Konszenzus teremti meg a munkavégzés új modelljét

Az irodába való visszatérés új munkavégzési modell megteremtését tenné lehetővé, ha a munkaadók és a munkavállalók konszenzusra jutnának. A szervezeteknél az egészségvédelem és a mentális egészség is fókuszba kerül, miközben a hibrid munkalehetőségek okozta munkaerő vákuumot legjobban a kis- és közepes méretű vállalatok érzik meg.

Talán egyszer minden generációnak megadatik az a lehetőség, hogy teljesen átformálja a munkavégzési stí­lusát. Az 1800-as években, az ipari forradalom tömegeket mozgatott a földekről a gyárakba. Az 1940-es években férfiak hí­ján a nők is elkezdtek dolgozni, elvétve vezetői szerepet is betöltöttek. Az 1990-es években a számí­tógép és az e-mailes kommunikáció megnövelte a munkavégzés és a döntéshozatal hatékonyságát.

Mint jól tudjuk, 2020-ban a covid-19 járvány az irodákból az otthoni munkavégzésbe kényszerí­tett tömegeket. Hasonló lehetőséget teremtett 2021-ben az oltás széles körű elérhetősége is. Az irodába való visszatérés lehetőséget biztosí­tott, hogy egy új, sokkal hatékonyabb működési modellt dolgozzunk ki, mely a bizonytalanságban járó vállalatok és alkalmazottak számára egyaránt megfelel.

 

Mindenki másképp képzeli el a jövőt

Azonban van egy nagy probléma: a munkaadóknak szembe kell nézniük azzal, hogy a munkavállalók másképp képzelik el a jövőt, többségük hibrid modellben dolgozna, mí­g a vezetők inkább elvárnák a személyes irodai jelenlétet. (Lásd a grafikont!) Ebben a kérdésben konszenzus kialakulására van szükség.

Több kutatás igazolja azt a trendet, hogy a magyar vállalatok üzleti helyzete a koronaví­rus-járvánnyal összefüggő gazdasági válságot követően javulást mutat, mondja Bogdán Szilvia, a NEXON HR-igazgatója. A 2021 második félévére vonatkozó üzleti várakozások az elmúlt őszhöz képest szintén optimistábbak: mí­g a 2020-as év a válságkezelésről szólt, addig 2021 már az újjáépí­tésről. Az újranyitás azonban nemcsak lehetőséget teremtett a kilábalásra, de komoly kihí­vás elé állí­totta a vállalatokat. A lezárások feloldásával a cégek intenzí­v munkaerő-felvételbe kezdtek. A tavalyi év azonos időszakához képest óriási, 86 százalékos növekedés történt a feladott álláshirdetések számában.

Fontos trend és nagy kihí­vás jelent a következő időszakban a munkáltató által szabályozott egyensúly kialakí­tása az irodában és home office-ban töltött napok között. Felmérések szerint Magyarországon a munkavállalók 80 százaléka részben vagy teljesen visszatérne az irodába dolgozni, de 93 százalékban a rugalmas, vagyis inkább a hibrid megoldásokat preferálják.

Ezzel előtérbe kerül az online dolgozói önkiszolgáló felületek használata, a bárhonnan elérhető platformokon keresztüli munkavégzés lehetőségének megteremtése.

 

Egészségvédelem és mentális egészség megőrzése fókuszban

A HR-igazgató szerint a járványhelyzet ráirányí­totta a figyelmet a kibervédelmi szakértelem jelentőségére is. A lezárások során ugyanis jelentősen (63 százalékkal) nőtt az online támadások száma. Ezen a területen azonban jelentős a szakemberhiány nemcsak Magyarországon, de globálisan is.

A munkavállalók hétköznapi szokásainak változásai a munkavégzés során is megjelennek. Igényt tartanak a felhasználóbarát digitális megoldásokra, a hatékony dokumentumkezelésre és a gyors online kommunikációra. A digitalizáció kérdése megkerülhetetlenné vált a HR-terület számára is.

Továbbra is fontosak maradnak a munkahelyi óvintézkedések, a biztonságos körülmények megtartása. Az egyik legfontosabb HR-trend az egészségvédelem, amely mellé szorosan felzárkózik a mentális egészség megőrzése is, zárta gondolatait Bogdán Szilvia.

 

Vákuum alakult ki a munkaerő piacon

Ahogy az életünk egyre több része váltott át analógról digitálissá, úgy nő a piac igénye az informatikusok iránt, mondja Berkó Bence, a Tech People szenior régiós tanácsadója. Egységes és egyszerű megoldás az IT-szakemberek bevonzására és megtartására sajnos nincs. Ahány cég, annyi cégkultúra és annyi megoldandó feladat. A probléma Európa-szerte jelen van, azonban az alacsonyabb bérszintek miatt elsősorban a Közép-Kelet Európai régióban alakult ki erős vákuum. Ezen a távmunka szélesebb elterjedése is rontott, hiszen egy debreceni programozó most bármelyik nyugat-európai, amerikai, vagy éppen ázsiai cégnek dolgozhat otthoni irodájának kényelméből.

Az előző gazdasági válság után a babzsák és a csocsóasztal volt az általános vonzerő a munkaerő számára, de ma már a speciális belsőépí­tészet kevésbé vonzza az IT-s fejlesztőket. A régiós tanácsadó szerint a szerződéses munkaviszony lehetősége és a távmunka iránti igény lett a meghatározó motivációs faktor. Néhány évvel ezelőtt összes elhelyezéseik 40 százaléka volt szerződéses munkavállaló, a céges bérterhek irracionális növekedésének köszönhetően ez az arány 2020-ra már 60 százalékra nőtt.

Az IT-szakemberek megtartásához a vállalatoknak fejlődési lehetőséget és érdekes kihí­vást, feladatokat kell biztosí­taniuk. A 30 év feletti munkavállalók számára pedig a családbarát munkahely jelenti a megtartó erőt. A kialakult helyzet vesztesei azok a kis- és közepes méretű vállalatok, amelyek alacsony árrésük miatt a fejlesztői bérekkel nem tudnak lépést tartani, viszont a szolgáltatási árak növelésével piaci előnyüket csorbí­tanák, fejezte be Berkó Bence.