Egyre népszerűbbek a nyílt forrású szoftverek a vállalati szektorban

Számos, a vállalati szférában dolgozó fejlesztő hozzájárul a nyílt forráskódú szoftverek terjesztéséhez azzal, hogy üzleteik modelljében újfent helyet kapnak az ilyen típusú programok. A cégeknek ez több szempontból is hasznára válik; egy 2018-as felmérés szerint a nyílt szoftverek bevezetése csökkentette a termékek piacra kerülésének idejét és javította a fejlesztők hatékonyságát.

◼︎ A nyíltság természetes ökoszisztéma

Nyílt forrású az a szoftver, amelynek forráskódja nyilvánosan elérhető, bárki hozzáférhet, önállóan használhatja a kódot, javíthatja a projekt általános funkcionalitását és felépítését. A változtatást dokumentálni kell úgy, hogy átlátható legyen, ki, mikor, mit módosított. A forráskód általában nem egy, hanem jellemzően több (sok) programszöveg-fájl, amelyek egymástól függetlenül módosulhatnak; a működő szoftverhez egy pontosan meghatározott forráskód-halmaz szükséges, ez nevezik kódfüggésnek, amely sok kompatibilitási probléma forrása.

Minden nyílt forrású szoftver (open source software, OSS) tartalmaz egy terjesztési licencet. Ez a licenc biztosítja, meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a programozók használhatják, vizsgálhatják, módosíthatják és terjeszthetik a szoftvert. Nem gátolja a fejlesztőket abban, hogy innovatív ötletekkel álljanak elő. Az OSS-ben dokumentálni kell a változtatásokat, valamint a forráskód módosításakor alkalmazott eljárásokat. A módosított (javított) szoftver a licencfeltételektől függően továbbra is szabadon hozzáférhető.

Minden „is” nyílt forrású

Az internetet és a felhőt, a digitalizáció legfontosabb „közműveit” nyílt forráskódú szoftverek hajtják. OSS többek között a BIND névkiszolgáló, az Apache, a Sendmail levélszerver, a WordPress, illetve annak két riválisa. Az Android operációs rendszer is nyílt a maga módján, ezért tud minden közepes és nagy gyártó saját verziót forgalmazni, ez a „fragmentáció”: ahány gyártó, annyiféle Android…

A dinamikus weboldalak programkönyvtára és kiszolgáló-oldali PHP programozási nyelve is OSS, és piacvezetők a maguk nemében. A világ 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének 92,4%-a OSS GNU/Linux operációs rendszert futtat.

A webes keresők piacvezetője, a Google (Alphabet) Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét, olyan közismert, nyílt forráskódú programokat is készítve, mint a Google Chrome böngésző és a piacvezető okostelefon-platform, a már említett Android. Az Oracle az Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezte piacvezető adatbázis-kezelőjét.

Az Oracle által később felvásárolt Sun Microsystems az OpenOffice.org (irodai szoftvercsomag, ma LibreOffice néven ismert) után hardvereinek operációs rendszerét, a Solarist, valamint Java fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A Microsoft több termékét is, például az Ajax Control Toolkit-et, az IronPython-t vagy az XML Notepad-ot tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi fejlesztőoldalán, a CodePlexen.

Emellett a világ legnépszerűbb videólejátszó programja, a VLC, a chess.com legnagyobb riválisa, a lichess.org, valamint a Bittorrent is nyílt forráskódú szoftverekkel működik. Említeni sem kellene, de a mesterséges intelligencia alapszoftverei is nyílt forrásúak. (A betanításhoz használt adathalmazok viszont nem azok…)

A Research and Markets szerint a nyílt forráskódú szolgáltatások piaca a jelenlegi ütemben haladva évente több, mint 21,6 százalékkal fog növekedni, piaci értéke pedig 2026-ra elérheti a 66,8 milliárd dollárt.

