Világszerte bevett gyakorlat napi szinten használni a mesterséges intelligenciát a kiskereskedelmi szektorban. Magyarországon ez leginkább a webshopok üzemeltetésben merül ki, vállalkozói és vevői oldalról sincsenek teljesen felkészülve az emberek az MI széleskörű használatára. A ChatGPT berobbanása azonban ebben a szegmensben is változásokat generálhat, a kiskereskedelmi szektor szereplői elkezdhetik felfedezni a technológiában rejlő lehetőségeket.
◼︎ Magyarország ismét a követő boly tagja
Arcfelismerő program, intelligens, elektronikus sminktanácsadó, robot, amely kihozza a raktárból a megrendelt ruhát – néhány példa arra, hogy hogyan használják a kiskereskedelemben az MI alapú technológiát a világban. Jellemzően leginkább a nyugat-európai országokban, az Egyesült Államokban, Ázsiában elterjedt az a nézet, hogy a MI a kiskereskedelem fejlesztésének mozgatórugója lehet. Az első mesterséges intelligencián alapuló technológia élelmiszerboltok üzemeltetésében jelent meg a világon és Magyarországon is, azóta az alkalmazásuk külföldön széles spektrumon fejlődik.
Az Amazon volt az első
Az Amazon GO boltjai voltak az első, személyzet nélküli élelmiszerboltok Seattle-ben. A boltokban a vásárló csak bemegy az üzletbe, leveszi az árut, és kisétál vele, miközben a letöltött applikáción keresztül fizet. Az amerikai Walmart azóta tovább ment, a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi áruházában robotok járőröznek a folyosókon: a polcokat pásztázzák a feltöltésre szoruló dolgok vagy a megváltoztatandó árcédulák után kutatva. A legnagyobb raktárszupermarket, a Sam’s Club is az MI-vel tette egyszerűbbé a raktárvásárlást, és nemrég megnyitotta üzletének kisebb, kifejezetten mesterséges intelligenciával működő változatát Sam’s Club Now néven. Az áruházban a vásárlók anélkül vásárolhatnak, hogy a hagyományos pénztári sorokon végig kellene menniük.
Jelentős innováció külföldön a ruha-és szépségipari termékeket forgalmazó kiskereskedelmi szektorban figyelhető meg. Az American Eagle elsőként hozott létre interaktív öltözőket az üzleteiben. A vásárló, ha a próbafülkében rájön, hogy mégse passzol rá a méret, akkor beolvassa (szintén applikáció segítségével) a kívánt darabot, a kint lévő alkalmazott értesítést kap, így azonnal a vevő segítségére siet. Ugyanilyen interaktív öltözőket külföldön a divatáru-kiskereskedő H&M és a Zara is alkalmaz, valamint interaktív árukiadó rendszereket is. A Zara nemrégiben kezdte el arra használni a robotokat, hogy segítsenek a vásárlóknak, amikor a rendelésért jönnek. Az üzletbe érve a vevők beírnak egy átvételi kódot, amely elindítja a robotot a raktárban, és az, amint megtalálja a rendelést, szállítóautomatával szállítja ki a kívánt árut.
A népszerű ruhaboltok tehát leginkább arra álltak rá, hogy a választást gyorsítsák meg. A japán Uniglo ennél tovább ment, ők szó szerint a vásárlóik gondolataiban olvasnak. Egyes üzletek MI-alapú UMood kioszkokkal rendelkeznek, amelyek különböző termékeket mutatnak a vásárlóknak, és az agyukban lévő ingerületátvivő neurotranszmitterek érzékelésével mérik a színre és a stílusra adott reakcióikat. Az egyes személyek reakciói alapján a kioszk termékeket ajánl ki a számukra. Hasonló módon akarja kideríteni a North Face is, hogy milyen kültéri ruhadarabra vágyik valójában a betérő kliens. A vállalat az IBM Watson kognitív számítástechnikai technológiáját használja, hogy kérdéseket tegyen fel arra vonatkozóan, hogy hol fogja viselni a kabátot a vevő, és milyen aktív tevékenységet akar csinálni benne. Ezeket az információkat felhasználva a North Face személyre szabott ajánlatokat tud tenni, hogy segítsen a vásárlóknak megtalálni a tevékenységükhöz tökéletes kabátot.
