Mobiltelefon és banki műveletek. Ma még kevesek gondolataiban kapcsolódik össze a két fogalom, és még kevesebben használják mobilkészüléküket aktív banki műveletekhez. A bankok, a mobiltársaságok és a fejlesztők azonban készülődnek.
Egy pittyegés a zsebben, és rögtön tudja az ember, hogy egyik családtagja kártyával vásárolt, a bankszámláról átutalás történt, vagy esetleg a számlára pénz érkezett. Nem nagy dolog – mondhatnánk –, több bank is nyújtja már ezt a szolgáltatást.
Kézenfekvőnek tekinthetők az internetes banki szolgáltatások mintájára készített wapos alkalmazások. Itt már úgynevezett aktív banki műveletek is végezhetők, azaz megbízásokat is adhatunk a mobiltelefon segítségével a banknak. Vannak aztán egyéb megoldások is, amikor a mobiltelefon SIM-kártyájára telepített speciális menüből, néhány gombnyomással választhatja ki az ügyfél, hogy milyen banki szolgáltatásokat akar igénybe venni. Példa erre az OTP Bank és a T-Mobile Magyarország közös rendszere, valamint a legújabb, immár nyílt platformra épülő T-Mobile–Pannon GSM mobilbanki megoldás, amelyhez a bankok közül elsőként a Budapest Bank csatlakozott.
A kezdeményezések sokfélesége egyrészt a téma iránti nagyfokú érdeklődést jelzi, ugyanakkor felveti a kérdést: lesznek- e olyan egységes rendszerek, amelyeket minden bank, minden mobiltársaság és így minden ügyfél megfelelően tud majd használni?
Készülnek a szabványjavaslatok Kétségtelen, hogy a piac minden szereplőjének a nyílt platformok a legkényelmesebbek, ám hogy pontosan milyen úton jutunk el oda, az ma még nem látszik tisztán. Az első biztató jel a Budapest Banknál működő rendszer.
Lökést adhat a folyamatnak a nagy bankokat tömörítő Fizetési Rendszer Fórumon belül működő készpénz nélküli fizetésekkel foglalkozó bizottság, illetve annak mobilfizetési munkacsoportja. A munkacsoport elsődleges feladata, hogy megtalálja a mobilfizetések szabványosított helyét a magyar bankrendszerben.
„A bankok azt tapasztalták, hogy egyre több szereplő – rendszerintegrátor, szoftverfejlesztő, megoldásszállító – mozgolódik a mobilfizetések piacán. A mobilmunkacsoport nem határozza meg, hogy a részt vevő bankok merre menjenek, milyen fejlesztéseket végezzenek, hanem megpróbál banki – elszámolási, kommunikációs stb. – szabványokat alkotni, ajánlásokat kidolgozni. A munka során természetesen nyomon követi a nemzetközi irányokat” – tájékoztat Kadlecovits Ákos, a mobil-munkacsoport vezetője.
Mivel a munkacsoport csak ez év nyarán alakult, konkrét eredményekről még korai volna beszélni. Az azonban már biztosan látszik, hogy a bankoknak olyan egységes, belső szabványokra volna szükségük, amelyek egyszerűen és a lehető legnagyobb költséghatékonysággal bevezethetők, ugyanakkor nem borítják fel teljesen a meglévő folyamatokat.
Ketten a ringben
Magyarországon mindeddig több, nyílt platformban gondolkozó fejlesztő-megoldásszállító csoportosulás jelentkezett a bankvilágban. A két legjelentősebb: a Cellum-csoporthoz tartozó MPP és a Semops. Kadlecovits Ákos szerint mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, a technológiai és az üzleti szempontok együttesen döntik majd el sorsukat.
