Az év végén illetve elején – kissé rendhagyó módon – szeretnénk számot vetni 2023 jeles technológiai eseményeiről, valamint a jövő évi elképzelésekről szigorúan szubjektív szemszögből. Ebben a tárcában vezető szerkesztőnk, Kenczler Mihály osztja meg gondolatait Önökkel.
Amikor nyilvánosságra került a Microsoft 10 milliárd dolláros befektetése az OpenAI-ba, már tudtam, hogy az év erről fog szólni a médiában. Ezt még megtámogatták Satya Nadella és maga Bill Gates nyilatkozatai, melyek szerint a generatív MI megjelenése a tűz vagy az internet feltalálásával egyenértékű innovációk.
Épp csak az a baj, hogy a mesterséges intelligencia az ezredforduló környékén – amikor az alfa generáció született – egyszer már felszárnyalt, majd eltűnt, gyaníthatóan beépült a tőzsdei kereskedés szabványos eszköztárába, alá nem támasztott és laikus sejtésem szerint fontos szerepet játszott a 2008-as világválság kialakulásában azzal, hogy erősen javasolt műveletekként jelölt meg egyes magas kockázatú és magas hozamúnak ítélt befektetéseket.
Ugyanekkor már volt okostelefon, de a 2007-ben született Siri csak 2010-ben épült be az Apple termékekbe, a „Her” című film tíz, az „Ex Machina” kilenc éves. Ezekben az időkben a Google Fordító már több 10 nyelven működött, az iTunes nagy gyakorlatot szerzett használóinak „buborékba” zárásában.
Arra akarok kilyukadni, hogy az MI körüli mostani felhajtás nem technológiai, hanem médiajelenség.
Amikor én 50 évvel ezelőtt egyetemre jártam, azt tanították, hogy a számítógép a szellemi rutinmunka eszköze. Öt év múlva (1981-ben) piacra került az IBM PC, tekintsük ezt a dátumot az emberek és számítógépek közötti bensőséges kapcsolat kezdetének. Ma, 42 évvel később (nevezetes szám, ugye) a generatív MI általános használatba kerülésével ez a „szellemi rutinmunka eszköze” meghatározás újra erős érvénybe került, mondhatni
az emberek és számítógépek ezen a nevezetes évfordulón megerősítették szoros összetartozásukat.
Az én hozzájárulásom mindehhez az lehetne, hogy az MI-t a végfelhasználó számára futtató gépeket nevezzük ezentúl „okosszámítógépnek”. (Angolul is működik: „smartcomputer”…) Az okostelefon, okos város, okos otthon stb. után nem is olyan nagy újdonság.
