Az uniós és állami támogatásoknál a következő években a hosszú távon is fenntartható kutatás-fejlesztési projektek számíthatnak sikerre. Nagyon erős a verseny Magyarországon az üzleti szektorban a jó informatikusokért, a piac jóval több mérnököt tudna foglalkoztatni, mint amennyit a hazai egyetemek „előállítanak”.
Az „internet nem felejt” közhellyel fenyegetik a közösségi médiába belefeledkező fiatalokat egyházi iskolai előadásokon. David Lynch filmjében a Lost Highway-ben elmondja a tartalommarketing alapvetését, ez a film egyik kulcsmondata: ő a maga módján szeret emlékezni a dolgokra, nem feltétlenül úgy, ahogy azok valójában történtek. Mire is használhatjuk tulajdonképpen a vastag, tömör rétegekben ránk települő információs szemetet?
Bezárt a brazil Orkut, az egyetlen „független” Facebook klón. Mark Zuckerberg pszichológiai kísérleteket folytat a saját felhasználóival a közönség nagy megrökönyödésére. Ott a szigorúan ellenőrzött az orosz Vkontakte, a LinkedIn meg nem tud betörni a magyar piacra az angol nyelv miatt (nálunk mindenki hunglishül beszél és lopta a nyelvvizsgáját…) VV Alekosz a 100 leggazdagabb emberhez ment koldulni, hogy kijusson a Facebookra 5000-es követő limitjéből. Közben a fiatalok a Snapchaten és a Slingshoton tolják már, pedig ők lennének a Facebook-hirdetések célközönsége. Üzlet a közösségi média 2014-ben vagy csak parasztvakítás az üzleti szféra számára? Mit vagy kit válasszunk?
Nem volt könnyű évük tavaly a hazai infokommunikációs (ikt) ipar meghatározó szereplőinek, az itbusiness által megvizsgált cégek összesített árbevétele mindössze 3,2 százalékkal tudott nőni 2012-höz képest. A nehéz körülmények ellenére, ha minimális mértékben is, de bővült a vállalatoknál dolgozók száma és meghaladta a 21 ezret – és emelkedtek a fizetések.
Egyre több termék, szolgáltatás célozza meg a modern gondolkodású menedzserek rétegét a világban. Az már szinte természetes, hogy egy futócipővel, egy it-kütyüvel vagy épp egy utazási ajánlattal életstílust próbálnak közvetíteni a célközönség felé a cégek. Az viszont még újdonság, hogy egy olyan fajsúlyos gazdasági szolgáltatás, mint a kontrolling, életérzéseket hozzon létre a felhasználóiban.
2013 a nagyszabású adatlopások éve volt, de az információbiztonság egyéb területein is nőtt a fenyegetettség. Az „egyszerű” kiberbűnözés mellett egyre jelentősebb lesz az ipari kémkedés és a kártevők állami-titkosszolgálati célú felhasználása is. A magyar állami intézmények sincsenek teljes biztonságban, de már megkezdődött a szervezetek védelmének módszeres megerősítése.
Ügyvéddel a legtöbb hétköznapi halandó csak akkor kerül kapcsolatba, ha válik, vagy ha meghal egy rokona és véletlenül örököl. A szakmát ma is legendák veszik körül, magas a tekintélye a talárok miatt, pedig, ha valaki belepottyan az igazságszolgáltatás bugyraiba, hamar megtapasztalhatja, mennyire kevéssé kibervilágban élnek a jogtudorok.
A következő hét éves uniós költségvetési ciklus egyik fő célkitűzése a tudásalapú gazdaság kiépítése Magyarországon. Ebben kiemelt szerep és a korábbinál jóval több forrás jut a hazai infokommunikációs szektornak. A kormányzat tervei szerint az elosztás fő haszonélvezői a szektor vállalkozásai lesznek, az államigazgatási ikt-tevékenység hangsúlya pedig az alkalmazásfejlesztésen lesz.
Mérhető üzleti haszonnal jár, ha egy szervezet rendbe teszi mindazon folyamatait, amelyek révén az informatikai részleg kiszolgálja belső és külső felhasználóit. Az informatikai szolgáltatásmenedzsment bevezetése ráadásul nem is igényel túlzott erőfeszítéseket.
Minden üzleti évnek megvannak a maga sikerkritériumai. 2014 a „felelősségvállalás éve” lesz a hazai ict-szakmában! A valódi célok meghatározása, a minőséget kifejező árképzés és a nem túlzott szakmaiság elengedhetetlen feltételei lesznek annak, hogy egy magyar ict-vezető sikeresen zárja az évet!
