Vannak bizonyos sarokszámok, amelyeket rendszeresen előrántanak, ha az IT-t sújtó munkaerőhiányt kell leírni. A vészjósló, öt számjegyű erőforráshiány mögött azonban szerteágazó okok húzódnak meg. Átrendeződés, IT-outsourcing és bootcamp, alternatív megoldások, és a holnap nagy kérdése: eljutottunk-e vajon a falig?
n ICT-munkaerőhiány: tanuljunk meg együtt élni vele!
Elképesztő erőforráshiány van a hazai informatikában, és noha évek óta kongatják már a vészharangokat a szakma különböző szereplői, úgy tűnik egyelőre kiforrott megoldás nincs, ugyanakkor ígéretes alternatívák vannak a több mint negyvenezer hiányzó IT-s pótlására.
A whistleblowerek most sem tévedtek
Nem is olyan rég az egyik konferencián a T-Systems Magyarország vezérigazgatója azt állította, hogy elképesztő az erőforráshiány az informatikában: ha az egész iparág összes szakemberét hadba állítanánk, akkor sem tudnák kiszolgálni az összes igényt. Az IT-munkabérek az egekben, az ellátási láncok akadoznak, az energiaválság mellett pedig az orosz-ukrán háborúnak is komoly hatása lesz a hazai IT-szektorra.
A fenti néhány sor kiválóan summázza a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet, és szöget üt az ember fejébe, hiszen évek óta fojtogatja a szektort a szakemberhiány, évekre hasalnak el projektek, fejlesztések az informatikushiány miatt, ahogy az sem titok többé, hogy a globális home office miatt kiszélesedett munkaerőpiacról könnyen elszipkázhatják az utolsó tehetséges informatikust is, és a helyzet nem javul, sőt. Jogos, hát a kérdés, hogy merre tovább?
A betöltetlen állások óriási halmaza nem mítosz, hanem rögvalóság
Komoly átrendeződés jellemezte az elmúlt két évben az ICT-piacot, és mivel az informatika esetében keresleti piacról beszélhetünk, a betöltetetlen álláshelyek száma folyamatosan nő.
„Továbbra is nehéz feladat megtalálni a megfelelő, hozzáértő szakembert az olyan speciális területeken, mint az IT-biztonság, mesterséges intelligencia és gépi tanulás, felhő alapú számítástechnika. Most az látható a piacon, hogy a Cloud Infrastructure Engineer és a Cloud DevOps szakemberek iránt növekszik rohamosan a kereslet, de az az igazság, hogy szoftverfejlesztőből sosincs elég, Java, C++ és .Net fejlesztőből is rengeteg kell”, osztotta meg tapasztalatait az ITBUSINESS-szel Vidus Anett, a HumanField szenior IT-toborzási részlegvezetője.
Az egyre keresettebbé váló pozíciók sora talán keveseket lep meg, a képet pedig tovább árnyalja az is, hogy milyen típusú pozíciók maradnak a legtovább betöltetlenül és miért.
„A különleges szaktudást igénylő pozíciókra is nagy az igény, gyakorlatilag nem lehet elég adat- vagy cloud-os szakembert találni, ahogy DevOps-szakembereket se. Az ilyen kompetenciájú szakemberek tudják, hogy keresettek, emiatt a bérigényük sokszor a már-már megfizethetetlen kategóriába esik, gyakorta egyáltan nem találkozik a kereslet a kínálattal. Ezeket az elképesztően magas béreket szinte kizárólag külföldi cégek tudják megfizetni, amelyek remote munkavégzés mellett foglalkoztatják őket. A versenyt egyre kevesbé lehet felvenni velük. Ennek következtében maradnak sok helyen betöltetlenül az állások”, mondta el Vidus Anett.
De hát mi enyhítheti a munkaerőpiac kínzó egyensúlyhiányát? Egyelőre csak a hatalmas igény látszik, amelyet a már kézenfekvő megoldásnak tűnő IT-outsourcing cégek is nehezen tudnak kiszolgálni.
