Sasvári Mária: Elképzelhető, hogy a jövőben a lakásunk helyett a ruhánkat fűtjük/hűtjük?
A távoli jövőben mindenképpen elképzelhetőnek tartom, különösen akkor, ha az energiaárak a most látott mértékben emelkednek továbbra is.
– Ennyivel takarékosabb lenne a ruha fűtése?
– Ma minden olyan zárt teret fűtünk a nap 24 órájában, ahol az emberek megfordulnak: a lakásokat, a munkahelyeket, a közösségi-kiszolgáló tereket. Ez rendkívül nagy energiapazarlás ahhoz képest, hogy személyenként nagyjából 100 watt hűtő, vagy 400 watt fűtő energia felhasználásával mindenki számára tökéletes, személyre szabott komfortot lehetne biztosítani.
– Önök miért a folyadékkal történő hűtés/fűtés mellett döntöttek a Thermoflash öltözéknél?
– Elektromosan fűtött ruhák már régóta vannak forgalomban, de azoknak nagy az energiaigényük (viszont kicsi az akkumulátorkapacitásuk), és a hőmérséklet sem szabályozható pontosan. A folyadékkeringetés viszont egységes hőmérsékletet ad a ruhában, és kizárt az égés veszélye. A vékony szilikoncsöveket gyakorlatilag bármilyen ruházatba be lehet építeni, a hőmérséklet pedig 35 és 55 °C között egyfokonként állítható. Arról nem is beszélve, hogy a folyadékkal nemcsak fűteni, hanem hűteni is lehet (ilyenkor 15 és 35 °C között egyfokonként állítható), csak a külső készüléket kell cserélni.
– Mennyire lehet kényelmes egy ilyen ruha?
– A ruházat könnyű és kényelmes, a hűtő/fűtő eszköz mérete és súlya határozza meg a használhatóságot. Kifejlesztettünk egy alig tenyérnyi méretű, félkilós, az öltözékre könnyen felcsatolható gázos készüléket. Egy-másfél órás üzemidőt biztosít, de öngyújtógázzal bármikor újratölthető. A kicsit távolabbi jövőben ez szerintem már nemcsak az ipari, egészségügyi vagy sport-szabadidős tevékenységekhez, hanem mindennapi városi, utcai használatra is tökéletesen alkalmas lesz. Magyar vadászok arról számoltak be, hogy sokkal kevesebb réteg ruhát kell felvenni a fűtőruha viselésével, ami pedig egyértelműen növeli a mozgási szabadságot. Annyi csak a megkötés, hogy az öltözetet szigeteljük a szél ellen (akár egy könnyű dzsekivel), mert különben úgy járunk, mintha nyitott ablakú házat fűtenénk.
| Székely Sándor ügyvezető, Thermoflash Kft. |
|---|
|
Az első időben csak a motorosokra és a vadászokra gondoltunk mint potenciális vásárlókra. Később azonban kiderült, hogy számtalan más területen is alkalmazható a találmányunk, és jól látszik, hogy sokkal fontosabb lesz az ipari és egészségügyi felhasználás. Egy −35 fokos hűtőházban nehéz úgy felöltözni, hogy az ember ne fázzon meg. Dubaiban a toronydaruk kezelői próbálták ki a hűtőruhát, mert ott a közvetlen napsütés forrósítja fel a ruhájukat, és már a légkondi sem segít a kabinban. Talán kevesen tudják, de 2008-tól Jenson Button is használja a Forma–1-ben a hűtőruházatunkat, amikor nagyon meleg van. De szó szerint életmentő is lehet a technológia. Ha egy tűzoltónak a forróságban akár csak egy fokot is emelkedik a test maghőmérséklete, akkor már döntéseinek 60 százalékában hibázik – nem kell részletezni, hogy ez milyen következményekkel járhat. Már együtt dolgozunk a magyar tűzoltókkal, illetve azzal a céggel, amely a speciális bevetési ruhájukat gyártja, és remélhetően hamarosan tesztelhetik is az új felszerelést. Svájcban pedig a sclerosis multiplexben szenvedők kezelésére tesztelik a hűtőruhát. |
– A fejlesztés során mi volt a legnehezebben megoldható probléma?
– A miniatürizálás. Hasonló megoldások ipari méretekben vannak, de mindent le kellett kicsinyíteni akkora méretre, hogy a készülék a testen viselhető legyen, mégis megbízhatóan és kellő teljesítménnyel működjön. Nagyon sok mindent – szivattyúkat, szűrőket, gázégőket – a semmiből kellett megcsinálni, és egyelőre még manufakturális módszerekkel készülnek a ruhák és a készülékek is.
– Hogyan tudnak továbblépni?
– Most keressük a befektetőket a nagyszériás gyártás megkezdéséhez. Az ipari felhasználás felfutása akár több százezres darabszámú eladásokat generálhat. Ha ez beindul, mindenképpen Magyarországon akarjuk tartani a termelést, hogy hazai munkahelyeket hozzunk létre. Akár CNC esztergálásról, akár felületkezelésről van szó, a hozzánk közel eső észak-pesti régióban mindenre találtunk gyártót, így semmi nem indokolja, hogy külföldre vigyük a gyártást. De a magyar befektetők kockázatvállalási készsége várakozáson aluli.
– Sokakkal ellentétben önöknek sikerült egy jó ötletből piacképes terméket csinálni. Mit csináltak másképp?
– Nagyon fontosnak tartom a csapatmunkát, a fejlesztők és az értékesítők szoros együttműködését. Az anyagi lehetőségeink szerencsére lehetővé tették, hogy a kezdeti fejlesztést és gyártást, valamint a nemzetközi piacokon való megjelenést finanszírozzuk, de kitartás nélkül mi sem jutottunk volna semmire. Az elmúlt hét év alatt kiállításokon és prezentációkon mutattuk be a termékeinket a világban.
