A költségvetési zárszámadás az EU-pénzek felhasználását is vizsgálja; vannak ugyan kritikus észrevételek, de az egyenleg pozitív.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minden évben ellenőrzi az előző évi költségvetés végrehajtását. Az ellenőrzés a teljes költségvetést érinti, kiterjed az állami szervezetekre, pénzalapokra, beleértve az uniós forrásokat és a kezelő intézményeket is.
Az ellenőrzésről szóló jelentésből – amelyet a 2010. évre vonatkozóan nemrég fogadott el és tett közzé honlapján az ÁSZ – bárki átfogó képet kaphat Magyarország költségvetési gazdálkodásáról.
Sokmilliárdos többlet
A jelentés tartalma, jellegéből adódóan, pénzügyi, szabályossági jellegű, így az uniós projektek esetében sem azok szakmai tartalmára irányul, hanem például az operatív programok beszámolóit értékelték a vizsgálatot végzők. Mivel ellenőrzésről van szó, a kritikai oldal erősebb, a hibákat, az okok elemzését tartalmazza, javaslatot téve a kijavításra. A jelentés igen nagy mennyiségű információt tartalmaz, így most csak néhány elemet lehet felvillantani. Ugyanilyen jelentések korábban is készültek, ezért összehasonlításra, elemzésre is lehetőséget adnak.
Az uniós téma fontosságát mutatja, hogy a függelékben – ami hosszabb, mint maga a jelentés – külön részt kaptak az EU-tól érkező pénzek, de persze nagyon tömören. Az első és mindig feltett kérdés, hogy az uniós források egyenlege hogyan néz ki. A jelentés szerint 2010-ben Magyarország befizetési kötelezettsége 230,2 milliárd, míg az Uniótól származó pénzösszeg 1102,4 milliárd forint volt, vagyis a tagsági egyenleg Magyarország számára egyértelműen pozitív.
Fontos, hogy ez az összeg tényleges kifizetést jelent. A Magyarországra érkezett pénzek nemcsak a talán legismertebb operatív programos forrásokból érkeztek, hanem máshonnan is: Kohéziós Alapból, agrártámogatásokból.
A 2010-es jelentés érdekessége, hogy mind a 2006-ig tartó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), mind pedig az újabb tervek, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMTF) és az Új Széchenyi Terv is megjelenik benne, a 2010-es mindhármat érintette.
Átmeneti időszak
A korábbi NFT-nél a zárójelentések elkészítése, a programok lezárása történt. A jelentés szerint „hibák mérsékelt előfordulását állapították meg” – azaz voltak problémák programoknál, projekteknél, amelyeket a jelentésben fel is tüntetnek, de a programzárást és a zárójelentéseket összességében elfogadhatónak tartják. A programok végső egyenlegét a jelentés készítésekor még nem lehetett megállapítani a folyamatban lévő végső kifizetések (például a Kohéziós Alap néhány projektjénél további záró kifizetések voltak várhatóak), szabálytalansági eljárások miatt.
A 2007-től tartó újabb időszak elemzése nagyrészt az ÚMFT-programokat érinti, az Új Széchenyi Tervről kevesebb szó esik, mivel az 2010-ben indult. 2010 a két program közötti átmenet miatt sem tipikus időszak.
A jelentés szerint a szerződésekkel lekötött összegek az ÚMFT operatív programok esetében 60 százalék körül alakultak, míg a kifizetések aránya széles sávban szóródik. A programok és a projektek időbeli ütemezése nagyon eltérő, így nem meglepő a százalékok közötti eltérés. Érdekes, hogy 2010-ben az előző évhez képest több mint 50 százalékkal nőtt a kifizetések összege. A kifizetések legnagyobb részét a közlekedési, a társadalmi megújulás és a gazdaságfejlesztési operatív programok adták. A regionális operatív programoknál a szerződéskötési arány kicsit több mint 30 százalék, a térségfejlesztési támogatások kaptak prioritást.
A fentiekből látható, hogy nagy és széles körű munkát jelent az uniós támogatások felhasználása, és a 2010 után még hátralévő időben történik meg a programok lebonyolításának nagyobbik része.
Kun László
