Iszonyatos leépítési hullám söpör végig globálisan a tech szektoron, 120 000 munkahely szűnt meg csak a tengerentúlon, de sem az európai, sem az ázsiai térség nagyvállalatai sincsenek jobb helyzetben. A háborgó amerikai munkaerőpiacot elnézve óhatatlanul felötlik a kérdés: vajon a magyar munkaerőpiac mikor kerül ilyen helyzetbe? Egy lépéssel tova haladva az infláció és a bér kapcsolatát is górcső alá vettük – mi van akkor, ha a bér már nem tudja lekövetni az infláció mértékét, ahogy azt is, hogy egyáltalán emeltek-e a hazai vállalatok.
◼︎ Infláció… Infláció? Infláció!
Könnyelműség lenne azt feltételezni, hogy csupán az egyre romló gazdasági környezet vezetett a tömeges leépítésekhez, hiszen a dolog ennél jóval összetettebb. A több mint százezer embert érintő elbocsátási hullámról a technológiai munkahelyek megszűnését nyomon követő Layoffs.fyi számolt be, ennek kapcsán pedig a BBC vázolta fel azokat a közös mintázatokat, amelyek megjelennek mindegyik nagy tech cégnél, amely létszámleépítésbe kezdett a közelmúltban. Azonban az amerikai munkaerőpiaci anomáliák elemzése előtt érdemes egy pillantást a hazai piacra vetni.
Begyűrűzik vagy megkíméli a magyar piacot a klasszikus munkanélküliség?
Az elkövetkező hónapok talán legizgalmasabb kérdéseinek egyike, hogy számíthat-e a piac a klasszikus munkanélküliség megjelenésére Magyarországon, hiszen a folyamat Amerikában már elkezdődött, és ahogy az lenni szokott, csak idő kérdése, hogy a tengerentúli változások mikor gyűrűznek be az európai, így a hazai piacra is.
„Egyfajta piaci átalakulásra mindenképpen érdemes számítani, de nem gondolnám, hogy klasszikus munkanélküliségről lenne szó. Ha azt nézzük, hogy mennyi informatikusra van szükség ma, és volt az elmúlt években a piacon, akkor talán elérünk egy egyensúlyi állapotot, ahol a kereslet és kínálat létszámban sokkal közelebb fog állni egymáshoz, mint az utóbbi években. A kérdés inkább az lehet, hogy hányan kényszerülnek majd iparágat, specializációt, technológiai stacket váltani. Milyen arányban lesznek hajlandók esetleg át- vagy továbbképezni magukat más, eddig számukra ismeretlen területekre: például a szoftverfejlesztőből tesztelő, szoftvertesztelőből DevOps-os, frontendesből beágyazott fejlesztő. A minőségi munkavégzés, szakértelem továbbra is elengedhetetlenül szükséges lesz, ezért azt gondolom, hogy az önfejlesztés fog kiemelt szerepet kapni a jövőben, mert elindulhat egy egészségesebb verseny a jelöltek között a cégekért, pozíciókért, lehetőségekért”, fogalmazta meg véleményét a témában Farkas Zsófia, a Sigma Technology Hungary Recruitment Team Leadere.
Más véleményen van viszont a Finshape Hungary HR-vezetője Pokorni Zsófia, aki az érem másik oldalát is felvillantja. Szavaival élve a 2022-es év gyakorlatilag minden szempontból kedvezőtlenül alakult, ami nem kímélte a munkaerőpiacot sem. Az USA-ban több nagy techcég is befagyasztotta a munkaerő-felvételt, és számos esetben elbocsátásokat is bejelentettek a növekvő infláció és költségcsökkentés nyomása alatt. Nagy valószínűséggel ez a magyarországi munkaerőpiacra is hatással lesz.
„Az idei év a bővülésről szólt, viszont a 2023. évi erőforrás-tervezéssel már mi is megfontoltabbak voltunk a korábbi évekhez képest. Ha a gazdasági környezet továbbra is ennyire kedvezőtlenül alakul, az óvatosság elkerülhetetlen lesz, le kell lassítani, adott esetben le kell állítani a munkaerő-felvételeket és a megtartásra kell fókuszálni. Tömeges elbocsátásokra meglátásom szerint azonban nem kell számítani, az IT-szakemberekért továbbra is óriási versengés folyik. Számos nyitott pozíciót látok a hazai piacon”, mondta Pokorni Zsófia.
„A globális IT-munkaerőpiaci kereslet óriásit esett vissza a nyári időszakban, drasztikus mértékben csökkent a feladott álláshirdetések száma, rengeteg leépítés volt. Ez a visszaesés a magyar munkaerőpiacon azonban nem tapasztalható. Továbbra is hatalmas a kereslet az IT-szakemberek iránt, akik jobbnál jobb lehetőségek közül válogathatnak”, osztja meg tapasztalatait Vidus Anett, a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. szenior IT-toborzási vezetője.
Inflációt követő bér vagy szorongatott forintok?