Bootcamp vagy nem bootcamp: ez itt a kérdés
„Az IT-outsourcing cégek ugyanolyan munkaerőhiánnyal küzdenek, mint más cégek, a megfelelő munkaerő pótlása nekik is nagy kihívás. Az IT-szakemberek által kevésbé preferált munkavégzési modellről beszélünk, hiszen nagy a bizonytalanság a projektek kapcsán, a legtöbb jelölt sokkal jobban szereti, ha az adott cég saját munkavállalójaként alkalmazza őket. Ugyanakkor az előnyökről sem szabad megfeledkezni, a projektek lehetnek változatosak, és sok esetben az alkalmazottinál magasabb jövedelemmel párosul az outsourcingban végzett munka. Egyéni preferencia kérdése, hogy ki melyik modellt érzi komfortosabbnak, bár a mi szakmai tapasztalatunk szerint sokkal többen kedvelik a hagyományos foglalkoztatási formát egy konkrét fejlesztőcégnél”, fogalmazta meg a HumanField szakértője.
Egyre több cég hoz Magyarországra komplett, külföldi fejlesztési projekteket, az igény a fejlesztőkre emiatt egyre csak nő. Az egyetemekről nem kerül ki elég új végzős, ugyanakkor a bootcampen végzettek részben akár kínálhatnak megoldást is erre. Fontos megjegyezni azonban, hogy az itt szerzett kompetenciák csak egy-egy részterületet ölelnek fel, a teljes értékű munkavállalóvá váláshoz rengeteg tudást kell még felszedniük a tanulóknak a tanfolyam után. Épp ezért a bootcampek csak részben jelentenek valós megoldást az egyre növekvő informatikushiányra.
„A bootcampekben rövid idő alatt nagy számban képeznek ki lelkes informatikus pályakezdőket, de leginkább a tapasztalt szakemberek hiányoznak a munkaerőpiacról, így ez egy ördögi kör. Ezért minden egyes vállalatnak érdemes tudatosan figyelnie arra, hogy alkalmazzon junior, pályakezdő munkavállalókat, akiket aztán folyamatosan képezzen a cégen belül”, osztotta meg véleményét Zsadányi Flóra, az Accenture Senior Recruitere.
Meglátása szerint a bootcampeknek két fő versenyelőnye, hogy valós igényekre reagálnak, és gyors, gyakorlatias képzést biztosítanak. Rendkívül hasznos a tanulók – és a potenciális munkáltatók – számára, hogy a képzés alatt a hallgatók kiscsoportos projektmunkákban vesznek részt, megismerkedve a „scrum” és „agilis munkavégzés” alapfogalmakkal, a szoros határidőkkel, valós projektet, valós munkahelyi környezetet szimulálva ezzel. A vállalatoknak érdemes folyamatosan kapcsolatot tartani a bootcampekkel, kijelölni számukra, hogy melyek azok a technológiák, programnyelvek, amelyek egyre inkább hiányoznak, vagy éppen válnak egyre fontosabbá cégen belül és a piacon, és amelyek elsajátításával valós igényt tudnak kiszolgálni a végzett hallgatók.
Az elmúlt évek eseményei és a technológia fejlődése olyan hatással volt a munkaerőpiacra, amilyet korábban nem tapasztaltunk: a világ egyre inkább kinyílt, elmosódtak a határok, amelyet a magyar munkaerőpiac szintén ostorcsapásként él meg a már alapból meglévő szakemberhiány miatt.
„Azt hiszem, már ebből is egyértelműen látszik, hogy nem várhatjuk csak a bootcampektől a megoldást, nem véletlenül folyik manapság már a csapból is, hogy »a megtartás az új toborzás«. Felesleges még mindig arról beszélni, hogy mennyi home office-napot adjunk a kollégáknak, miközben az elmúlt 2-3 év feje tetejére állította a munkaerőpiacot, amire több szomszédos, de akár távolabbi ország is azzal reagált, hogy az értékes magyar munkaerőt remote foglalkoztatja. Ez a jelenség csak fokozódni fog, nehéz felvenni ezzel a versenyt, emiatt úgy gondolom, hogy valós megoldást a bootcampekkel való folyamatos kapcsolattartás, igényfelmérés, majd pedig cégen belüli képzések fogják jelenteni. Mindemellett pedig azok a vállalatok maradnak majd versenyképesek, amelyek elég gyorsak ahhoz, hogy a folyamatosan változó piaci helyzetekre, igényekre tudnak időben reagálni”, mondta Zsadányi Flóra.
