2023 nehéz év volt a fintech-piac számára. A mesterséges intelligencia pénzügyi szolgáltatásokba való integrálásától a blokklánc-technológiák széles körű elterjedéséig az új fejlesztések növelték a hatékonyságot, és új utakat is nyitottak a pénzügyi integráció előtt. A magyar fintech eseményeiben a hazai BNPL (buy now, pay later, azaz halasztott fizetés) piac két nagyágyúja, Berényi Benjamin, a PastPay ügyvezető igazgatója és társalapítója, valamint Bruzsa Géza, az Instacash társalapítója és vezérigazgatója segített eligazodnunk.
◼︎ Kihalási események 2023-ban
Berényi Benjamin a tavalyi évet értékelve visszaigazolta, hogy az elég nehéz volt a fintech szektor számára, főképp az érettebb fázisban lévő cégeknek a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt. A magántőke-piacok befagytak, óvatosabbak lettek a befektetők, és ezzel egy kényelmes, talán kényeztetőnek is nevezhető korszak ért véget. A fintech nagyon sokáig az egyik legnépszerűbb és legmagasabb összegeket vonzó startup-ágazat volt, tavalyi azonban az ESG, és az MI (AI) szektora is lehagyta, sőt mindkettő bőséggel le is előzte a fintechet.
A tavaly a fintechekre beköszöntött nehezebb világ a PastPay vezetője szerint alapvetően pozitív folyamatot jelzett, hiszen a 2020-21-es extrém piaci kilengések után kicsit normalizálódott, tisztult a piac. Ugyanakkor voltak, akik nem tudtak tőkét bevonni, és olyanok is, akik nem tudták folytatni a működést, de összességében 2024-re pozitívabb várakozással tekint az egész fintech-szektor. Bruzsa Géza szerint a fintech piacot általánosságban nézve a legtöbb szereplő számára a legnagyobb kihívást két dolog jelentette:
– a kockázatitőke-befektetések hiánya, illetve amit egyszerűen fogalmazva csak a tőkepiac kiszáradásának vagy forráshiánynak nevezhetnénk. Akik forrásbevonás előtt álltak, nehezebb helyzetbe kerültek, a korábbi évekkel ellentétben lényegesen lecsökkent azoknak a hazai befektetőknek a száma, akik aktívak voltak a piacon. A külföldi befektetők szemében pedig sajnos egy magyar fintech-cég mindaddig nem elég vonzó, amíg nincs külföldi jelenléte.
– azon fintech-szereplők piaca, amelyek szigorúan véve bankokat vagy biztosítókat szolgálnak ki valamilyen formában, vagy ezeket segítik, lelassult, vélekedett Berényi Benjámin. A sales-ciklusok hossza megnőtt, mivel a megcélzott pénzpiaci szereplőknek átrendeződtek a prioritásaik a gazdasági válság okán, és ezért kevesebbet költenek. A digitális hitelezésben, és a BNPL-piacon egyértelműen az a mikroökonómiai trend, hogy minden megdrágult, a fogyasztóknak csökkent az elkölthető szabad kapacitásuk, a havi likviditás szűkült, ami egyértelműen a fogyasztási hitelek és a részletfizetések piacának erősödését hozta el, világított rá Bruzsa Géza. Ráadásul a hazai piacra lépett a világ legnagyobb BNPL-szolgáltatója, így akik nem szeretnének erről a piacról lemaradni, lépéskényszerbe kerültek.
Nyitottak lettek az emberek a részletekre
Olyanok is vesznek igénybe részletfizetéseket, akik korábban voltak hajlandók. Ez nem azt jelenti, hogy elszegényedtek vagy eladósodtak. „A BNPL kényelmi szolgáltatás, ezen keresztül megtehetjük, hogy nem kell egy összegben kifizetni több százezer forintot egy termékért vagy szolgáltatásért, ha az ügyfél likviditási szempontból rendben van”, tette hozzá Bruzsa Géza.