A jelenlegi gazdasági környezetben gyakorlatilag elengedhetetlen a dolgozók bérkompenzációja, legalábbis, ha a hosszú távú megtartás a cél.
„Az inflációkövető béremelés elvárásként jelent meg a piacon, óriási lett a bérnyomás a hazai munkaadókon, aminek finanszírozása okozhatja a legnagyobb fejtörést minden cég számára”, osztotta meg tapasztalatait Pokorni Zsófia, aki azt a kérdést is feltette, hogy jobb-e kivárni, hogy miként alakulnak a gazdasági folyamatok, vagy kompenzálni a lehető leghamarabb, akár több lépésben?
A közel sem költői kérdést megválaszolva arra jutott, hogy véleménye szerint a kompenzáció elkerülhetetlen, kérdés, hogy milyen mértékben, hisz minden háztartás más inflációval szembesül. „A 2023. januári emelésekről szóló tervek előálltak, szeretnénk minden korábbinál nagyobb, jellemzően két számjegyű korrekciót érvényesíteni. Bár a végleges jóváhagyás még folyamatban van, differenciáltan járunk majd el, mértéke pozíciótól, senioritástól függően eltérő lesz, fő fókuszban az alacsonyabb keresetű munkavállalóink lesznek”, osztotta meg cége inflációkövetésről szóló bérterveit a Finshape HR-vezetője.
A bérkorrekció kérdésköre Farkas Zsófia mindennapjaiban is jelen van, ahogy arról beszámolt, munkahelyén évente kétszer vesznek részt kollégái egy teljesítményértékelő beszélgetésen, amely az alapbérek éves emelkedésének egyik legfontosabb inputjaként szolgál. „Ahogy a korábbi években is, idén is természetesen tervezzük a bérek emelését január 1-től. A pontos százalékok meghatározása még folyamatban van, az őszi teljesítményértékelő beszélgetések időszaka még zajlik”, tette hozzá.
Az anyagi kompenzáción túl
De mi van akkor, ha a kivéreztetett, tőkéjüket felélő vállalkozások, cégek nem tudnak többé inflációkövető bérkompenzációt nyújtani? Ilyen esetben mivel kompenzálhatják dolgozóikat?
„A versenyképességben elengedhetetlen szerepet töltenek be az egyéb, béren kívüli juttatások. A kompenzációs csomagot mindenképpen érdemes évente, de akár gyakrabban frissíteni, figyelembe véve a munkavállalók igényeit és a piacon, versenytársaknál megjelenő újdonságokat. Nálunk a sportolási lehetőségektől kezdve az egészségbiztosításon át számos elem megtalálható. Hatalmas hangsúlyt fektetünk az önfejlesztésre, amelyre időt allokálunk a munkaidőből. De ezeknél talán még fontosabb egy olyan kultúra kialakítása, ahol szeretnek a munkavállalók dolgozni”, mondta Pokorni Zsófia, aki hozzátette, hogy szerinte sok cég azzal rontja ezt el, hogy nem adja meg a kellő figyelmet, nincs lehetőség kérdezni, nincsenek megfelelően tájékoztatva a céget érintő dolgokról, nem részesei a mindennapoknak.
A kulcsszó? „Esetünkben a rugalmasság, a »nyitott ajtó« kultúra, az ötletekre való nyitottság, a támogató és szórakoztató közösség. Utóbbi lényegében a kultúránk egyik fő mozgatórugója, amihez óriási anyagi ráfordítás nem szükséges, mégis kulcsfontosságú a megtartásban”, mondta.
De a meghallgatás, odafigyelés és törődés is sokat segít a „kompenzációban”. „Ami a kollégákkal történő beszélgetések során igényként vagy problémaként felmerül, azokra kell, hogy gyorsan és fenntartható módon reagáljunk. Nem a toborzás, de sokkal inkább a megtartás lesz a középpontban. Olyan juttatási elemeket vagy intézkedéseket kell bevezetni, amelyek reagálnak kollégáink igényeire, és tervezhetőbb vagy más formában számolható költségoldalai vannak a vállalatunk számára. Olyan elemekben is szoktunk gondolkozni, és vannak is ilyen támogatási formáink, amelyek nem mindenki számára járnak automatikusan. Fontos, hogy olyan lehetőségeket biztosítsunk kollégáink számára, amelyek extra motivációt adhatnak számukra, de ők dönthessék el ennek igénybevételét. Ilyen támogatás volt nálunk a tavaly ősszel indított, idei évre vonatkozó 1 000 000 Ft-os képzésikeret-támogatásunk, ahol a kollégák szabadon választhattak a szakmájukhoz kapcsolódó képzések, tanfolyamok közül, akár több tréningre felosztva a teljes összeget”, mondta Farkas Zsófia.
Informatikus bérmustra
Minden év amolyan záróakkordjaként megjelenik több, az IT-s szakmát feltérképező és lefedő bérstatisztika. Idén sem volt ez másképp, ám a helyzetet a vágtázó infláció és az egyre romló gazdasági, társadalmi helyzet még pikánsabbá tette. De vajon mindez miként manifesztálódik a számok nyelvén, összevetve az elmúlt év azonos időszakával?
