„Hey, Siri!”, így indítja a napot reggelente sok millió Apple-felhasználó, így ébresztve fel telefonjának virtuális asszisztensét. Az a tény, hogy az Apple fejlesztői nevet adtak az asszisztensnek, „akit” meg kell szólítani, mielőtt bármivel megbíznánk, bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy a felhasználók jelentős része nevet ad telefonjának. Sőt, nemcsak a telefonjának: laptopjának, asztali gépének, vagy akár a robotporszívójának, illetve az okos otthon többi „alkalmazottjának” is.
◼︎ Nem gépies a gépekkel való kapcsolat
Persze, ez a szokás nem csak az Apple-termékek, vagy akár az okoseszközök elterjedésének köszönhető: régebben sem volt ritka, hogy egy-egy gyakran használt, kézbe illő szerszám saját nevet kapott tulajdonosától. A szokás talán a vízijárművek hagyományos elnevezési kötelezettségében gyökerezik. Azok az eszközök, amelyeket éveken keresztül használunk, fontos szerepet töltenek be a mindennapi életünkben, megérdemelnek egy nevet. Emiatt sokan érzelmileg kötődnek hozzájuk – és ez a kötődés már-már a barátokhoz vagy a házi kedvencekhez való érzelmi kötődéshez hasonló szintet érhet el.
A kütyük személyisége vagy a miénk?
Sokan élőlényként kezelik az elektronikus készülékeket: megszólítják őket, beszélnek hozzájuk. Ha nem működnek, megpróbálják rábeszélni őket a munkára – legyen az mosógép vagy porszívó. Még inkább igaz ez a digitális eszközökre, a telefonokra, számítógépekre. A kalapácsot a munka elvégzése után letesszük – legfeljebb elköszönünk tőle, jó pihenést kívánva. Az okostelefonok, vagy az okos otthon eszközei viszont szinte a nap 24 órájában folyamatosan velünk vannak.
Egy új mobiltelefon kicsomagolása a legtöbb felhasználóból élénk érzelmeket vált ki: a tulajdonos egyszerre érzi magát boldognak, izgatottnak és feszültnek. Ezért legtöbben a telefonjukat nevezik el, „személyesítik meg”. Persze, nemcsak a vadonatúj mobilkészüléknek adhatunk nevet. Bármilyen régi, használt telefon is nevet kaphat, hogy egyedivé váljon egy vicces, aranyos, menő névvel.
| Ők elég jó tudhatják
A Kaspersky Lab egy 1997-es alapítású, számítógépes biztonsági megoldásokat kínáló cég. Szoftverkínálatát antivírus, kémprogram-irtó, levélszűrő és behatolás-megelőző alkalmazások alkotják. A cég központja Moszkvában van. 2015 óta több nyugat-európai és amerikai sajtótermék vádolta meg azzal a Kasperskyt, hogy közeli kapcsolatot ápol az orosz kormánnyal. 2017 óta tilos a cég programjainak használata az amerikai kormány számítógépein. 2018-ban a magyar kormány is megtiltotta használatukat a kormányzati gépeken. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete potenciálisan veszélyes programoknak minősíti ezeket, ezért nem javasolja a Kaspersky Lab termékeinek használatát. Mindennek fényében még inkább megfontolandóak a cég szakemberének javaslatai. |
A nagyobb fórumokon – a Redditen vagy a Quorán – a felhasználók számos topikban osztják meg egymással, hogy ki milyen névvel illeti telefonját és más eszközeit. Ötleteket, tippeket is adnak egymásnak egy-egy újonnan beszerzett kütyü elnevezésére. Találunk itt rokoni megjelöléseket (nagynéni, uncsitesó), filmhősöket (Marvel-karaktereket, rajzfilmfigurákat), sportolókat vagy háziállat-neveket (Blöki, Cirmi) egyaránt. Akinek pedig nem jut eszébe találó név, azok számára a fórumokon recepteket is kínálnak arra, hogy honnan nyerhető inspiráció, ötletforrás:
– a készülék színe (Fekete macska, Cseresznyevirág, Szürkezóna)
– a készülék márkája (Samu, Szia)
– a készülék formája (Kiskocka, Behemót, Vágódeszka)
– saját hobbi (játékkarakterek, mozihősök, sportolók)
– saját kereszt- vagy vezetéknév (S.-D., Meseme)
Felmérés a gépek iránti érzelmeinkről
| Felhasználók és kütyüik viszonya
85% beszél az okostelefonjához Forrás: Kaspersky |
A Kaspersky cég áprilisban felmérte a felhasználók és készülékeik személyes viszonyát. A válaszadók 40 százalékuk ad nevet a digitális eszközöknek, kütyüknek. 63 százalékuk beszél valamilyen módon a készülékéhez – és nem azért, hogy hangutasításokat adjon a számára, hanem például megkéri a készüléket, hogy működjön, vagy megszidja, ha lefagy.
„Az emberek mindinkább kötődnek a digitális eszközeikhez. Emiatt gyakran hajlamosak úgy kezelni ezeket, mintha a barátaik vagy a házi kedvenceik lennének: bizalom és empátia alakul ki a kütyük iránt”, mondja Emad Haffar, a Kaspersky szakértője. „Fontos azonban itt is megőriznünk az objektivitásunkat és a határokat, hasonlóan ahhoz, ahogyan erre az emberi kapcsolatainkban is szükség van. A digitális eszközökbe és robotrendszerekbe vetett túlzott bizalom arra késztetheti a felhasználókat, hogy felelőtlenül megosszák személyes adataikat, csökkenjen egészséges szkepticizmusuk és óvatosságuk, és ennek eredményeként bűnözők áldozataivá váljanak, akik a gépek iránti bizalmat saját céljaikra használják fel.”
Egy szó és mennyi munka!
Az Apple virtuális asszisztensét több mint tíz éve a „Hey Siri” mondattal lehet ébreszteni. Nemrégiben azonban a cég vezető fejlesztői úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a megszólítást. Nem kell azonban megijedniük azoknak az Apple felhasználóknak, akik a szívükbe zárták Sirit: a név nem változik, csak az indító mondat rövidül. A módosítás bevezetése után, ami az idei év második felére, vagy 2024-re várható, elegendő lesz a „Siri!” nevet kimondani az asszisztens indításához.
Az Apple célja ezzel az, hogy felvegye a versenyt az Amazonnal. Az Amazon „Alexa” nevű asszisztensét eleve egyetlen szóval lehet aktiválni. A Google asszisztensének aktiválásához is két szó szükséges: „ő” az „Ok Google”, vagy a „Hey Google” mondatokra hallgat.
A Sirit elindító mondat tehát csak egyetlen szóval rövidül. De az, hogy ennek hatására is elinduljon az asszisztens, mégis rengeteg munkát jelentett a cég szakemberei számára: sok-sok MI-tréningre van szükség, míg az asszisztens mindenféle akcentusban és dialektusban is helyesen ismeri fel az egyetlen szavas indítóparancsot: a parancs előtt és után elhangzott szavakból vagy csendekből tudhatja az eszköz, hogy az a szó parancs volt. Mindenképpen folyamatosan figyelnie kell.
