Alapjaiban változtatta meg a fehérgalléros munkavégzés paradigmáját a Covid-világjárvány tavaly márciusi kirobbanása. A fél világ a szó szoros értelmében home office-ba kényszerült: egy amerikai kutatás szerint a pandémia előtt az Egyesült íllamokban körülbelül a munkavállalók 15 százaléka élt az otthoni munkavégzés lehetőségével, míg az elmúlt évben ez az arány közel 50 százalékra nőtt.
A Deloitte Digital 2020 májusában végzett hazai reprezentatív lakossági felmérése szerint Budapesten a megkérdezettek 46 százaléka, vidéken pedig 29 százaléka cserélte le irodai munkaállomását egy otthoni íróasztalra.
Négy nagy kihívás
A távmunka tömegessé válása négy nagy területen állította kihívás elé a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt.
Produktivitás: hogyan lehet fenntartani a munkateljesítményt az otthon ingergazdag környezetében?
Közösségi kapcsolatok: hogyan lehet biztosítani a munkatársak közötti közösségi interakciókat, valamint segíteni az új kollégák integrálását a csapatba?
Fejlesztés és tanulás: milyen lehetőség van a virtuális térben a soft skillek, különösen az interperszonális képességek fejlesztésére?
Innováció: hogyan kerülhetnek felszínre új ötletek és innovatív megoldások spontán interakciók hiányában?
A digitális munkahely nem pusztán videóchat
A kihívásokat azok a szereplők tudták előnyükre fordítani, akik a digitális munkahelyet tágabb perspektívában értelmezték, mint pusztán egy-egy új videóchat megoldás bevezetése.
A kitörési pont azoknál a vállalatoknál volt megfigyelhető ezen a téren, akik a digitális térben felhalmozott adatvagyont tudatosan alkalmazták teljesítményfejlesztésre és a munkavállalói jólét növelésére. A digitális munkahely átalakulása párhuzamba állítható azzal, ahogy a zeneiparban a kazettáktól, a CD-ken és MP3 lejátszókon keresztül eljutottunk a streaming szolgáltatásokig. A multimédia világához hasonlóan a munkaszervezésben és -irányításban is a perszonalizált, szokásokat és magatartásmintákat figyelembe vevő adatmodellek és a mesterséges intelligencia teszik lehetővé a munkavállalók számára a személyes teljesítmény-asszisztens létrehozását. Ezáltal a munkafolyamatokat, abban az időben és olyan kombinációban lehet a munkatársakhoz allokálni, melyek az ő képességeiknek, preferenciáiknak és hatékonyságuknak megfelelő. A munkavállalókra szabott tevékenységek illesztésével nemcsak a feladatok eredményessége nő, hanem a dolgozók jóléte is javul, foglalta össze Drácz Dániel, a Deloitte Digital szenior menedzsere.
Hálózatelemzés digitális lábnyommal
A teljesítménynövelés mellett a munkavállalói digitális lábnyom kihasználásának másik legfontosabb területe a hálózatelemzés: a munkahelyi kollaborációs platformokon való kapcsolatok olyan mintázatokat rajzolnak ki, melyek gyakran fontosabbak, mint az adott cég szervezeti ábrája. Virtuális kapcsolatépítő eszközök segítségével ezen hálózatokra tovább építve lehet innovációt ösztönző keresztfunkcionális találkozásokat erősíteni.
A jövő munkahelye – fizikai és online szférák találkozása
Ugyan a klasszikus irodai modelleket már sokan temetik, korántsem tűnik úgy, hogy a fizikai munkahelyi tereknek végleg befellegzett volna. A digitális forradalom az irodai közeget is úgy alakítja majd át, mint amilyen változást az e-commerce indított be a fizikai értékesítésben. Bár sokan élvezik a távoli munkavégzés rugalmasságának előnyeit, legtöbben egyáltalán nem készültek még fel egy teljesen online irodára. Egy amerikai kutatásban a munkavállalók háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy az irodai és otthoni munkavégzés közötti arany középutat tartja leginkább célravezetőnek. Különösen az Y- és Z-generációs korosztály az, aki a fizikai kapcsolatokat nagyon is értékeli a munkájában is, mondta Drácz Dániel.