„Magyarország egyáltalán nincs jelentősen lemaradva Európától a mobilfizetések terén” – mutat rá Kadlecovits Ákos, majd hozzáteszi: „Amiben viszont el vagyunk maradva Európától, az a készpénz nélküli tranzakciók aránya. A lakosság többsége például postán intézi közüzemi és egyéb befizetéseit, sokszor még azok is így járnak el, akik igénybe vesznek internetbanki szolgáltatást. Viszonylag kevesen használják a csoportos beszedési megbízást, és ugyanígy, a korábbi várakozásoknál lassabban nyernek teret az internetbankon vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül megadott átutalási megbízások. Ennek hátterében az áll, hogy a hazai háztartások pénzügyi kultúrája nem könnyen változik, az új megoldások elfogadása időigényes, ami például a papír alapú bizonylatokhoz való ragaszkodásban nyilvánul meg.
Menüből, egyszerűen
Bármennyire is rugalmasan lehet hozzáférni a világhálóhoz, azok köre, akik valóban használják az internetes banki szolgáltatásokat, ma még korlátozott – fogalmaz Turny Ákos, a Budapest Bank lakossági termékfejlesztési vezetője. A bankoknak az internetes szolgáltatások mellett tehát elemi érdekük, hogy új területek felé nyissanak. Mivel Magyarországon a lakosság több mint 80 százalékának van mobiltelefonja, kézenfekvő volt a továbblépés iránya: nyitás a mobiltechnológia felé.
A Budapest Bank az sms alapú szolgáltatásait (információküldés és -kérés) követően ez év májusában – a Pannon GSM-mel és a T-Mobile Magyarországgal közösen – indította el a SIM-kártyára épülő, Mobilbank Extra szolgáltatását.
Ennek legfőbb jellemzője, hogy aktív banki műveletek elvégzését is támogatja, egyszerű, menüből kiválasztott parancsok segítségével. A bank havidíjat számít fel a szolgáltatásért, az ügyfeleknek ezenkívül csak az elektronikus tranzakciók szabványos díjait kell megfizetniük.
Tanúsított biztonság
Jóllehet a piacon volt már néhány mobilbanki szolgáltatás, a Budapest Bank rendszerének újdonsága, hogy két mobiltársaságnál teljesen egyformán működik. Még a menü is teljesen egyforma, használjon valaki Pannon GSM vagy T-Mobile SIM-kártyát. A Budapest Bank a Vodafone-t is szívesen látná partnerei között, ám a harmadikként piacra lépett mobiltársaság – tájékoztatása szerint – más utat követ, saját technológiát fejleszt.
Mivel a rendszer nyitott, csatlakozásuknak nem volt és a jövőben sincs technológiai akadálya. Ugyanez vonatkozik a banki oldalra is; a rendszer más bankok számára is nyitott. A Budapest Banknál futó alkalmazás másik meghatározó tulajdonsága a biztonságosság.
A GE Global Security Team az Egyesült Államokban tesztelte a rendszert, és bizonyítványa arról tanúskodik, hogy alkalmazhatónak tartja azt vállalatainál.
Mobilbanki szolgáltatásaival a Budapest Bank mind a magánemberekre, mind a vállalatokra gondol. Ez utóbbiaknál elsősorban azok a kis- és középvállalatok jöhetnek szóba, amelyek viszonylag kevesebb, havi 10–15 átutalást bonyolítanak le. Nyilvánvaló, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol naponta több százra rúg az átutalások száma, más megoldást célszerű választani.
Azt már láttuk, hogy a mobilbanki időtől függetlenné teszik az ügyfelek számára a különféle banki műveletek elvégzését.
Néhány mondat erejéig érdemes kitérni arra is, hogy a bankoknak milyen érdekük fűződik a mobilbanki szolgáltatásokhoz, pontosabban az elektronikus csatornákhoz.
A válasz egyértelmű: költségcsökkentés.
Költségcsökkentés
elektronizálással Számítások igazolják, hogy az elektronikus tranzakciók költsége mindössze 10–20 százaléka a papír alapúakénak.
