Hatékonyabb backoffice-folyamatok, gyorsabb ügyintézés

Alaposan megváltoztathatja a magyar közigazgatás működését az automatikus döntéshozatalt lehetővé tévő központi szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó keretrendszer kialakí­tása. Az AKD segí­tségével informatikai tudás nélkül is összeállí­thatók lesznek új, de teljesen automatizált folyamatok – nyilatkozta Tolnay Roland, a Kopint-Datorg ügyvezetője.

– Mi teszi nélkülözhetetlenné az MI-t az e-közigazgatásban?

– A jelenleg is működő magyar közigazgatási folyamatok alapjait Mária Terézia korában határozták meg őseink, és ez az egyébként megfelelően szabályozott rendszer hosszú évszázadokon keresztül kiválóan működött is – papí­ralapon. Az elmúlt két évtized viszont a digitalizáció felgyorsulása miatt új szemléletet vár ezen a téren mind a közigazgatási intézményektől, mind az ügyfelektől.

Egyrészt a közigazgatási ügyek számának gyarapodásával egy intézményi belső igény is jelentkezett, hogy a backoffice-ban dolgozók munkáját miként lehetne gyorsabbá és hatékonyabbá tenni informatikai megoldások segí­tségével, másrészt hazánkban szinte minden állampolgár rendelkezik okostelefonnal, í­gy folyamatos online kapcsolatban vannak a világgal, megszokták, hogy néhány kattintással bármilyen terméket megvásárolhatnak, és üzleti ügyeiket is percek alatt elintézhetik.

– Melyek a legnagyobb kihí­vások az e-közigazgatási MI-megoldások fejlesztése során?

– Az egyik legnagyobb kihí­vás az e-közigazgatási MI és automatizációt célzó fejlesztések során, hogy megtaláljuk azokat az ügyeket, amelyek implementálásával az adott folyamat az első lépéstől az utolsóig megvalósulhat emberi beavatkozás nélkül, ezzel egyrészt jelentősen megkönnyí­tve az ügyintézők munkáját, másrészt a változás ügyféloldalról is jól érzékelhető hatékonyságnövelést eredményezzen. A másik szakmai kihí­vás, hogy ezekhez olyan informatikai fejlesztéseket társí­tsunk, amelyek illeszkednek a hazai e-közigazgatási térbe a már meglévő SZEíœSZ-KEíœSZ rendszerekhez, illetve olyan alkalmazásokat hozzunk létre, amelyek használatát az ügyintézők informatikai tudás nélkül is könnyen elsajátí­thatják.

– Milyen MI-megoldások készülnek a magyar e-közigazgatásban, és ezek közül melyeket fejleszti a Kopint-Datorg?

– A hétköznapi életben az arc- és beszédfelismerést, valamint a sétáló és beszélő robotokat azonosí­tjuk a mesterséges intelligenciával, hiszen ezek a terület leginkább látványos és mindenki által könnyen megérthető jelenségei. Azonban a közigazgatási MI-fejlesztések esetében ezek csak részei egy-egy komplex folyamatnak. Kiváló példa erre a Belügyminisztérium vezetésével megvalósuló Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) Rendszer SZEíœSZ kialakí­tása projekt, amelynek célja a backoffice ügyintézés elektronizálása, automatizálása.

– Hogyan kell ezt úgy készí­teni, hogy aztán zökkenőmentesen beilleszthető legyen a legkülönfélébb ügyintézési folyamatokba?

– A Kopint-Datorg Kft. legfontosabb feladata a projekt megvalósí­tása során, hogy a folyamatok minél nagyobb arányú gépi automatizálásával egy olyan központi szolgáltatás, keretrendszer jöjjön létre, amely az ügytí­pus beazonosí­tását követően – a szükséges információk rendelkezésre állása esetén – emberi beavatkozás nélkül, automatikusan képes döntést hozni. Lényegében tehát az AKD informatikai szolgáltatás megtervezését és a prototí­pus kifejlesztését, valamint az AKD szolgáltatás, mint futtatható – és ezáltal akár a teljes közigazgatásra is kiterjeszthető – SZEíœSZ megvalósí­tását tűztük ki célul, mindezt úgy, hogy a szolgáltatás illeszkedjen a hazai e-közigazgatási térhez, valamint a jövőben megvalósuló fejlesztésekhez egyaránt.

A projekt keretében a jelenleg futó mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások, illetve a korábban kifejlesztett, különböző ügyfélkörrel rendelkező SZEíœSZ, KEíœSZ megoldások integrálása egyaránt megvalósul.

– A jelen egyik nagy fejlesztési projektje tehát az AKD. Hogyan működik a rendszer, és milyen együttműködést igényel a közigazgatás szereplőitől a gyakorlati alkalmazása?

– Az AKD rendszer olyan szolgáltatást nyújt, amelynek segí­tségével egy informatikai képzettséggel nem rendelkező közigazgatási ügyintéző is össze tudja állí­tani grafikusan az adott ügyintézési folyamatot. A back office munkát tehát egy grafikus tervezőeszköz támogatja, amelyben kialakí­tható az egyes folyamatlépések meghatározott sorrendje, és amelynek futtatásával mikroszerviz-hí­vások történnek. Minden mikroszerviz egy-egy ügyintézési lépést valósí­t meg, ezáltal a szükséges adatgyűjtések, egyéb szakrendszeri folyamatok a mikroszervizek segí­tségével futnak le.

A projekt keretében fejlesztettünk olyan, általános jellegű mikroszervizeket, amelyek a legtöbb közigazgatási eljárási folyamatban megtalálhatók, mint például a PDF-generálás, amely az egyes folyamatlépések lenyomataként létrejövő iratrészletekből összefűzött irat PDF-formátumú dokumentumát készí­ti el, de emlí­thetjük a kormányzati elektronikus aláí­rás-ellenőrzési szolgáltatás felhasználásával történő PDF-hitelesí­tést, vagy a NISZ Zrt. biztonságos kézbesí­tési szolgáltatásával történő irattovábbí­tást is. Fontos alapelve a rendszernek, hogy az ügyintézési folyamatok tekintetében az üzleti logikát nem a folyamat hordozza, hanem azt az egyes folyamatelemek mögötti mikroszervizek valósí­tják meg.