Jung Zsuzsanna: Reális alternatíva az online marketing a hagyományos eszközökhöz képest a magyar filmek promóciójában?
Annyiban nem jelent alternatívát, hogy nem képes teljes egészében kiváltani a filmforgalmazásban alkalmazott egyéb módszereket, de valamennyit segíthet.
– Vannak már tapasztalatok arra, hogy mekkora szerepe lehet és miként érdemes alkalmazni?
– A film típusától és célközönségétől függ, hogy hova kell tenni a hangsúlyt. Minél fiatalabb a célközönség, annál jobban lehet és érdemes alkalmazni az online marketinget. Mellőzni már nem lehetséges, ugyanakkor a saját bőrömön tapasztaltam, hogy túlértékelni sem szabad a szerepét. A legutóbbi filmem, az S.O.S. Love mögé kimondottan erős online marketingkampányt tettünk, de az messze nem volt annyira hatékony, mint ahogy reméltem. Létrehoztunk például egy professzionális Facebook-oldalt, ahol 73 ezer lájkolónk volt, a marketingszakértők szerint igen szép szám; ehhez képest maga a film alig érte el az 50 ezres nézőszámot.
– Csak az online marketing lehet alternatívája a megszokott módszereknek?
– Számtalan egyéb módszer is létezik, és nem tagadom, hogy éltem is ezekkel az S.O.S. Love esetében. Valahol marketingeszköz volt az is, hogy 3d-ben forgattunk, angol nyelven, olyan neves amerikai színészekkel, mint Billy Zane vagy Daryl Hannah. De ide tartozik a sokat kritizált termékelhelyezés is – amit egyébként olyan online portálokon támadnak a legvehemensebben, ahol a felugró bannerhirdetés sokszor kitakarja magát a kritikát is.
– Ki lehet használni a filmeknél a közösségi oldalak azon előnyét, hogy közvetlenül lehet kommunikálni a rajongókkal, lájkolókkal?
– Ezen a téren sem volt túl sok jó tapasztalatom. A lájkolók többsége arra kérdezett rá, hogy mikor lehet már ingyen letölteni a filmet valahonnan. Ebből is látszik, hogy a mozifilm mint közösségi élmény kezd kikopni a fiatalok életéből, miközben egyre többen néznek filmet számítógépen vagy akár mobil eszközön.
|
Sas Tamás |
|---|
|
Nagyon korán megérintett az informatika, azóta is 110 százalékosan használom. Úgy tudom, elsőként használtam laptopot az országban: ennek még 33 megahertzes processzora volt és DOS-t futtatott. Már húsz éve felismertem, milyen előnyei vannak, ha az ember bárhol tud dolgozni. Németországban vettem egy őrületes, 1,1 megapixeles digitális fényképezőgépet, az azzal lőtt fotókból még kiállításom is volt. Ma már én is Apple-hívő vagyok, az iPhone mellett egy iPad is állandó útitársam. A technikai újítások iránti szenvedélyemet a munkámra is átviszem. Az országban először forgattam digitális filmet, én fényeltem először digitálisan (ez a jelenetek megvilágításának utólagos korrekcióját jelenti) – a Presszó című filmemben, 1998-ban. De nagyjátékfilmhez is én használtam Magyarországon először a 3d-technológiát. Szerintem ma már se a rendező, se az operatőr nem teheti meg, hogy ne ismerje jól és ne használja ki a digitális, számítógépes technológia lehetőségeit, például azzal, hogy akár kontinenseken keresztül küldözgethetjük a digitális képi és hangos nyersanyagot vágásra, utómunkálatokra. Az is biztos, hogy a digitális technológia utolérte a hagyományosat: a 4k felbontású (a hd-nál négyszer jobb) kamerák képminősége ma már semmiben nem marad el a filmes kamerákétól. |
– Milyen hatással lesz mindez a mozira?
– Szerintem változni fog a formátum és a dramaturgia is. Egy mozivásznon a kép minden részletének kell tartalmaznia valamilyen információt. De egy mobileszközön az ilyen képi világ egyszerűen nem működik: a nagytotálok helyett ott közeli képeket kell használni.
De még fontosabbak lehetnek a dramaturgiai vonatkozások. Amikor moziba megy valaki, akkor abban a másfél-két órában minden figyelmét a filmnézésre szánja. Ez a befogadói attitűd megint csak nem működik a mobiltelefonon, amikor két villamosmegálló között néz filmet az ember. Vagyis ha ugyanazt a tartalmat más-más eszközön akarjuk megjeleníteni, már a forgatás és a vágás során alkalmazkodnunk kell a befogadásra használt médium sajátosságaihoz. Például nem egyszer két órában, hanem tizenkétszer 10 percben kell elmondanunk a történetet.
– Miért nyilatkozta egyszer azt, hogy a film nem művészet?
– Egy művészeti alkotás igazi jelentőségének megértéséhez olyan távlat kell, ami az alig százéves film esetében még nincs meg. Amit a kortársak szeretnek, az nem biztos, hogy egy-két évszázad távlatából is megállja a helyét. Shakespeare-t és Bachot is elfelejtették, mielőtt újra felfedezték. Rémülten tapasztaltam, hogy általam korábban remekműnek tartott filmek az évtizedek során beporosodtak, lényegtelenné váltak. De az ellentétére is van példa: a Szelíd motorosok vagy a Casablanca kommersz filmnek készültek, és most úgy látszik, hogy pontos és fontos kordokumentumok. Pedig nem művészi céllal születettek, hanem pénzt akartak velük keresni.
Schopp Attila