Azt jelenti ez, hogy megszűnnek a papír alapú tranzakciók? Rövid távon bizonyosan nem – hangzik Turny Ákos válasza. Ezt bizonyítja, hogy az internetbankolás bevezetését követően, egy év alatt több mint 10 ezer ügyfél vette igénybe az elektronikus csatornát, ugyanakkor nem csökkent a papír alapú tranzakciók száma. Ennek magyarázata, hogy egyrészt új ügyfelek jelentek meg a banknál, új tranzakciókkal, másrészt többek között a postai, csekkes befizetést váltották ki az internet alapú tranzakciók. „Ugyanezt várjuk a mobilbanknál is.
Nem számítunk arra, hogy a meglévő tranzakciók elfogynak, legfeljebb növekedési ütemük csökken, és a forgalom szép lassan átterelődik a mobilbanki csatornákra. Ezáltal a bankfiókok ügyintézőinek munkája némileg átalakul; kevesebb lesz a papírmunkájuk, és többet tudnak az ügyfelekkel foglalkozni. Öt-tíz éves távlatban ez a folyamat akár létszámcsökkenéshez is vezethet, ugyanakkor megjegyzendő: az elektronizálással kétségtelenül megnő az informatikai szakemberek iránti igény” – fogalmaz Turny Ákos.
Ha az elektronikus banki szolgáltatásokkal csökkennek a bankok költségei, akkor előbb-utóbb talán az ügyfelek is érezhetik ennek kedvező hatásait. Mit válaszol erre a felvetésre a Budapest Bank termékfejlesztési vezetője? „Reméljük, hogy előbb-utóbb az ügyfelek irányában is érvényesíteni tudjuk a költségcsökkenést. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az informatika rendkívül beruházásigényes terület. Akkor gondolkozhatunk el a szolgáltatások árának csökkentésén, amikor a drágán kiépített infrastruktúra kihasználtsága már kellően nagy, azaz amikor már sok ügyfél veszi igénybe az elektronikus csatornákat.”
Integrált csatornák
A jövőben tehát az ügyfélszám növekedését várják a bankok, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a mobiltelefonnal igénybe vehető pénzügyi szolgáltatások köre is bővül, természetesen az igényekhez és a pénzügyi lehetőségekhez igazodva.
A továbblépés egyik iránya, hogy a Pannon GSM és a T-Mobile ügyfelei rövidesen előre fizetett kártyájukat is feltölthetik mobiltelefonnal. (Megjegyzendő, hogy a T-Mobile és az OTP együttműködése révén a T-Mobile ügyfelei már jó ideje használhatják ezt a szolgáltatást.)
Távlati, ám technológiailag egyáltalán nem futurisztikus elképzelés, hogy kereskedelmi egységeknél is lehessen mobiltelefonnal fizetni. Turny Ákos szerint a technológia nem akadály, sokkal inkább az a kérdés, hogy a kereskedőláncok igényt tartanak-e az effajta megoldásra, és hogy az ügyfelek szempontjából életszerű-e egy ilyen helyzet. Ha ugyanis a fogyasztó jelen van a vásárlás helyszínén, akkor a bankkártyájával azonnal kiegyenlítheti a számlát. A mobilfizetés előnyei akkor érvényesülnek igazán, ha a fogyasztó nincs a vásárlás helyszínén, így például a közüzemi számlák kifizetésekor vagy az internetes vásárláskor.
A szakember meghatározónak tartja, hogy a különféle elektronikus fizetési módok kiegészítsék egymást. Ennek egyik útja a csatornák integrálása, így például az, ha az internetbanki ügyfelek mobiltelefonjukra kapnak értesítést a tranzakciók lebonyolításáról.
