Lehet, hogy nagy a felhajtás a generatív mesterséges intelligencia körül, de ez nem jelenti azt, hogy ne rejtene kiaknázható üzleti értékeket. Az általa kínált hatékonyságnövekedés minden szektor számára elérhető, de a gondolkodást és a kísérletezést már most el kell kezdeni – tanácsolja Jérôme Cadiou, a Capgemini Magyarország ügyvezetője és alelnöke.
◼︎ Érték a felhajtás mögött
– Nagyszabású kutatást készített a Capgemini a generatív MI nagyvállalatokon belüli megítéléséről. Miért vágtak ebbe bele, és mi volt a legfontosabb tanulsága a kutatásnak?
– Globális tanácsadóként és rendszerintegrátorként nem most ismerkedtünk meg a mesterséges intelligenciával, számos területen alkalmaztuk a technológiát. Az elmúlt egy év azonban jelentős lépést hozott a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) területén. Nyilvánvaló volt, hogy nem csak a magánembereket érdekli a ChatGPT és társai, hanem a vállalati vezetőket is – mi arra voltunk kíváncsiak, hogy ez milyen mélyen és milyen módon fészkelte be magát a gondolkodásmódjukba. A sejtéseink aztán beigazolódtak: a felmérésből feketén-fehéren kiderült, hogy a generatív mesterséges intelligencia gyakorlatilag mindenütt téma az igazgatótanács ülésein. Nem mindenütt kezdték el kipróbálni, bevezetni, de beszélni mindenütt beszélnek róla.
– Az kiderült, hogy miért foglalkoztatja őket? Fontosnak tartják üzleti szempontból, vagy csak felültek az óriási hírverésnek, és megjelent a FOMO-effektus (fear of missing out, a ki- és lemaradástól való félelem)?
– Mind a kettő jelen van, de szerintem nem is zárják ki egymást. Az infokommunikációs szektorra amúgy is jellemző, hogy egy-egy technológia körül óriási hype alakul ki – de ez nem jelenti azt, hogy az adott technológiának ne lenne tényleges üzleti haszna. A mi szerepünk pontosan az, hogy az ügyfeleinkkel együttműködve lebontsuk a hype-ot a hasznos dolgokról, és a nagy zaj közepette megtaláljuk azokat az üzleti területek és felhasználási módokat, ahol a generatív MI valódi hozzáadott értéket kínálhat a vállalatnak.
A megkérdezettek 59 százaléka mondta azt, hogy a vezetőség erősen elkötelezett a GenAI mellett; 39 százalék válaszolta az, hogy egyelőre kivár; és csupán két százalék volt azon cégek aránya, ahol a vezetőség nem volt meggyőződve a generatív MI előnyeiről. A számok mögött biztosan van némi FOMO-hatás is, senki sem szeretne lemaradni, de azért az tisztán látszik, hogy senki nem engedheti meg magának, hogy legalább a gondolat szintjén ne foglalkozzon a generatív MI-vel.
– A jelen helyzetben kinek van igaza: annak, aki már használja, vagy annak, aki még kivár?
– Ezt a kérdést minden új technológia esetén fel lehet tenni, és fel is teszik. Egyértelmű válasz nincs rá, az adott szektortól, adott vállalattól, a versenyhelyzettől függ. Igen lényeges például a szervezet innováció-menedzsmentjének érettsége. Mennyire hatékonyan képes kezelni a változásokat, van-e tapasztalata az új technológiák gyors bevezetésében? Ahol erre vannak kialakított folyamatok, dedikált csapatok, ahol az innováció bele van kódolva a szervezet DNS-ébe, ott gyorsabban lép a szervezet. Ahol ez nincs meg, ott várnak, vagy szakértő partner segítségét veszik igénybe.
– Hol tartanak most a legbátrabbak az úton?
