad. Ügyelni kell tehát arra, hogy üzleti értéket hozzon, ne lépje túl a határidőket, és férjen bele az előre meghatározott költségkeretekbe.
Szervezetoptimalizálás
Az idők során „meghízott” informatikai szervezetek most szembetalálkozhatnak azzal az elvárással, hogy ne csak a költségeket csökkentsék, hanem optimalizálják saját szervezetük működését is. S ahol lehet, élőmunka alkalmazása helyett automatizálják a folyamatokat. Az emberi erőforrások optimalizálásán túl ugyanakkor sor kerülhet a törvényeknek való megfelelés és a biztonsági audit informatikai támogatására is a szállító által – ha eddig ezt nem tették volna meg.
Tendenciaként figyelhető meg a magyar piacon az is, hogy sok nemzetközi cég esetében most megjelenik az eddig kitüntetett figyelmet nem tanúsító külföldi tulajdonos, s részletes jelentéseket kér a működésről. Ez is erősíti az it-szervezet folyamatoptimalizálási törekvését, amivel pedig a túlélést, illetve a további önállóságot biztosító bizalmat lehet nyerni.
Változó igényrendszer
Alapvetően mindenki bízik benne, hogy az élet előbb-utóbb visszatér a normális kerékvágásba, s ahol elég bátorság mutatkozik bizonyos lépések megtételére, ott az informatika válsághelyzetben is könnyebben tudja kiszolgálni az üzletet. Ha pedig visszaáll a normál üzletmenet, az optimalizált folyamatok jóvoltából ezek a cégek előnnyel indulnak.
Ebben kritikus fontosságú az alkalmazások életciklus-menedzsmentjének felülvizsgálata központosított folyamatok, módszertanok figyelembevételével. A cél az, hogy az alkalmazások minél gyorsabban kezdjenek működni, s ezzel egyidejűleg csökkenjen az üzembeállítás kockázata.
A változó igényrendszert a hardverpark fokozatos, körültekintő cseréjével is lehet szolgálni, ha energiahatékony, rugalmasan méretezhető eszközöket szerzünk be, amelyekhez értelemszerűen hozzátartoznak a virtualizációt, automatizálást támogató szoftverek is.
Még azoknál a cégeknél is, ahol nincs szükség vészforgatókönyvekre, s ahol ezért rugalmasabb az üzletmenet, ott sem terveznek egy évnél hosszabb projekteket. Ezek esetében is javasolható azonban, hogy terveiket megfelelő koncepció szerint készí tsék; ugyanis a helyzet javulásakor a gondosan kimódolt apróbb – esetleg csak az egyes üzletágakat érintő – lépésekkel gyorsan be lehet fejezni a teljes szerkezetátalakítást.