Egyszerű illesztés
A T-Mobile Magyarország évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni a mobilbankolással. Elsőként az OTP Bankkal dolgoztak együtt; olyan rendszert hoztak létre, amely az információszolgáltatáson kívül a mobiltelefonról indított tranzakciókat is támogatta. Nagy eredménynek számított ez, azonban a rendszer mindkét oldalról zárt volt. Csak az OTP és csak a T-Mobile ügyfelei használhatták és használhatják ma is. És nem is akárhogyan, hanem speciális, kifejezetten e célra gyártott SIM-kártya segítségével.
A T-Mobile szakemberei a zártságot a fejlődés gátjának tekintették, ezért a továbbiakban nyílt architektúrában gondolkoztak. Ennek nyomán jött létre a T-Mobile–Pannon GSM közös rendszer, fejlesztője a Cellum-csoporthoz tartozó Enigma Rt. Bőthe Csaba, a T-Mobile üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója ‘61rra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszerhez a bankokon és mobilszolgáltatókon kívül bármely – számlát kibocsátó – társaság csatlakozhat.
Képzeljük csak el, milyen nagy dolog volna, ha a villany-, a gáz-, a víz-, a telefon-, a kábeltévé-, az internet- vagy bármely más számlánkról sms-ben kapnánk értesítést, majd néhány gombnyomással intézkedhetnénk azok sorsáról. Mindez már korántsem tartozik a tudományos fantasztikum körébe, a Budapest Bank és a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) csatlakozásával ugyanis lehetővé vált a villanyszámlák mobilfizetése.
Tárgyalások többekkel
A Budapest Banknál már működő megoldás résztvevői vállalják, hogy minél több szereplőt bevonnak a rendszerbe – fogalmaz Bőthe Csaba. A már csatlakozott Elmű után egy másik jelentős közműszolgáltatóval is előrehaladtak a tárgyalások. A bejelentés még az idén várható. Ezen túlmenően más szolgáltatókkal, így például vidéki közművekkel is folynak az egyeztetések.
És mi a helyzet a másik hazai kezdeményezéssel? Van a T-Mobile-nak a Semopsszal is kapcsolata? „Igen, van kapcsolatunk a másik, nyílt platformon fejlesztő társasággal is. A Semops azonban még a kutatás-fejlesztés fázisában van, kereskedelmi bevezetésre messze nem érett még, szemben a már működő és bővülő MPP-vel. Persze elképzelhető, hogy több párhuzamos rendszer létezzen, bár független szakértők szerint távlatilag valószínűleg csak egy rendszer marad életben.
Versenyben kell eldőlnie, hogy melyik lesz a győztes” – tartja a T-Mobile üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.
Bizalom és egyszerűség
A pénzügyek intézése személyhez kötött, bizalmi dolog. Mivel a mobilszolgáltatók komoly bizalmi tőkével rendelkeznek, kézenfekvő, hogy bekapcsolódjanak a banki műveletekbe – fogalmaz Áts Zsolt, a Pannon GSM osztályvezetője. Az is adta magát, hogy a SIM-kártyára – egy újfajta, úgynevezett dinamikus SIM-kártyára – alapozott technológiával, illetve az erre alapozott szolgáltatásokkal induljanak. A SIM-kártya ugyanis a biztonsági struktúra legerősebb pontja.
Áts Zsolt ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a Budapest Banknál alkalmazott megoldás jelenleg nem helyettesíti a számlaküldést. Nem elektronikus számláról van tehát szó, csupán a papír alapú megoldás egyfajta kiegészítéséről.
Az eddig említett lehetőségek többnyire a b2c kategóriába tartoznak, azaz az egyéni fogyasztó mobiltelefonjának segítségével fizet valamilyen szolgáltatónak. Mobilbank a vállalati piacon Van azonban a mobilbanki szolgáltatásoknak egy másik ígéretes útja is, a b2b, azaz a tisztán vállalati piac – mutat rá Áts Zsolt. Elsősorban azokra a vállalatokra kell gondolni, amelyek népes ügynökhálózattal dolgoznak, és amelyek munkatársai a nap végén akár több millió forintot is táskájukban, kocsijukban szállítanak.
