Célkeresztben az adatalapú közigazgatás

Néhány év múlva akár egy robottal csevegve tudjuk majd meghosszabbí­tani személyi igazolványunk érvényességét, új lakásunk adásvételi papí­rjait aláí­rva pedig azonnal a nevünkre is kerül az ingatlan a földhivatali nyilvántartásban. Ez csupán két példa arra, mire lesz képes az adatalapú, mesterséges intelligenciával megtámogatott közigazgatás, ha megvalósulnak a tervezett fejlesztések.

A digitalizáció nem csak a szűken vett infokommunikációs szektor belügye, abban a kormány elképzelései szerint a gazdaság valamennyi ágazatának részt kell vennie – fogalmazott Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára. Ez a szemléletváltás több területen is megmutatkozik majd – például abban is, hogy a jövőben a helyettes államtitkárság a nevében is a digitalizációért lesz felelős. Ugyanakkor a digitalizáció horizontális, a gazdaság egészét érintő jellege tükröződni fog a következő uniós pénzügyi időszak programjainak megtervezésében is.

 

Lassan átalakuló gazdaság

Számos eredményt lehet már eddig is felmutatni a digitális gazdaság, a kompetenciafejlesztés és az infrastruktúra területén. A helyettes államtitkár szerint a digitális gazdaság megteremtésének egyik zászlóshajója az MKIK-val és az Infotérrel közösen elindí­tott Modern Vállalkozások Programja (MVP) volt, amelynek keretében több mint 10 ezer kkv esett át célzott tanácsadói auditon és kapott inputokat digitális stratégiája kidolgozásához. Korábban soha nem volt olyan program, amely a vállalkozások szemléletformálását célozta volna; amely azt vizsgálta, hogy nekik konkrétan milyen segí­tséget kí­nálhat a digitalizáció – mondta Solymár Károly Balázs. A kormányzat tervei között szerepel, hogy az MVP-t a közép-magyarországi régióra is kiterjessze.

Nem sikerült viszont támogatási igényt szerezni a vállalati IT-pályázatok teljes, 21,2 milliárd forintos keretére. A helyettes államtitkár szerint ennek legfőbb oka, hogy nem volt egyszerű a pályázati feltételeket teljesí­teni. A jövő egyik legfontosabb célja éppen ezért az lesz, hogy a kkv-knak szóló pályázatok a jelenleginél jóval egyszerűbb konstrukcióban valósuljanak meg.

Sokkal nagyobb siker volt az Input Program. A 6,3 milliárd forintos kerettel gazdálkodó programba 780 vállalkozást tudtak bevonni a kevésbé fejlett régiókból, hogy hozzásegí­tsék őket addig szunnyadó ötleteik megvalósí­tásához. Solymár Károly Balázs külön kiemelte, hogy a befektetői kapcsolatok elősegí­tésével a támogatott vállalkozások összesen mintegy 10 milliárd forintnyi tőkebefektetéshez jutottak.

Ugyancsak komoly eredménynek értékelte a helyettes államtitkár azt is, hogy a Programozd a jövőd! program eredményeképpen 2015–2019 között 25 százalékkal nőtt az informatikai szakokra jelentkezők, és közel ennyivel a felvettek száma.

 

Idősebbek is elkezdhetik

Nem elég azonban csak informatikusokat képezni, a lakosság minél szélesebb körében kell a digitális kompetenciákat fejleszteni. Magyarországon a lakosság 17 százaléka még soha nem használta az internetet, digitálisan teljesen í­rástudatlannak minősül. A hagyományos í­rástudatlanságot sikerült egy százalék alá szorí­tani, és a távlati célkitűzés mindenképpen az, hogy a digitálisan í­rástudatlanok aránya se legyen ennél magasabb – mondta Solymár Károly Balázs.

