Immár lassan három éve terjed az internetes rádiózás új formája, a podcasting, amelyet – a video on demand mintájára – nyugodtan nevezhetünk radio on demandnak. Lényege, hogy az ember végre nincs kiszolgáltatva a más ízlésû szerkesztők kényének-kedvének, s olyan mûsort hallgathat a nap minden percében, ami neki tetszik.
Miután a piac a többmagos processzorok megjelenése után már kikényszerítette, hogy a szoftverszállítók foglalat alapján számolják ki a licencdíjat, újabb gondot jelent a virtualizáció.
Bejegyzést – blogot – készíteni és feltenni a webre nemcsak vezetékes, asztali PC mellől lehet, hanem mobileszközzel is. A mobilbloggingnak – rövidebben a mobloggingnak – még üzleti haszna is lehet.
Több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt a szélessávú internetkapcsolatok száma Magyarországon, de a felhasználás terén még nagyok az elmaradásaink.
Nem elég kitalálni az új termék- és szolgáltatáskonstrukciókat, át kell tudni ültetni a gyakorlatba is. Ezt biztosítja többek között egy hatékony banki back-office rendszer.
Ismét érdekes esztendő elé néz a médiaipar. A felhasználók által készített médiatartalmak fokozott, eddig soha nem látott mértékben egészítik ki a hagyományos piaci szereplők termékeit, s tovább nő
a virtuális világok szerepe is.
Ahol van igazi szélessávú internet-hozzáférés, ott jöhet az iptv.
Noha vannak még megoldatlan problémák, jön is. Egyre több helyen, egyre több új szolgáltatással.
A jövőben azok a vállalati informatikai szervezetek prosperálnak majd, amelyek megértik, hogy nem elég az üzleti igények szolgai teljesítése, hozzá kell járulniuk a vállalat növekedéséhez is. Ebben a fogyasztói it is egyre nagyobb szerepet kap.
Magyarországon még nem volt olyan it-projekt, ahol az energiafelhasználás csökkentése kiemelt szempont lett volna. Elsősorban nem a környezet védelme vagy az energiaköltségek növekedése lesz az, ami az alacsonyabb fogyasztású megoldások felé mozdítja majd a piacot.
Azok a vállalatok mûködtetnek sikeres tudásmenedzsment-programokat, amelyek a kultúrájuknak megfelelően építették be a rendszerbe a tudásmegosztó megközelítést.
Immár lassan három éve terjed az internetes rádiózás új formája, a podcasting, amelyet – a video on demand mintájára – nyugodtan nevezhetünk radio on demandnak. Lényege, hogy az ember végre nincs kiszolgáltatva a más ízlésû szerkesztők kényének-kedvének, s olyan mûsort hallgathat a nap minden percében, ami neki tetszik.
Miután a piac a többmagos processzorok megjelenése után már kikényszerítette, hogy a szoftverszállítók foglalat alapján számolják ki a licencdíjat, újabb gondot jelent a virtualizáció.
Bejegyzést – blogot – készíteni és feltenni a webre nemcsak vezetékes, asztali PC mellől lehet, hanem mobileszközzel is. A mobilbloggingnak – rövidebben a mobloggingnak – még üzleti haszna is lehet.
Több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt a szélessávú internetkapcsolatok száma Magyarországon, de a felhasználás terén még nagyok az elmaradásaink.
Nem elég kitalálni az új termék- és szolgáltatáskonstrukciókat, át kell tudni ültetni a gyakorlatba is. Ezt biztosítja többek között egy hatékony banki back-office rendszer.
Ismét érdekes esztendő elé néz a médiaipar. A felhasználók által készített médiatartalmak fokozott, eddig soha nem látott mértékben egészítik ki a hagyományos piaci szereplők termékeit, s tovább nő
a virtuális világok szerepe is.
Ahol van igazi szélessávú internet-hozzáférés, ott jöhet az iptv.
Noha vannak még megoldatlan problémák, jön is. Egyre több helyen, egyre több új szolgáltatással.
A jövőben azok a vállalati informatikai szervezetek prosperálnak majd, amelyek megértik, hogy nem elég az üzleti igények szolgai teljesítése, hozzá kell járulniuk a vállalat növekedéséhez is. Ebben a fogyasztói it is egyre nagyobb szerepet kap.
Magyarországon még nem volt olyan it-projekt, ahol az energiafelhasználás csökkentése kiemelt szempont lett volna. Elsősorban nem a környezet védelme vagy az energiaköltségek növekedése lesz az, ami az alacsonyabb fogyasztású megoldások felé mozdítja majd a piacot.
Azok a vállalatok mûködtetnek sikeres tudásmenedzsment-programokat, amelyek a kultúrájuknak megfelelően építették be a rendszerbe a tudásmegosztó megközelítést.