A nyílt forráskód néhány személyisége

A nyílt forráskód nem egy önkéntes mozgalom, hanem egy üzleti modell. Bármit, amitől a nyílt forrású szoftvert egy adott helyen egy adott célra használni lehet, azt informatikai szolgáltatásként egy vagy több vállalkozás szállítja a megrendelőnek. Miután a világ legnagyobb IT-vállalatai informatikai szolgáltatók, érzékelhető a nyílt forráskód üzleti jellege. A szolgáltatás pedig azért egyre népszerűbb vállalkozás, mert a bevételei időarányosan keletkeznek, nem úgy, mint termékek értékesítése nyomán.

Nemcsak a felhasználó cégek, hanem a fejlesztők számára is üzleti modell a nyílt forrás. Minden feladatot megoldottak már egyszer, ha valaki feltette a Githubra, a nyílt szoftverek legfontosabb, önkéntes alapon működő „lerakatába”, akkor csak meg kell találni, és fel lehet használni. Szoftverfejlesztők milliói működnek így: megoldják a feladatukat egy vagy több nyílt szoftver adaptálásával, és az eredmény forrását, a módosításokat és módszereket megfelelően dokumentálva felteszik a Githubra. Amikor egy-egy feladat megoldására sokaknak nyílik szüksége, akkor kialakul egy közösség, amelyben a tagoknak közös az érdeke, és segíteni tudnak egymásnak. Az adott feladatban kezdők ezekben a közösségekben támogatást találhatnak.

Van néhány „nagy”, és számtalan kisebb OSS-projekt. A nagyobbak saját kódlerakatot és azt kezelő szervezeteket alakítottak ki: ilyen a Linux operációs rendszer, a Kubernetes nevű felhős konténermenedzsment, a LibreOffice irodai csomag, a Blender 3D modellező és animációs szoftver, az Inkscape vektoros rajzoló, a Firefox böngésző és Thunderbird levelező „gazdája” a Mozilla Foundation, a PHP, Python, JavaScript stb. programozási nyelvek, és még sorolhatnánk. A nagyobb projekteknek hierarchikusan felépülő támogatói közössége alakult ki, a legfelsőbb szinten főállású alkalmazottakkal.

A hozzájárulók sem feltétlenül önkéntesek. A nagyobb projektek azért nagyok, mert nagy rájuk a kereslet, ezért a kapcsolódó szolgáltatás jövedelmező üzlet. Az illem úgy diktálja, hogy a nyílt forrású szoftverrel elért jövedelemből legalább a kód feltöltésével és/vagy a projekt fejlesztéséhez való hozzájárulással fizetni kell. Például a LibreOffice fejlesztését végző százak között tíznél is több főállású NISZ-alkalmazott van: a NISZ a magyar állami szervek számára is nyújt irodaiszoftver-szolgáltatásokat.

6 ok, hogy miért szeretik a vállalatok a nyílt forrású szoftvereket

1. Megoldja a beszállítóhoz kényszerülés problémáit Ha a vállalatok saját szoftvert, platformot vagy adatbázist használnak, nehezen tudnak áttérni más alternatív szállítókra anélkül, hogy üzleti zavarokat és többletköltségeket szenvednének el. Ezt a helyzetet általában „vendor lock-in” néven ismerik. A feltörekvő szervezetek különösen hajlamosak erre, mivel a kezdeti szakaszban értelmes megoldások egyre kevésbé jól működnek, ahogy növekednek.

2. Vonzza a tehetséges közreműködőket A nyílt forráskód rengeteg tehetséget vonzott világszerte, és számtalan lehetőséget nyitott a fejlesztők számára. A szervezetek szívesen fektetnek be az olyan fejlesztőkbe, akik a céget más módon is képesek erősíteni.