Az elmúlt időszakban számos program indult erre. Az 1500 újonnan felszerelt Digitális Jólét Pont révén országos hálózat épült ki. A pontokon szakképzett mentorok egyénre szabott segí­tséget nyújtanak az elektronikus közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez, munkahelykereséshez, tanuláshoz, és olyanokat is bevezethetnek a digitális világba, akik egyébként idegenkednek az informatikai eszközök használatától. Az alapszintű kompetenciafejlesztésbe 255 ezer embert kí­vánnak bevonni, ebből 190 ezren már sikerrel részt vettek a képzésben. Külön figyelmet fordí­tanak az idősebbek képzésére: az első körben 10 ezer fő részére tartottak digitális készségfejlesztést. Az általános közvélekedéssel szemben az idősebb generáció tagjai is rendkí­vül érdeklődőek a digitalizáció és az internethasználat iránt, kimondottan könnyű őket bevonni. Ráadásul amint megtanulják az alapokat, a leggyakoribb internethasználókká válnak – értékelte a tapasztalatokat Solymár Károly Balázs.

A digitális világba való bekapcsolódást segí­ti az internet áfájának 5 százalékos mértéke, valamint a Digitális Jólét Alapcsomag is. Utóbbit az internetszolgáltatókkal közösen hozták létre, és a mindenkori legalacsonyabb piaci árnál legalább 15 százalékkal olcsóbb hozzáférést biztosí­t azoknak, akiket eddig az ár tartott vissza az előfizetéstől. A programot kiterjesztik: létrehozzák a Digitális Jólét Szoftver Alapcsomagot is, amely ingyenesen elérhető alapszoftvereket (operációs rendszer, irodai szoftverek) biztosí­t az állampolgároknak.

 

Kihasználni az adatvagyont

A jövő terveiről szólva a helyettes államtitkár több területet is kiemelt. Folytatódik egyrészt a hálózatfejlesztés, továbbra is ambiciózus célokkal. 2020 végéig a háztartások 80 százaléka számára kí­vánják elérhetővé tenni a 100 megabites sávszélességet, 2025 végére pedig 75 százalékuknál már az 1 gigabites kapcsolat is rendelkezésre állna. Ugyanerre az időpontra minden közintézményhez is elérne az 1 gigabites hálózat.

Az 5G mobilhálózat terén nem tűnik ennyire feszí­tett üteműnek a fejlesztés. 2020 végére számolnak azzal, hogy a nagyobb városokban megkezdődik az 5G hálózatok kiépí­tése, 2023 végéig a fő közlekedési csomópontokban is működni fog a technológia, az ország csaknem teljes lefedettsége 2025 végére érhető el a kormányzat szerint.

Az MI-fejlesztésekhez kapcsolódóan minél több közadatot szeretnének elérhetővé tenni az ezzel foglalkozó vállalkozások számára, ennek keretében egyrészt létrejön az Adatpiac Platform, egy GDPR-kompatibilis megosztásról szóló ajánlási rendszerrel, másrészt létrehozzák a Nemzeti Adatvagyon íœgynökséget, amely a felelős és hatékony állami adatvagyon-gazdálkodás megvalósí­tója kí­ván lenni.

Jönnek az ügyintéző robotok

A mesterséges intelligencia, pontosabban annak szerepe az állampolgárok kiszolgálásában állt Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára előadásának középpontjában is. Mint mondta, régi álma az illetékeseknek az MI közigazgatási célú felhasználása. Ugyanakkor arra is felhí­vta a figyelmet, hogy a közigazgatás nem a kí­sérletezés terepe, az MI felhasználását éppen ezért rendkí­vül megfontoltan kell megvalósí­tani, és elsősorban az ügyintézési folyamatok automatizálásában lehetne alkalmazni. A pár éve felszerelt Ví‰DA-kamerák például nemcsak sebességet mérnek a közutakon, hanem a képfelismerő algoritmusok segí­tségével leolvassák a rendszámot vagy éppen megállapí­tják, hogy be van-e kötve a biztonsági öv. Az információt automatikusan továbbí­tják és a végén emberi kéz érintése nélkül keletkezik határozat.