Berényi Benjamin sem tapasztalt túl nagy aktivitást tavaly a fintech-szektorban. Azok a cégek tudtak előrelépni, amelyeknek már volt tőkéjük, de még náluk is a hatékony működés került előtérbe, sokan költségeket optimalizáltak, voltak leépítések, és az volt a jellemző fókusz, hogy minél profitálbilisabban működjön a cég. Idén elfogyhat a tavalyi tőkehiányos piacon a befektetőktől kapott válság-áthidaló (bridge-) pénz. „Aki ezt követően nem lesz képes talpra állni, és minden bizonnyal lesznek ilyenek, az becsukhatja a boltot”, mondta el lapunknak Berényi Benjamin.
A hazai piac nagyon szabályozott, az MNB az egyik legszigorúbb az egész EU-ban, szorosan kontrollált működést vár el a hazai fintech-ektől, ezért is van sokkal kevesebb magyar fintech-cég nemzetközi összehasonlításban. A belépési korlátok magasak, nehéz a megfelelőség biztosítása, aminek az a pozitívuma, hogy a felhasználók nagyobb biztonságban érezhetik magukat, a negatív oldala viszont az, hogy a versenyt és ezáltal az innovációt is korlátozza. „Az MNB-nek éppen az a célja, hogy a kevésbé érett innovációkat ne engedje a piacra, megvédve ezzel a fogyasztókat az esetlegesen bedőlő fintech-ek okozta veszteségektől”, magyarázta el Berényi Benjamin.
B2B BNPL
A PastPay B2B BNPL szolgáltatást kínál. Ezzel a kereskedőknek segítenek abban, hogy az üzleti vevőiknek flexibilis fizetési feltételeket nyújthassanak. A hosszabb fizetési határidők azt eredményezik, hogy a B2B-kereskedők új ügyfélszegmenseket tudnak megszólítani, növelik a vásárlói lojalitást és ezáltal 20-30%-kal tudják növelni B2B-bevételeiket. Berényiék megküzdöttek azért, hogy megszerezhessék a pénzügyi licencüket, és végül MNB által szabályozott pénzügyi vállalkozás lettek, minden előírásnak megfelelve. Ez a piacra kerülés feltétele mellett tekinthető egyfajta üzleti jó gyakorlatnak is, hiszen a cég ennek mentén sok olyan dolgot megvalósított, amit nem feltétlenül tett volna meg korai fázisban. Viszont nem tudtak teljesen az ügyfél-akvizícióra koncentrálni, ami pedig egy korai fázisú startupnál igen fontos, hanem a compliance, az adatvédelmi, és egyéb előírt dolgokat kellett előtérbe helyezni. Ez az elején hátrányt jelentett a nyugat-európai versenytársakkal szemben, amelyek kevésbé szabályozott piacon működnek, de közép- vagy hosszú távon már pozitívum is lehet, hiszen a cégnek túljutottak az alap építőelemek lehelyezésén.
B2C BNPL
Az Instacash white label (kereskedőre márkázott) BNPL-szolgáltatást, illetve platformot fejlesztett, amelyet kereskedőknek, illetve szolgáltatószektorban működő cégeknek nyújtanak, akik így azonnali hitelbírálatot képesek biztosítani bármiféle papíralapú dokumentum benyújtása nélkül a vásárlóik számára, vagyis ez a megoldás gyakorlatilag B2C-végponttal rendelkezik. Az elbírálás természetesen bankszámlaadatokra épül, amit úgy oldanak meg, hogy minden magyarországi bankkal integrálódtak, és az azonnal lehívható bankszámlatörténeti adatok alapján minősítik az ügyfeleket egy mindössze néhány perces, teljesen online folyamat során. Esettanulmányok szerint a konverziós ráta átlagosan háromszor jobb, mint az áruhitel esetén, a kosárérték pedig 25 százalékkal magasabb. A BNPL-t használók átlagéletkora 40 év, átlagos nettó jövedelmük meghaladja az 550 ezer forintot: Magyarországon a BNPL nem a tinédzserkorosztály adósságcsapda-kockázatos fizetési módja, mint a tengerentúlon. Inkább az körvonalazódik, hogy egy új, innovatív, a digitálisan érett, tehetősebb és tudatos vásárlók kényelmi szolgáltatása lehet a következő években.