Alternatív megoldások, ha a kieső informatikus munkaerőt hirtelen pótolni kell
Adott a kérdés: mit tehetünk, ha informatikusra van szükségünk, méghozzá azonnal? Ez szintén aktuális és égető téma. „Ennek a helyzetnek a felmerülését meg kell előzni, mert ha előáll, csak tetemes erőforrások felhasználásával lehet megoldani. Ahhoz, hogy ne kelljen »hirtelen pótolni« a felmerülő hiányt, a vállalatoknak erre irányuló, a jelen piaci helyzetben releváns stratégiával kell rendelkezniük”, válaszolta erre Zsadányi Flóra.
Folytatva az előző kérdésnél felvetett gondolatmenetet, „szerintem a hosszú távú megoldást a cégen belüli képzések fogják jelenteni. Lehet ez egy saját szükségletekre épülő bootcamp, akár egy olyan upskilling akadémia, amely a meglévő kollégákat célozza meg. Egyre több vlog, tananyag érhető el jelképes összegért, vagy akár ingyenesen. Ezek mind nagyban segítik azokat, akik érdeklődnek a szakma iránt, azonban nem tehetik meg, hogy súlyos milliókat fizessenek ki, vagy például egy szakmaváltás esetén megfontoltabban szeretnének döntést hozni”, tette hozzá.
A cégen belüli bootcampek többek között ezt az érdeklődő réteget is el tudják érni. Ha egy vállalatnak sikerül kiépítenie egy képzési rendszert házon belül, amelyben olyan tudást biztosít a hallgatóknak, amelyet azonnal projektre is tud illeszteni, nyert ügye van. „Win-win helyzet alakul ki, hiszen a projekt le van fedve, valamint a gyakorlatias, kézzelfogható, a vállalat által nyújtott képzés növeli az elégedettséget, elkötelezettséget, tehát egy olyan erős hatást ér el, amely a munkavállaló motivációját az egekbe tudja emelni. A folyamatos képzés a kulcs. Interjúk során is, legyen szó junior vagy senior jelöltről, a »folyamatos fejlődési lehetőség«, mint igény és motiváció minden egyes esetben elhangzik. Ez az, amire reagálnia kell a munkáltatónak már a belépéstől kezdve”, mondta Zsadányi Flóra.
Melyek a jövő IT-s „szakmái” és képességei?
Abraham Lincoln szerint „a jövő előrejelzésének legjobb módja annak megteremtése.” Ez ma is érvényes, hiszen látjuk, hogy a vezető vállalatokat a technológiák hasznosításának képessége határozza meg. A jövő IT-képességeinek három fő területe rajzolódik ki.
„Az első kiemelt terület, a digitális technológia, amely továbbra is exponenciálisan fog fejlődni, a felhőtől és az IoT-től a mesterséges intelligenciáig és a metaverzumig, az új technológiák kialakítása jelenleg is zajlik, és ez hatalmas lehetőséget jelen ezek alkalmazására a jövőbeli IT-feladatokban”, mondta Nagy Andrea, az Accenture Senior Managere.
Nagy Andrea szerint a második kiemelt terület a tudományos technológia – a technológia, az adatok és a mesterséges intelligencia alkalmazása a tudományban. Itt tehát az informatikáról áttérünk az OT-re (a működtetési technológiára) az Industry X-en keresztül.
A szakemberek szerint a harmadik terület alatt a Szilícium-völgyön túlmutató számítástechnikát értjük. A kvantum számítástechnika például több mint 150 milliószor gyorsabb lesz, mint napjaink legkifinomultabb szuperszámítógépe. Egyes becslések szerint 2030-ra jelentős piacként lesz jelen, és olyan problémák megoldásában fog segíteni, amelyeket ma még elképzelni sem tudunk.
Ami pedig a képességeket illeti, a rugalmasság, a komplex összefüggések gyors átlátása, a folyamatos tanulási- és fejlődési igény és az ügyfélközpontú hozzáállás válik egyre fontosabbá a jövőben – fogalmazta meg Zsadányi Flóra
Végezetül, van-e fény az alagút végén? A fentiekből úgy tűnik, hogy dereng, de komoly átalakulásra, mindset-váltásra, és kooperációra van szükség, ahonnan nem hiányozhat sem a bootcamp, sem az felsőoktatás, sem a versenyszféra, sem a kormányzat, ahogy a civil szervezetek és az iparági mentorok sem.
