Közép-Magyarországon – arányaiban – kétszer annyi diplomás él, mint az ország más részein, tetemes részük a fővárosban dolgozik. Vajon a vidéki intézmények sokasága tud változtatni ezen a helyzeten? Meg tudja nyerni magának a hallgatókat?
Már szó szerint behálózza az egész Földet az internet. Hamarosan nemcsak a személyek és az ő közvetlen használatukban álló eszközök kapcsolódnak a világhálóra, hanem szenzorok és okos eszközök milliárdjai is. A jelenség alapvető változásokat hoz nemcsak mindennapjainkba, hanem az üzleti életbe is.
Nagyban befolyásolja a felhasznált energia mennyisége az adatközpontok üzemeltetésének hatékonyságát. Ha túl nagy a fogyasztás, a szervertermeket igénybe vevő ügyfél nem kap olcsó szolgáltatást. Nem szabad elfeledkezni azonban a hatékonyabb rendszerek beruházási költségeiről sem, tehát a képlet nem olyan egyszerű.
Bármit megtennénk azért, hogy böngészőnk naplóját elrejtsük az avatatlan szemek elől. Számunkra viszont legyen rendszerezetten elérhető, hogy újra könnyen eljuthassunk oda, ahol már jártunk, de nem könyvjelzőztük, és a Kedvencekbe sem tettük.
Tesco, Media Markt, Amazon, IKEA – csak néhány azon külföldi cégek közül, amelyek idén Magyarországon is megjelennek internetes áruházukkal. A nagyok színre lépése átrendezheti az erőviszonyokat, de a piacon többen is elférnek és a magyar webáruházak is kihasználhatják helyzeti előnyüket.
Ha már fizetni kell a felsőoktatásért, akkor azt meg lehet tenni külföldön is. Máshol sem olcsó a tanulás, sőt. Viszont külföldiként is lehet diákhitelt igényelni, és nem is feltétlenül rosszabb feltételekkel a hazaiaknál, amelyet szintén szemügyre veszünk.
Sokadszorra tesszük fel a kérdést, lehet-e, szabad-e felelősséggel nyílt forráskódú szoftverekre alapozni egy ország informatikai rendszerét? Nemcsak lehet, hanem kell! – hangzik a kategorikus válasz a nyíltpártiak részéről. A másik oldal szerint a döntéshozók felelőssége, hogy mindenhol azt a szoftvert használják, amely a legkisebb beruházással a legtöbb hasznot hajtja.
A tavalyi év is attól volt hangos, hogy nincs vagy kevés az állami informatikai projekt. Ráadásul lassú az uniós pénzek felhasználási üteme, félő, hogy milliárdok ragadnak bent. Az NFM szerint nincs ok az aggodalomra: a pályázati eljárásrend radikálisan átalakul, teljes a párbeszéd a piaccal és a társadalmi szervezetekkel, s talán még önálló informatikai operatív program is lesz.
Decemberben nagy port kavart a felsőoktatásban tanulók és oda igyekvők körében, hogy a kormány arról döntött, átalakítja a korábbi tandíjrendszert, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen csökkenti a kizárólag állami finanszírozásban tanulók számára fenntartott „férőhelyeket”. De pontosan kiket is érintenek a változások, miért volt szükség rájuk, s vajon tényleg jogos ez a hőbörgés?
Forrás már van, a technológia és a piaci szereplők ugrásra készen várják, hogy modernizálódjon az egészségügy. Hiányzik azonban az egységes és átfogó stratégia.
Közép-Magyarországon – arányaiban – kétszer annyi diplomás él, mint az ország más részein, tetemes részük a fővárosban dolgozik. Vajon a vidéki intézmények sokasága tud változtatni ezen a helyzeten? Meg tudja nyerni magának a hallgatókat?
Már szó szerint behálózza az egész Földet az internet. Hamarosan nemcsak a személyek és az ő közvetlen használatukban álló eszközök kapcsolódnak a világhálóra, hanem szenzorok és okos eszközök milliárdjai is. A jelenség alapvető változásokat hoz nemcsak mindennapjainkba, hanem az üzleti életbe is.
Nagyban befolyásolja a felhasznált energia mennyisége az adatközpontok üzemeltetésének hatékonyságát. Ha túl nagy a fogyasztás, a szervertermeket igénybe vevő ügyfél nem kap olcsó szolgáltatást. Nem szabad elfeledkezni azonban a hatékonyabb rendszerek beruházási költségeiről sem, tehát a képlet nem olyan egyszerű.
Bármit megtennénk azért, hogy böngészőnk naplóját elrejtsük az avatatlan szemek elől. Számunkra viszont legyen rendszerezetten elérhető, hogy újra könnyen eljuthassunk oda, ahol már jártunk, de nem könyvjelzőztük, és a Kedvencekbe sem tettük.
Tesco, Media Markt, Amazon, IKEA – csak néhány azon külföldi cégek közül, amelyek idén Magyarországon is megjelennek internetes áruházukkal. A nagyok színre lépése átrendezheti az erőviszonyokat, de a piacon többen is elférnek és a magyar webáruházak is kihasználhatják helyzeti előnyüket.
Ha már fizetni kell a felsőoktatásért, akkor azt meg lehet tenni külföldön is. Máshol sem olcsó a tanulás, sőt. Viszont külföldiként is lehet diákhitelt igényelni, és nem is feltétlenül rosszabb feltételekkel a hazaiaknál, amelyet szintén szemügyre veszünk.
Sokadszorra tesszük fel a kérdést, lehet-e, szabad-e felelősséggel nyílt forráskódú szoftverekre alapozni egy ország informatikai rendszerét? Nemcsak lehet, hanem kell! – hangzik a kategorikus válasz a nyíltpártiak részéről. A másik oldal szerint a döntéshozók felelőssége, hogy mindenhol azt a szoftvert használják, amely a legkisebb beruházással a legtöbb hasznot hajtja.
A tavalyi év is attól volt hangos, hogy nincs vagy kevés az állami informatikai projekt. Ráadásul lassú az uniós pénzek felhasználási üteme, félő, hogy milliárdok ragadnak bent. Az NFM szerint nincs ok az aggodalomra: a pályázati eljárásrend radikálisan átalakul, teljes a párbeszéd a piaccal és a társadalmi szervezetekkel, s talán még önálló informatikai operatív program is lesz.
Decemberben nagy port kavart a felsőoktatásban tanulók és oda igyekvők körében, hogy a kormány arról döntött, átalakítja a korábbi tandíjrendszert, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen csökkenti a kizárólag állami finanszírozásban tanulók számára fenntartott „férőhelyeket”. De pontosan kiket is érintenek a változások, miért volt szükség rájuk, s vajon tényleg jogos ez a hőbörgés?
Forrás már van, a technológia és a piaci szereplők ugrásra készen várják, hogy modernizálódjon az egészségügy. Hiányzik azonban az egységes és átfogó stratégia.