„Összevetve a többi, gyártás, kereskedelem stb. területtel, az IT-piacon követték a legnagyobb mértékben a bérek az inflációt. Sok helyen év közben is legalább 10+ százalékos bérnövekedés volt megfigyelhető informatikai pozíciók esetében, ennek ellenére a jelöltek bérigénye a tavalyihoz képest sok esetben 30-40 százalékkal nőtt, sőt, akadt több olyan jelöltünk is az elmúlt időszakban, akik a tavalyi bérigényüket idén a duplájára emelték”, mondta Vidus Anett.
A váltási motiváció egyre gyakrabban csak a magasabb bér, és ha a jelenlegi munkáltató nem emelt az inflációt is meghaladó mértékben, akkor jó eséllyel továbbáll a munkavállaló. Viszont az is igaz, hogy egyre nagyobb a szakadék a jelöltek jövedelemelvárásai és a cégek által kínált bérek között. Ugyanakkor sok esetben kiderül, hogy a jelöltek blöffölnek, és egy alacsonyabb összegért is hajlandóak lennének váltani, hiszen egy új ajánlat jó eséllyel így is jelentősen a jelenlegi bérük fölött van.
„Nagyon komoly aggályaink vannak a versenytársaink által rendszeresen megjelentetett »salary guide-okkal« kapcsolatban, amelyek sok esetben szakmaiatlannak bizonyulnak. Rendszeresen a reálisan elérhető béreknél sokkal magasabb bérsávokat jelentetnek meg bennük, amivel mesterségesen felkorbácsolják a jelöltek indulatait, és felhajtják a bérigényeiket. Ezek után rendre csalódást okoznak nekik a valóságban kínált bérajánlatok, ami azt eredményezi, hogy egyre inkább a külföldi lehetőségek felé fordulnak a jelöltek. Tapasztalataink szerint erős kettősség figyelhető meg: egyrészt léteznek a vállalatok által előszeretettel alkalmazott, nagy körültekintéssel előállított munkakörértékelési és besorolási rendszerek, amelyek különböző grade-kbe sorolják a munkavállalókat, illetve a toborzócégek tapasztalatai alapján összeállított salary guide-ok. Sajnos nagyon elővigyázatosnak kell lenni velük, mert az előbbiek jellemzően jelentősen alul, míg utóbbiak erőteljesen felülmérik a reálisan elérhető piaci béreket”, összegezte Vidus Anett.
„Sok pozíció esetében a kereslet kiemelkedően magasra hajtotta a béreket, ilyen terület például a DevOps és a data terület is. A bérigények tekintetében azt látjuk, hogy egyre szűkül az olló a tapasztalt és junior kollégák között. Ha átlagot kellene vonni, a junior bérek tekintetében a bruttó 600-800 ezer Ft közötti sáv a mérvadó, senior- szakértő pozíciók esetében bruttó 1,3-1,8 millió között. Ezek a bérek a tavalyi szinthez képest 20 százalékos emelkedést mutatnak”, mondta Vidus Anett.
Mit hoz a jövő év?
Az inflációkövető bérezés gyakorlatilag elvárás, de vajon mi lesz jövőre, ha a gazdasági környezet továbbra is ennyire kedvezőtlen marad? Vajon meddig tudják a cégek finanszírozni a bérkompenzálást? Számtalan kérdés merül fel, amelyekre nemcsak a dolgozók, de a munkaadók is szeretnék tudni a választ.
Vidus Anett szerint „nem tudjuk, hogy mi vár ránk a következő időszakban, egyelőre azt látjuk, hogy a cégek döntő többsége bővülni szeretne jövőre is. Néhány cégnél ugyanakkor látjuk, hogy az idei évre befagyasztotta már a kereséseit, és kivárnak a jövő évvel kapcsolatban. Több kkv-s partnertől azt a visszajelzést kaptuk, hogy a jelöltek által elvárt 30 százalékos béremelést már nem tudnának kigazdálkodni, nem tudják, meddig tudják finanszírozni az emelkedő költségeket. A jövő év mindenki számára még kérdéses, azonban a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt látjuk, hogy jövőre is szignifikánsan, vélhetően az inflációt meghaladó mértékben fognak nőni a bérek, az IT-területen pedig ez a forgatókönyv még inkább valószínűsíthető”.
„Fontos kiemelni, hogy a magyarországi cégek toborzási étvágyának enyhe csillapodásánál sokkal erőteljesebben érezhető, hogy a jelölteket jelentősen nehezebb kimozdítani a stabilnak vélt munkahelyeikről, mint korábban valaha. Aki azt gondolja, hogy fellélegezhetünk, és könnyebb lesz az IT-sek toborzása, csalódni fog, soha ennyi időt és energiát nem kellett egy-egy sikeres elhelyezés érdekében megmozgatni”, zárta gondolatait a HumanField szakértője.