A készpénzforgalmat az ügynöki munkában is kiválthatja a mobilbank: olyan zárt rendszert kell kialakítani, amelyben titkosan, biztonságosan mozoghat a pénz. Végezetül, de nem utolsósorban megemlítendő, hogy akár két magánember között – a c2c modell szerint – is elképzelhető a mobilbanki szolgáltatás.
Megbízható végpont
Kuriózumnak számít a világban az a megoldás, amivel a Cellum-csoporthoz tartozó Enigma Rt. fejlesztői a SIM-kártyát – az úgynevezett SIM Toolkit technológia segítségével – biztonságosan bevonták az értékcsere-folyamatokba. A digitális aláírás alapjaként szolgáló 1024-es RSA kulcsolási technológiát alkalmazták.
Ezzel a telefont, pontosabban a SIM-kártyát egyfajta megbízható végponti ügynökké alakították. Mivel a tranzakciókban több szereplő vesz részt, nagy biztonságú szerveroldali megoldásokra is szükség volt. A tranzakciós központ a Cellum-csoport másik vállalatánál, az MPP Magyarország Rt.- nél működik. Ez dolgozza fel az ügyfelektől érkező üzeneteket, majd továbbítja azokat a különböző típusú harmadik felek irányába.
A mobilszolgáltatóknál lévő platform a rendszer harmadik meghatározó eleme; ez kezeli a SIM-kártyákat, az azokon futó alkalmazásokat.
Inotay Balázs, a Cellum-csoport vezérigazgatója nagy eredménynek tartja, hogy sikerült két konkurens hazai nagyvállalatot – a Pannon GSM-et és a TMobile- t – közös platformra hozni. „Meg kellett őket győzni, hogy a versenyt nem technológiai szinten kell megvívniuk. Az egységes architektúra, az egységes logika mindenkinek csak előnyére válik, beleértve az ügyfeleket is” – vélekedik a Cellum-csoport vezérigazgatója.
A SIM-kártyától a telefonig
A Cellum szeretne minél több kereskedelmi egységgel megállapodni, és a hazai mobiltársaságok anyavállalatainak érdeklődését kihasználva megjelenni a nemzetközi piacon. Ami a fejlesztési terveket illeti, az egyik irányt feltétlenül az intelligens telefonok jelentik. Ellentétben a mai helyzettel, amikor is a mobilbanki alkalmazások 100 százalékban a SIM-kártyán találhatók, várható, hogy egyre több funkció kerül magára az okostelefonra.
Először külföldön
A Semops európai uniós támogatással folyó, mobilfizetést megvalósító fejlesztései lényegében elkészültek, most folynak a végső tesztek – tájékoztat Vilmos András projektvezető. A biztonsági audit várhatóan decemberben elkezdődik, és azzal párhuzamosan telepítik a rendszert Görögországban. Ott lesz az első éles próba.
Magyarországon a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), valamint a Raiffeisen a Semops banki partnere. A megállapodás szerint a K&H is kipróbálja a nyílt rendszert, és a projekt keretében minősíti a megoldást. A jövőbeli kereskedelmi alkalmazásokról a fejlesztők több bankkal tárgyalnak. A rendszerhez bármelyik számlavezető csatlakozhat, és a szolgáltatás a bankok sajátjaként működik.
Vilmos András elmondta, hogy rendszerükkel nagyon sokféle végfelhasználói eszköz vonható be a mobilfizetésbe. Használhat az ügyfél egyszerű mobiltelefont, aminek a SIM-kártyáján működik a program, de ha a végponti eszköz korszerűbb, akkor magán a telefonon fut a mobilbankoláshoz szükséges Java alkalmazás. Ez utóbbi – ami a Semops fő csapásiránya – korszerűbb megoldás a SIM Toolkit alapúnál. A következő lépcsőfok a PDA vagy az okostelefon; ezekre az eszközökre a Semopsnak Windows CE alapú megoldása van, de a fejlesztők tervezik, hogy ugyanezt elkészítik Symbianre is. Mindezeken kívül az alkalmazás normál PC-n is futhat.