Mindent a szépségért
Az MI használata számos innovációt tesz lehetővé a szépségipari termékeket forgalmazó boltokban is. A Sephora egyes üzleteiben például a Color IQ beolvassa a vásárló arcát, és személyre szabott ajánlásokat ad az alapozó és a fedőfesték árnyalataira. Az Olay emberi munkaerő nélkül ad bőrápolási tanácsokat. Az Olay Skin Advisor segítségével az ügyfelek egy szelfit készítenek a sima arcukról, és az alkalmazás megmondja a bőrük valódi korát.

Magyarországon egyelőre az innováció a személyzet nélküli élelmiszerboltok és kávézók üzemeltetésében érhető tetten. A technológiát a Kende Retail Kft. forgalmazza, az Amazonhoz hasonló fejlesztést alkalmaz. Az átalakítás alatt álló, személyzet nélküli boltjukban, a QuickPickben a vásárló csak leemeli a polcról az árut, és kisétál vele. A Kende jelenleg is számos retail kereskedővel van szerződéskötésben, de a kilétük egyelőre üzleti titoknak minősül. „A mesterséges intelligencia használata a tanuló algoritmusokkal képes a bolti készleteket optimalizálni, a beszerzést a vásárlók igényeire szabottan automatizálni, a hulladék mennyiségét csökkenteni. Az MI-alapú technológia a kiskereskedők számára olyan kulcsfontosságú adatokat tud összegyűjteni, amelyekkel javíthatják a haszonkulcsokat és csökkenthetik a pazarlást”, mondja Ravasz Pálma, a Kende Retail Kft. kommunikációs vezetője.
Magyarországon a társadalom részéről ugyanakkor egyfajta ellenállásba lehet ütközni az MI-hoz hasonló technológiák szélesebb körű használatát illetően. Tilesch György MI-szakértő szerint Magyarországon többek között azért is lehetnek lemaradásban a kiskereskedelmi szektorban a mesterséges intelligencia alkalmazásával, mert itthon eleve eddig mindig jövő időben beszélünk a MI-ról, nem együtt éltünk vele, nem tudatosult az, hogy már a mindennapjaink részét is képezheti. A ChatGPT ugyanakkor hirtelen egy olyan korszakot hozott, amelyben mindenki számára kézzelfoghatóvá vált a mesterséges intelligencia. El kell dönteni a vállalatoknak, szervezeteknek, politikumnak, hogy aktív vagy passzív résztvevői akarnak-e lenni ennek a folyamatnak.
Tilesch György úgy látja, hogy az elmúlt pár hónapban a vállalatok nagyobbik része az utóbbi utat választotta, és aktívan beszállt abba, hogy boldoguljon a tanuló algoritmusokkal. Az MI-kutató szerint a cégeknek, szervezeteknek üzleti stratégiájuk meghosszabbításának kéne érezniük a mesterséges intelligencia alapú technológia használatát. „Itt az emberek, vállalkozások részéről a kivárási taktika nem fog működni. Ugyanakkor az MI szélesebb körű megismertetésében, szabályozásában majd nagyobb fordulatszámra kell kapcsolni, a gazdasági elitnek pedig át kell látnia, hogy mi az, amire való az MI és mi az, amire tilos használni”, állítja.

Egy friss kutatás szerint egyelőre az EU-ban Magyarországon használják a legkevésbé a kiskereskedelemben a mesterséges intelligenciát. „A technológiai háttere sem adott teljesen annak, hogy teljeskörűen kiaknázzuk. Ázsiához, az Egyesült Államokhoz képest mindenképpen fejlettségi hátrányban vagyunk. Az emberek inkább utópisztikus fenyegetésnek érzik a mesterséges intelligenciát, nem egy lehetőségnek”, teszi hozzá.
Ezekkel a kételyekkel Pintér Róbert, a Digiméter vezetője egyetért, az ő kutatásaik alapján is elmondható az, hogy retail oldalon nincsenek még felkészülve se vállalkozói, se vásárló oldalról arra az emberek, hogy lehetőséget lássanak a MI-ben és automatizálják, beépítsék azt a mindennapi működésükbe. A magyar átlagfogyasztó nem is biztos, hogy tudná használni a technológiát, vállalkozói részről pedig a webshopok fenntartásában merül ki az ilyen típusú innováció.
A ChatGPT elterjedésével ugyanakkor bárki számára elérhetővé vált az MI használata, ami ösztönzőleg hathat a retailben mozgó vállalkozásokra és a közeljövőben lehetséges, hogy nem egy idegen dologként tekintenek majd a gépi tanulásra, hanem az üzleti vállalkozásaik organikus meghosszabbításaként.