3. Erős közösséget épít A nyílt forráskódú szoftverek egyik legfontosabb előnye a közösségorientált kultúra. Mivel az együttműködésre, a kommunikációra és arra az elképzelésre épít, hogy nincs „győztes”, a nyílt forráskódú közösségek hatékonyak. Mindenki ugyanannak a csapatnak a tagja, és ugyanazért a célért dolgozik.

4. Magasabb minőségű szoftver A piacvezető nyílt szoftvereket a világ több ezer programozója hozza létre és kezeli, akik különböző technológiákban, területeken és projektekben jártasak. Még az egyetlen fejlesztő által írt nyílt forráskód is jobb minőségű lehet, mint egy cég belső fejlesztésű kódja, mivel a nyílt kódot több ezer tech-szakember fogja átnézni – senki sem akar ilyen tömeg előtt leszerepelni.

5. Javítja a biztonságot A nyíltság miatt az OSS sebezhetőbbnek tűnik a biztonsági fenyegetésekkel szemben. De a sebezhetőségek és a biztonsági rések a forráskóddal együtt hozzáférhetők, ezért a nyílt forráskódú szoftverek átláthatósága valójában előnyös. A potenciális hibákat gyors ütemben fedezik fel és javítják a hatalmas, egyesített erőforrásokból és fejlesztőkből álló közösség segítségével.

6. Költséghatékony Az OSS jelentősen csökkentheti a fejlesztési költségeket a kereskedelmi licencű szoftverekhez vagy akár a saját fejlesztésű szoftverekhez képest. A megtakarítások a beszerzéssel kezdődnek, és a telepítéssel, támogatással és karbantartással folytatódnak. Elkerüli a fent említett vendor lock-in helyzetet, ezen belül a „zárt” rendszerekhez kapcsolódó konzultációs buktatókat, a szerződtetett szakértők a folyamatos, közösségi támogatás előnyeit élvezik.

Néhány hátrány

Kompatibilitási problémák A hardverek sok típusának speciális illesztőprogramokra van szüksége a nyílt forráskódú programok futtatásához, ezek pedig gyakran csak a berendezés gyártójától érhetők el. Ez potenciálisan növelheti a projekt költségeit. Ha létezik is nyílt forráskódú illesztőprogram, előfordulhat, hogy az nem működik olyan jól a szoftverrel, mint a „zárt” illesztőprogram. Amikor a nyílt forrású rendszer elemeit más-más közösségek fejlesztik, ezek nem figyelnek egymás verzióinak összeférhetőségére: ezt a szerződött, támogató személyeknek, szervezeteknek kell megoldania – ami nem ingyenes.

Rejtett költségek A szoftver maga ingyenes, de az üzemeltetése és támogatása nem az. Szükség lehet egy másik, nem ingyenes hardverre a szoftver használatához. Előfordulhat, hogy a cég dolgozói nem ismerik a szoftver egyes vagy összes funkcióját, és szükségük lehet támogatásra, képzésre.

Integráció A nyílt rendszert illeszteni kell a meglévő rendszerekkel, például bérszámfejtő szoftverrel, ügyféladatbázisokkal stb.

Biztonság A nyílt forráskódú projektek közreműködői általában nem biztonsági szakértők. Elsősorban a funkcionalitás támogatásával járulnak hozzá a termékhez, és előfordulhat, hogy nem veszik figyelembe a biztonsági szempontokat. Emiatt az OSS olyan biztonsági kockázatokat rejthet magában, amelyeket a kiberbűnözők az átláthatóság révén kihasználhatnak.  Károsíthatják is a nyílt forráskódú szoftvert használó rendszereket, ami a szoftvert használó cégek tömegeinek okozhat súlyos károkat.

Mindezek ellenére az együttműködés és a megosztás révén a szoftverek könnyebben elérhetővé váltak. A nyílt forráskód jövője fényes, és piaca gyorsabban növekszik, mint más informatikai területeké. Az elkövetkező évtized innovációiban jelentős szerepet játszanak majd az OSS-ek.

Borbándi Dániel –Kenczler Mihály