Az idei, kevesebb mint százmilliárd dollárról 2028-ra ezermilliárd dollárosra bővülhet a mesterségesintelligencia -megoldások piaca a Grand View Research előrejelzése szerint. Míg 2021-ben még a reklám- és médiaipar szánta a legnagyobb összeget a technológia alkalmazására, hamarosan az egészségügy lehet a legnagyobb alkalmazója.
Izgalmas kísérletnek, illetve pontosabban az eredményének lehetett tanúja idén október 9-én Bonnban mintegy 750 meghívott: ekkor volt a világpremierje Ludwig van Beethoven teljessé tett X., eddig befejezetlen szimfóniájának. A Deutsche Telekom kezdeményezésére megvalósult nemzetközi projekt igazi különlegessége pedig az volt, hogy az alkotás befejezésében főszerepet kapott a mesterséges intelligencia (MI). Az MI a kísérlet keretében több mint kétmillió hangjegyet komponált a zeneszerző stílusában, majd nemzetközi szakértők segítségével 730 nap alatt készült el és vált elérhetővé a nagyvilág számára az eddig csupán vázlatokban létező zenemű.
Â
Eltérő vélemények
Az, hogy művészeti alkotás elkészítésébe vonjuk be a mesterséges intelligenciát nem számít teljesen új dolognak – a 2019-es Eurovíziós Dalfesztivál nem hivatalos himnuszát például az Oracle mesterséges intelligencia és gépi tanulás technológiája írta, de a mostani kísérlet jó alkalmat ad arra, hogy átgondoljuk, milyen lehetőségeket kínál számunkra az MI, illetve milyen korlátai vannak.
A Deutsche Telekom projektjének egyik legizgalmasabb aspektusa talán az, hogy milyen szintet érhet el már most is a gép és az ember együttműködése, hiszen az MI által komponált szekvenciák monoton, gépies hangzását egy emberi zeneszerző töltötte meg élettel. Izgalmas kérdéseket vetett fel a X. szimfónia befejezése kapcsán a Magyar Telekom által szervezett kerekasztal-beszélgetés, ahol többek között előjött az a téma is, hogy vajon mennyire kell tartani attól, hogy a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, és az ember ellen fordul.
Nos, Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium partnerkapcsolati menedzsere ezzel kapcsolatban beszámolt egy érdekes felmérésről, melynek keretében MI-t kutató szakembereknek tették fel a kérdést, hogy mikor jöhet el az, amikor a gépi intelligencia felülmúlja alkotóját. A válaszok 10 és 300 év közötti szórást mutattak, ami jól jelzi, hogy ebben a témában még a terület szakértői is igencsak eltérően látják a helyzetet, és valószínűleg még távolabb van az az idő, amikor reális lesz, hogy emiatt aggódjunk.
Â
Hatalmas piac
Az viszont már aktuálisabb kérdés, hogy egyáltalán kik foglalkoznak majd az MI-vel és az ezzel kapcsolatos fejlesztésekkel, mivel egyre nagyobb kihívást jelent az IT-munkaerő hiánya. Az informatikai fejlesztésekkel és blokklánc alapú technológiákkal foglalkozó magyar IT-ügynökség, az Inspyre elemzése szerint a világjárvány az amúgy is nagy keresletet csak tovább növelte, mivel számos vállalkozás ismerte fel, hogy az automatizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása elkerülhetetlen a fennmaradás és a jövőbeni növekedés érdekében, így rendkívül keresettek az ilyen irányú ismeretekkel bíró szakemberek.
|
Néhány részlet a X. szimfónia MI-projektről – A szimfónia vázlata mindössze néhány hangjegyből és személyes jegyzetből áll. – A csapatban nemcsak IT-szakemberek, hanem zenetudósok és hangszerelési szakemberek is voltak. – A projekthez felhasználták a teljes életművet, és nemcsak a hangjegyeket, hanem azt a dokumentált folyamatot is, amelynek során az V. szimfóniát Beethoven 4 hangjegyből felépítette. (Ez az alapanyag az elkészült művet jól érzékelhetően meghatározza. – A szerk.) – A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MI (egyelőre?) nem szerez zenét önállóan, hanem egy igen hatékony, és eddig nem ismert eszköz a zenealkotás kreatív folyamatában. (Részletek A. Elgamal az amerikai Rutgers University MI-vel foglalkozó professzora, a projekt irányítója How Artificial Intelligence Completed Beethoven’s Unfinished Tenth Symphony című cikkéből, amely a smithsonianmag.com-on jelent meg) |
Az egyértelmű, hogy mind az ügyfélélmény javításában, mind a háttérfolyamatok fejlesztésében, a hatékonyság növelésében fontos szerepet játszik már napjainkban is a mesterséges intelligencia, ami nagyon komoly piaci lehetőséget kínál az ezzel foglalkozó vállalkozások számára, ráadásul az előrejelzések alapján a következő években látványos felfutásra lehet számítani. A Grand View Research júniusban publikált tanulmánya szerint a múlt évben 62,35 milliárd dollárt fordítottak világszerte MI-vel kapcsolatos megoldásokra, az idén pedig ez az összeg meghaladhatja a 93 milliárd dollárt.
A következő években viszont évente átlagosan 40 százalék körüli bővülésre lehet számítani, aminek köszönhetően 2028-ra majdnem ezermilliárd dolláros lesz a teljes piac. A nagy technológiai cégek folyamatos innovációjának köszönhetően számos más iparágban – többek között az autóiparban, egészségügyben, kiskereskedelemben, pénzügyi szektorban és gyártásban – növekvő mértékben alkalmaznak fejlett megoldásokat, az MI pedig már sok esetben meghatározó szerepet játszik az ezeken a területeken aktív cégek mindennapjaiban is, gondoljunk csak az önvezető járművekre, vagy éppen az új, életmentő gyógyszerek fejlesztésére.
í‰rdekes módon a múlt évben a reklám- és médiaiparban költötték a legtöbbet mesterségesintelligencia-megoldásokra a Grand View Research szerint, 18 százalékos részesedése volt ennek a szegmensnek a teljes piacból. Az előrejelzési időszakban viszont ez alaposan megváltozik, és a tavalyi második egészségügyi szektor az első helyre ugrik majd, ami, figyelembe véve, hogy a Covid-járvány alatt számos hír érkezik arról, hogyan támogatja az MI a védekezéshez szükséges készítmények előállítását, nem igazán meglepő jóslat.







