Aki kommunikál, az manipulál is. A manipulációs technikák között azonban óriásiak a különbségek. Az alja az átverés, a csúcsa a motiválás.
Az emberek nem tudnak nem kommunikálni. A hallgatásnak is van kommunikációs értéke. Természetesen a magánéletben sem mindegy, hogy valaki hogyan fejezi ki gondolatait, ám a munka világában akár a vállalkozás sikere is múlhat azon, hogy a vezetők miként kommunikálnak üzleti partnereikkel, illetve beosztottaikkal.
Noha a kommunikációs technikák elvileg csak a felszínt érintik, hatásuk valójában sokkal mélyebb. Első lépésben megváltoztathatják a vezető viselkedését, majd fokozatosan az attitűdjét, sőt hatással lehetnek az illető személyiségére is – hívja fel a figyelmet Nyáriné Mihály Andrea tréner, pszichiáter, coach.
A vezetői kommunikáció fejlesztése jellemzően nemcsak a tárgyalási technikákra, hanem a mindennapi kommunikációra is fókuszál. Alapvető követelmény, hogy a vezető tiszteletben tartsa a másik felet, ne éljen vissza a pozíciójából eredő hatalommal, ugyanakkor vívja ki magának a tekintélyt. Egy vezetőnek mindig arra kell törekednie, hogy munkatársai jól érezzék magukat, és motiváltak legyenek.
Â
Nem jó az általánosítás
Kényes kérdés, hogy a különféle kommunikációs eszközökkel hogyan és milyen mértékben lehet manipulálni a tárgyalófelet, a munkatársat. Egyáltalán egyértelműen negatív dolog a manipuláció?
Az emberek (sőt még az állatok is) mindenfajta kommunikációval manipulálnak valamelyest. Noha a manipuláció fogalmához kétségtelenül negatív bélyeg tapad, ezt nem lenne szabad általánosítani – mutat rá Nyáriné Mihály Andrea.
A manipulációnak különböző fokozatai vannak, amelyek egészen más elbírálás alá esnek. Egyértelműen negatív megnyilvánulás például az átverés, tehát amikor valaki tudatosan becsapja partnerét. A félrevezetés, megtévesztés már valamivel enyhébb technika, ám a negatív előjel itt sem kérdőjelezhető meg. Ha valaki céljának elérése érdekében megpróbálja befolyásolni tárgyalópartnerét vagy munkatársát, kezd elhalványulni a negatív felhang, a meggyőzésnél pedig már inkább a pozitív oldalra billen a mérleg.
| Asszertív magatartás |
|---|
|
Â
Természetesen vannak egyértelműen pozitív manipulációs technikák, így például az asszertív (érdekérvényesítő; mind a saját, mind a másik fél értékeit ismerő és elfogadó, a másikat tisztelő, a határokat pontosan kijelölő) kommunikáció és a motiváció/motiválás.
Van néhány olyan kommunikációs technika, amelyik szinte minden helyzetben sikerrel alkalmazható, amivel a legtöbb problémát kulturáltan, finoman, intelligens módon lehet megoldani. Ilyen fogás például az igen, de frázis elkerülése (a de szócska jellemzően minden korábban elhangzottat semlegesít), vagy a te-üzenetek helyett az én-üzenetek küldése. Ez utóbbi lényege, hogy a vezető nem a munkatársakra vonatkozó értékítéletet, véleményt fogalmaz meg, hanem saját elképzeléseiről, elvárásairól beszél. Ezzel nem sérti meg, nem bélyegzi meg a másikat, hanem azt fejezi ki, hogy rá milyen hatással van a munkatársak viselkedése.
| Manipulatív viselkedés |
|---|
|
Jóllehet minden ember más-más személyiség, és ezért némileg eltérő bánásmódot igényel, mégis vannak olyan alaptechnikák, amelyekből ki lehet indulni. Ezek a kommunikációs fogások segítséget nyújtanak az emberekkel való bánásmódhoz, és konfliktusok generálása helyett valódi, előremutató párbeszéd kialakulásához vezetnek – fogalmaz Nyáriné Mihály Andrea.
Â
Coaching és csoportos tréning
A tréner tapasztalata szerint a felsővezetők ritkán mennek csoportos tréningekre, ami tulajdonképpen érthető. Egy vállalatvezető, munkatársai vagy külső emberek előtt nem szívesen vállalja hiányosságait. Emellett sokszor az időhiány is akadályozza a menedzsereket abban, hogy több napot kiessenek a munkából.
Felsővezetői körökben egyre inkább terjed az egyéni coach alkalmazása. Ez még akkor is hasznos, ha a vezetőnek látszólag nincsenek problémái, a módszer sokat segíthet a vezetői kommunikáció finomhangolásában. Egy külső szem sokszor olyasmit is meglát, amit az érintett észre sem vesz.
Mindazonáltal vannak olyan csoportos tréningek, amelyekre egy vezető is beülhet rossz érzések, félelmek nélkül. A jövő vezetési technikáit – mint például a coaching szemléletű vezetést – ugyanis nem lehet könyvből megtanulni, e téren egyelőre mindenki kezdőnek számít.
Mallász Judit







