Ahogy a hangfelismerő és beszédszintetizáló technológiák egyre érettebbé válnak, a minket körülvevő digitális világgal való interakcióhoz szükséges billentyűzetgépelés napjai vége érhetnek — hamarabb, mint azt sokan gondoltuk.
Egyes munkahelyek nagyobb kockázatokkal járnak, mint mások. A jelentős kockázatokkal járó napi szintű szakmai tevékenységet végző emberek is profitálnak a hang által nyújtott biztonsági előnyből — csakúgy, mint az a társadalom, amely ezektől a magasan képzett emberektől függ.
Parancsok a pilótafülkében
A hagyományos repülésben a pilóták a légiforgalmi irányítás diszpécsereinek rádióján keresztül kapják a parancsokat. Miután a pilóták megkapják az információt, a szemük és a kezük segítségével meg kell keresniük és meg kell nyomniuk egy sor gombot, hogy ugyanezeket a parancsokat továbbítsák a repülőgépnek. A hangvezérelt világban ez az időpazarló, hibalehetőségekkel járó lépés megszűnik. A hangátvétel első szakaszában a pilóták egyszerűen csak néhány szót fognak tudni mondani anélkül, hogy szemüket levennék a körülöttük lévő kezelőszervekről, és a repülőgép máris reagálni fog. Geoff Shapiro, az egykori Rockwell Collins Advanced Technology Center emberi tényező mérnöke szerint ez a váltás fél percről nyolc másodpercre csökkenti az egyszerű navigációs parancsok bevitelére fordított időt — ez hatalmas előrelépés olyan körülmények között, amikor néhány pillanat is kritikus lehet. A második szakaszban, amint a pilóták felismerik és elfogadják az MI válaszát, a repülőgép automatikusan követni fogja a légiforgalmi irányítás utasításait, és csupán arra kéri a pilótát, hogy erősítse meg azokat.
A hangvezérelt mesterséges intelligencia legújabb képességeit integráló hangfelületi megoldás több szempontból is javíthatja a légitársaságok biztonságát. A rendszer öntudatosságot és azt a képességet kapja, hogy proaktívan közölje állapotát és állapotát a pilótákkal, és ezáltal figyelmeztesse őket a problémákra, még akkor is, amikor egyébként figyelmetlenek lennének. Az egyre hatékonyabb hangtechnológiai eszközök — például az automatikus beszédfelismerés és a természetes nyelvi megértés — segítségével lehetővé teszi továbbá, hogy a repülőgép vezérlőrendszerei feldolgozzák a társalgási beszédet, és annak alapján cselekedjenek, így a pilóta parancsainak végrehajtása gyorsabb és pontosabb lesz, mint valaha. Megkönnyíti a pilótafülke, a légiforgalmi irányítás, a légitársaság és a karbantartó mérnökök közötti valós idejű kommunikációt, hogy megszüntesse az emberi határozatlanságból vagy téves megítélésből adódó kommunikációs ellentmondásokat. A közeljövőben talán még arra is képes lesz, hogy olyan új hangtechnikai eszközöket használjon, mint a hangbiometria és a valós idejű hangulatelemzés a pilóták által tapasztalt stressz-szintek meghatározására — ez az információ felhasználható a légiforgalmi irányítók és a földön tartózkodók vészjelzéseinek továbbítására.
A hangtechnológia nem fogja megszüntetni az összes hagyományos tevékenységet, amelyre a pilótákat kiképezték. De a kritikus pillanatokban, amikor az irányítótoronyból érkező üzenetekre adott válasz gyorsasága jelentheti a különbséget a túlélés és a katasztrófa között, a hangalapú interfész használata megakadályozza a baleseteket és életeket menthet. A mai repülőgépek már rendelkeznek az ehhez szükséges elektronikával.
Hadászati felhasználás
A repülés egyik olyan területe, ahol a biztonsági kockázatok különösen nagyok, a katonai repülés. Az alabamai székhelyű Dynetics 12,3 millió dollárt kapott a DARPA-tól, a Pentagon híres védelmi-technológiai részlegétől, hogy fejlessze az MI használatát nagy intenzitású légi konfliktusokban. A jelenlegi háromfázisú kutatási/megvalósítási program harmadik mondata egy „realisztikus repülési környezetet foglal magában, amely komplex ember-gép együttműködéssel jár” — beleértve a hangkommunikációt is.