És milyen kommunikációs csatornák közül választhatnak a felhasználók? A kínálat: sms, GPRS, 3G és internet. A kommunikációs csatornákon nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) gondoskodik az adatok titkosságáról, legmagasabb szintű védelméről.
Kiegészítő csatorna
Az OTP Banknál jól vizsgázik a mobilbanki rendszer – tájékoztat Forrai Péter, az elektronikus banki igazgatóság ügyvezetője. Ugyanakkor a pénzintézet saját berkein belül, valamint a nagy bankokkal közösen is vizsgálja a továbblépés lehetőségeit a nyílt rendszerek felé.
„Egyelőre nem tudtuk eldönteni, hogy mai formájában jó-e nekünk a nyílt rendszer. Tapasztalataink szerint a mobilbankolás iránt még nincs dübörgő ügyféligény, ezért nem kell elkapkodnunk a döntést. Az azonban tény, hogy az emberek egyre nyitottabbak az elektronikus csatornák iránt. Evolúciós folyamatnak vagyunk tanúi; elsőként sokkal egyszerűbb az ügyfeleknek, ha telefonon adják fel megbízásaikat.
Egyre nő az interneten bankolók száma is, és így haladunk szépen a mobiltelefon felé. A mobiltelefonnak van egy sereg olyan funkciója, amit el se tudok képzelni más eszközzel. Ilyenek például a kontroll-sms-ek. A vásárlásokról küldött értesítések nem képzelhetők el levélben vagy e-mailben. Az ügyfél akkor akar visszajelzést kapni, amikor a vásárlás megtörténik.
Úgyszintén hasznos lehet a kontroll-sms, mielőtt az ügyfelek számlájáról – csoportos beszedési megbízás alapján – leemelnének egy összeget. Az OTP októberben indított Beszedés Kontroll szolgáltatása révén az ügyfelek sms-sel engedélyezhetik vagy tilthatják le a terheléseket. Tervünk, hogy az összes szolgáltatóvállalatra kiterjesztjük a kontroll- sms-ek küldését. A mobiltelefonról végrehajtható aktív tranzakció egyelőre csak egy szűkebb réteg szükséglete. Még a fejlett technológiák iránt érdeklődők is inkább az internetes bankolást részesítik előnyben, hiszen az sokkal kényelmesebb.
A mobiltelefont inkább kiegészítő csatornaként használják” – tájékoztat Forrai Péter. Látható jelen, sejthető jövő Mivel ma már csaknem mindenkinek ott lapul a zsebében a mobiltelefon, szinte magától értetődik a mobilbankolás gondolata – tartja Nagy Gergely, az Ericsson Magyarország tanácsadó üzletágának vezetője.
A kérdés, hogy vajon melyik technológia ér el igazi sikereket a piacon. Noha az sms rendkívül népszerű Magyarországon, az a tapasztalat, hogy a banki kapcsolatokban leginkább csak egyoldalú információszolgáltatásra használható.
Több banknál működnek wapos megoldások; ez a másik szóba jöhető technológia. Az ügyfelek néhány gombnyomással, hasonlóan az internetes böngészéshez, interaktív módon végezhetik el a banki műveleteket. A ma ismert harmadik lehetőség a SIM Toolkit. Lényege, hogy az aktuális feladat megoldásához szükséges alkalmazást betöltik a SIM-kártyába. Ehhez speciális SIM-kártyára – és természetesen a mobilszolgáltató közreműködésére – van szükség. Az Ericssonnak jelenleg – a wap és az sms alapú rendszeren kívül – SIM Toolkit alapú megoldása működik az OTP–T-Mobile mobilbanki rendszerben.
Mallász Judit