Hasonló automatizmusok kellemesebb kimenetelű ügyintézési folyamatokban is megvalósí­thatóak lennének, mondta Hajzer Károly. A kialakí­tandó automatizált közigazgatási döntéshozatali modellben az ügyek indí­tása és lezárása közötti ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül fognak történni. Az erkölcsi bizonyí­tvány kiállí­tása jó példa erre, hiszen egyszerű, szabványos ügymenetről van szó, amelyben a megfelelő nyilvántartások lekérdezése után automatikusan előállí­tható a határozat.

Még több automatizmust lehetne azonban bevezetni, ha az MI-vel megtámogatott, videón keresztül történő ügyfél-azonosí­tást is alkalmazzák. Az erre felkészí­tett robotok beállí­tásával a kormányablakokban is csökkenthető lenne az ügyintézők leterheltsége és í­gy mérsékelhető lenne a feszí­tő létszámhiány. Hajzer Károly szerint nem a valóságtól elrugaszkodott ötlet, hogy robotokkal oldják meg az erkölcsi bizonyí­tvány igénylését, az útlevél vagy a személyi igazolvány pótlását, vagy éppen az egyszerűsí­tett foglalkoztatás bejelentését.

 

Bejegyzés pillanatok alatt

Tí­z-tizenöt éven belül jöjjön létre az adatalapú közigazgatás, amely révén a jelenleginél sokkal szélesebb körben lehet elemzéseket végrehajtani, azok alapján pedig jó kormányzati döntéseket hozni – foglalta össze előadásában Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, hogy melyek a közigazgatás hosszú távú stratégiai céljai. Már most is rengeteg adatot tárol a közigazgatás, de ezek különféle rendszerekbe szétszórva, sok esetben még csak nem is digitalizált formában találhatók meg. Ha pedig vannak is digitális adatok, azokon nagyon kevesen és szűk körben végeznek adatelemzéseket. Adatok mellett azonban szabályozott, egységes folyamatokra és folyamatrendszerre is szükség van, hiszen azokból állnak elő a tiszta és összehasonlí­tható adatok.

Már el is indult az ezt megvalósí­tó átalakí­tás első programja, ami az ingatlan-nyilvántartás teljesen új alapokra helyezését célozza. Nem egyszerűen a jelenlegi rendszer digitalizációjáról, hanem teljes, jogdogmatikai értelemben vett reformjáról van szó – hangsúlyozta az államtitkár. A mai rendszer ugyanis 300 éves elveken alapul, és a nehézkes, drága és hosszadalmas eljárásrendszer a mai formájában alkalmatlan arra, hogy átlépjünk a digitális korba, fogalmazott Tuzson Bence.

Az új eljárásban a földhivatalok nem döntenének a bejegyzésről, csak végrehajtanák azokat. Az ügyvédek, bí­róságok elektronikusan benyújtják a kérelmeket (adásvételi szerződés, bí­rósági í­télet, végrehajtói határozat), és ha ezek megfelelnek az előí­rt paramétereknek és az adattartalmuk is valóságos – utóbbit a nyilvántartások összekapcsolása révén a rendszer is ellenőrizni tudja –, automatikusan, emberi közbeavatkozás nélkül megtörténhet a bejegyzés. Mindez akár azt is jelentheti, hogy amikor valaki az ügyvédnél aláí­rja az adásvételi papí­rokat és elektronikusan átutalja a vételárat, az ingatlan már a nevén is van, mire kisétál az iroda ajtaján. Mivel az ingatlan-nyilvántartás kapcsolatban fog állni a többi nyilvántartással, a lakcí­m- és névváltozásokat, a halálozásokat automatikusan át lehet emelni bele.

Mindez hosszabb távon a teljes közigazgatás működésére ki fog hatni – mondta Tuzson Bence. Minél több lesz az automatikusan intézhető közigazgatási ügy, annál kevésbé lesz fontos a közigazgatás szerveinek területi illetékessége. A közigazgatás területi szervei megmaradnak, de inkább csak szervezési keretet jelentenek majd, és az ügyek nagy részében országos illetékességek alakulnak ki. Arra is oda kell ugyanakkor figyelni, hogy az automatikus döntési folyamatok és azok végeredménye nem különbözhet az ember által végrehajtott folyamatoktól és döntésektől – tette hozzá az államtitkár.