Az amerikai légierő nem egyedül törekszik erre a technológiai előnyre. A MiG-35, a rendkívül fejlett orosz vadászrepülőgép következő generációja a jelek szerint hangasszisztenssel lesz felszerelve, amely nagy nyomás alatt álló helyzetekben tanácsokat ad. Dmitrij Szelivanov tesztpilóta elmondta:
„Ritának hívjuk a hangkommunikátort. A hangja még akkor is kellemes és nyugodt marad, ha tűz éri el a hajtóművet. Nem beszél állandóan, csak akkor tesz ajánlásokat, ha a gép valamilyen korlátozáshoz közelít. Harci körülmények között is ad tippeket.”
A hangvezérelt repülés a polgári repülőgépek esetében is fejlesztés alatt áll. Az olyan cégek, mint a Honeywell és a Rockwell, hangalapú interfészeket terveznek a repülés számára, kezdetben a pilóták munkaterhelésének csökkentésére összpontosítva az olyan unalmas feladatok körül, amelyek olyan alapvető, ismétlődő parancsokat tartalmaznak, mint például: „Adja meg az időjárást LAX-ben és minden kritikus időjárást az útvonalon”. A hangtechnológia egyre szélesebb körű és kifinomultabb felhasználási lehetőségei jelennek meg a légi közlekedésben. Vipul Gupta a Honeywell Aerospace Avionics általános igazgatója és csapata mélyen összpontosít a hangvezérlő pilótafülke technológiájának tökéletesítésére, különösen a válaszadási sebességre, amely kulcsfontosságú biztonsági funkció.
Sikerült 250 milliszekundumra, azaz 1/4 másodpercre csökkentetni a hangvezérlő rendszer átlagos válaszidejét, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendszer gyorsabban tud reagálni, mint az emberi pilóta.
Idővel a hangvezérlésű repülőgép-rendszerek a légi közlekedés legtöbb formájában általánossá válnak. Rövid távon azonban a legfontosabb felhasználási esetek az általános repülésben lesznek, ahol az egypilótás üzemeltetők köztudottan túlterheltek, különösen rossz időjárás vagy zsúfolt területek esetén. A „beszédes másodpilóta” biztonságosabbá teheti a repülést a pilóta és az utasok számára egyaránt.
„Repülő autók”
A hangvezérlésű repülőgépek valószínűleg a városi légi mobilitás feltörekvő területén is dominálni fognak, amely magában foglalja a kis repülőgépek használatát a teherszállítástól kezdve a városnéző túrákig a városi és külvárosi légtereken belüli célokra. Az új típusú repülőgépek, például az elektromos, függőlegesen fel- és leszálló (eVTOL — electric vertical take-off and landing) repülőgépek lesznek jellemzők ezen a területen, piacuk a 2022-es nulláról 2028-ra várhatóan 1,75 milliárd dollárra fog nőni. A repülés ezen új területének bővülésével a tapasztalt pilótákból hiány lesz, ezért az iparág most olyan egyszerűsített, hangvezérlésű pilótafülke-rendszereket tervez, amelyeket képzett kezelők tudnak majd irányítani.
Vipul Gupta bizakodó a hangvezérelt pilótafülke jövőjét illetően.
„Lesz egy hangalapú asszisztens a repülőgépben, ahol az utas azt fogja mondani: ‘Hello, vigyél oda’. És a rendszer megteszi.”
A hangvezérelt repülés kihívásai sok szempontból egyszerűbbek, mint például az autonóm autók kihívásai. Egy 6 ezer méter magasan haladó repülőgépnek nem kell szembenéznie a piros lámpákkal, az utcára szaladgáló gyerekekkel vagy a többi sofőrre figyelni, akik a háta mögött haladnak. A szakértők szerint hamarabb lesz biztonságos és hatékony hangvezérlésű repülőgép, mint autonóm autó.