Az uniós és állami támogatásoknál a következő években a hosszú távon is fenntartható kutatás-fejlesztési projektek számíthatnak sikerre. Nagyon erős a verseny Magyarországon az üzleti szektorban a jó informatikusokért, a piac jóval több mérnököt tudna foglalkoztatni, mint amennyit a hazai egyetemek „előállítanak”.
Az „internet nem felejt” közhellyel fenyegetik a közösségi médiába belefeledkező fiatalokat egyházi iskolai előadásokon. David Lynch filmjében a Lost Highway-ben elmondja a tartalommarketing alapvetését, ez a film egyik kulcsmondata: ő a maga módján szeret emlékezni a dolgokra, nem feltétlenül úgy, ahogy azok valójában történtek. Mire is használhatjuk tulajdonképpen a vastag, tömör rétegekben ránk települő információs szemetet?
Bezárt a brazil Orkut, az egyetlen „független” Facebook klón. Mark Zuckerberg pszichológiai kísérleteket folytat a saját felhasználóival a közönség nagy megrökönyödésére. Ott a szigorúan ellenőrzött az orosz Vkontakte, a LinkedIn meg nem tud betörni a magyar piacra az angol nyelv miatt (nálunk mindenki hunglishül beszél és lopta a nyelvvizsgáját…) VV Alekosz a 100 leggazdagabb emberhez ment koldulni, hogy kijusson a Facebookra 5000-es követő limitjéből. Közben a fiatalok a Snapchaten és a Slingshoton tolják már, pedig ők lennének a Facebook-hirdetések célközönsége. Üzlet a közösségi média 2014-ben vagy csak parasztvakítás az üzleti szféra számára? Mit vagy kit válasszunk?
Nem volt könnyű évük tavaly a hazai infokommunikációs (ikt) ipar meghatározó szereplőinek, az itbusiness által megvizsgált cégek összesített árbevétele mindössze 3,2 százalékkal tudott nőni 2012-höz képest. A nehéz körülmények ellenére, ha minimális mértékben is, de bővült a vállalatoknál dolgozók száma és meghaladta a 21 ezret – és emelkedtek a fizetések.
Egyre több termék, szolgáltatás célozza meg a modern gondolkodású menedzserek rétegét a világban. Az már szinte természetes, hogy egy futócipővel, egy it-kütyüvel vagy épp egy utazási ajánlattal életstílust próbálnak közvetíteni a célközönség felé a cégek. Az viszont még újdonság, hogy egy olyan fajsúlyos gazdasági szolgáltatás, mint a kontrolling, életérzéseket hozzon létre a felhasználóiban.
2013 a nagyszabású adatlopások éve volt, de az információbiztonság egyéb területein is nőtt a fenyegetettség. Az „egyszerű” kiberbűnözés mellett egyre jelentősebb lesz az ipari kémkedés és a kártevők állami-titkosszolgálati célú felhasználása is. A magyar állami intézmények sincsenek teljes biztonságban, de már megkezdődött a szervezetek védelmének módszeres megerősítése.
Ügyvéddel a legtöbb hétköznapi halandó csak akkor kerül kapcsolatba, ha válik, vagy ha meghal egy rokona és véletlenül örököl. A szakmát ma is legendák veszik körül, magas a tekintélye a talárok miatt, pedig, ha valaki belepottyan az igazságszolgáltatás bugyraiba, hamar megtapasztalhatja, mennyire kevéssé kibervilágban élnek a jogtudorok.
A következő hét éves uniós költségvetési ciklus egyik fő célkitűzése a tudásalapú gazdaság kiépítése Magyarországon. Ebben kiemelt szerep és a korábbinál jóval több forrás jut a hazai infokommunikációs szektornak. A kormányzat tervei szerint az elosztás fő haszonélvezői a szektor vállalkozásai lesznek, az államigazgatási ikt-tevékenység hangsúlya pedig az alkalmazásfejlesztésen lesz.
Mérhető üzleti haszonnal jár, ha egy szervezet rendbe teszi mindazon folyamatait, amelyek révén az informatikai részleg kiszolgálja belső és külső felhasználóit. Az informatikai szolgáltatásmenedzsment bevezetése ráadásul nem is igényel túlzott erőfeszítéseket.
Minden üzleti évnek megvannak a maga sikerkritériumai. 2014 a „felelősségvállalás éve” lesz a hazai ict-szakmában! A valódi célok meghatározása, a minőséget kifejező árképzés és a nem túlzott szakmaiság elengedhetetlen feltételei lesznek annak, hogy egy magyar ict-vezető sikeresen zárja az évet!