– Világszerte több mint 100 projektben veszünk részt a generatív MI területén. Jól látszik, hogy most még mindenki egy kicsit tapogatózik, keresi az utakat. Megvalósíthatósági és értékteremtő kísérleteket kell folytatni, proof of concepteket és proof of value-kat kidolgozni, hogy kiderüljön: az adott vállalatnál milyen területen milyen értéket hozhat az MI. Amikor ezzel megvagyunk, akkor tudunk továbblépni a szélesebb körű megvalósítás felé. Több cégnél ez már megtörtént.
– Milyen előnyöket várnak leginkább a vezetők a generatív mesterséges intelligenciától?
– Mint az új technológiáknál általában, itt is a hatékonyság növelése az elsődleges remény és cél. Most összességében a kutatás szerint átlagosan 7-9 százalékos hatékonyságjavulást várnak a cégvezetők, ami persze szektortól és felhasználási területtől függően lehet sokkal nagyobb vagy valamivel kisebb is. A termékek és szolgáltatások tervezésében, az ügyfélkapcsolatok és az ügyfélszolgálat minőségének emelésében, a belső folyamatok áramvonalassá tételében, és mindezzel együtt a költségek csökkentésében számítanak a leginkább a GenAI segítségére a vállalatvezetők.
– Milyen konkrét felhasználási területekre gondolhatunk itt?
– A legnyilvánvalóbbak azok a területek, ahol valamilyen szöveges tartalmat kell létrehozni. Hogyan tudjuk jobban megválaszolni az ügyfelek kérdéseit a call centerben; hogyan használhatjuk a GenAI-t a releváns információk hatékonyabb megtalálásához. Nagy potenciált látunk az önkiszolgáló ügyfélszolgálatban. Az informatikában segíthet a kódolásban vagy a teszteléshez szükséges szintetikus adatok előállításában. Számos olyan lehetőség adódik, amelyek egy kisebb magyar cég számára is kiaknázhatók lennének – a fontos az, hogy a vállalat maga is kezdjen el gondolkodni, nézze meg, hogy hol vannak a fájó pontok és milyen megoldás lenne alkalmas oda.
– Számomra meglepő volt a felmérésben, hogy a gyártóipar milyen óriási potenciált lát a generatív mesterséges intelligenciában – pont az a szektor, ahol végső soron fizikai termékeket kell előállítani. Itt hogy jön képbe a GenAI?
– A generatív MI nemcsak szövegeket, képeket, videókat tud előállítani, hanem mondjuk tervrajzokat is. Betápláljuk a jelenlegi terveket, megadjuk a szükséges fizikai paramétereket, és azt kérjük, hogy tervezzen hasonló alkatrészt kevesebb anyag felhasználásával. Gondoljuk meg, milyen óriási jelentősége lehet a repülőgyártásban, ha bizonyos alkatrészek tömegét 20-30 százalékkal tudnánk csökkenteni! Az MI könnyedén kilép a mérnököt esetleg korlátozó gondolkodási sémákból, és teljesen új ötletekkel áll elő – több cég már kísérletezik is ezzel.
– Az előnyök hajszolása mellett mennyire figyelnek a vezetők az MI hátulütőire, veszélyeire?
– Az biztos, hogy túlnyomó többségük, 74 százalékuk szerint az előnyei nagyobbak, mint a kockázatai. Ezzel együtt sem szabad elmenni az MI árnyékos oldala mellett. Rögtön ott van a költség: nem csak a közvetlen költségek, hanem annak az energiának a költsége is, ami az MI betanításához és használatához szükséges. Az MI használata növeli a cégek karbonlábnyomát, ami pedig mind fontosabb számos vállalat számára.
A másik nagyon fontos kérdés a bizalom és a felelősség. Olyan MI-megoldást kell létrehoznunk, amelyet tudunk kontrollálni, amelyik előítélet-mentes, amely tiszta adatokból táplálkozik, és amelynek válaszait, eredményeit tudjuk validálni.
Számtalan tisztázásra váró kérdés van – kockázatok azonosítása, adatforrások átláthatósága –, és ezeket ráadásul jogszabályi szinten kellene megválaszolni. A többiben viszont tudunk segíteni az ügyfeleinknek.
